NEHAZUGGY

Az sem baj, ha a kisgömböc űrállomást épít a felcsúti stadion bejáratához

Molnár Bálint | 2017. Január 9, Hétfő | 18:51

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,578,300 forint, még hiányzik 421,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Marhára és baromira örülök annak, hogy időről-időre a hanyatló Nyugat véleményformálói megállapítják, hogy a virágzó kelet-európai paradicsom egyik-másik zugában bizony a rothadás virágai zabálják fel módszeresen az életet. Idézet következik:

Orbán Viktor hatalma biztosítása érdekében korrupt oligarchikus rendszert épít Magyarországon, melynek a barátok és családtagok is részét képezik.

Felcsúton Orbán gyerekkori álmai látszanak megvalósulni, az látható kicsiben, ahogy Orbán Viktor az országot is kormányozza; hét év alatt szigorúan a maga képére formálta az államapparátust.

A fékek és ellensúlyok, melyek a hatalmon lévők önkényét hivatottak korlátozni, zavarják Orbán egóját.

A miniszterelnök rendszeresen biztosít állami hiteleket és közbeszerzési megbízásokat pártja követőinek. Ő dönti el, hogy ki gazdagszik meg Magyarországon.

Alig telik el úgy hét, hogy ne röppenne fel újabb korrupciós ügy.

Ez itt néhány gondolat a balliberális rontásnak is tekinthető Der Spiegel német hetilap Függőségek hálója című cikkéből, amely sajtóorgánum jódolgában most éppen megint a magyar belpolitikai helyzettel foglalkozik. Ugyanezzel a lendülettel végre Mészáros Lölö és Tiborcz Pityu is világsztár lett, őket is név szerint említi az írás, amelyből egyértelműen kiolvasható, hogy megint támadják az Orbán nevű embert.

Mint írtam az imént, engem tényleg ~~baszott~~ őszinte nagy örömmel tölt el, hogy a német és úgy általában a nemzetközi sajtó (nem, mi nem lógunk a német csecsen, mi aljasul vigyorgunk és hátat fordítunk az egész Európai Uniónak) bizonyos időközönként hatalmas felfedezéseket tesz. Amiről speciel mi is egy éve tépjük a szánkat, azt alkalomadtán erős, de annál múlandóbb megütközéssel megállapítják európai barátaink és főleg ellenségeink is. Éljenek ők! Majd jövő hónapban újra előveszik és újra megbotránkoznak rajta egy fél nap erejéig.

Hogy képzeljétek, létezik egy 1812 lakossal felszerelt világváros valahol a magyar pusztában, ahol tök véletlenül a futballrajongó miniszterelnök házától 50 méterre húztak fel egy böszme stadiont, ahol a településen átrobogó, részben uniós pénzből épült játékvasút kong az ürességtől. Hogy nem hiszitek el, de ennek a békés, idilli szemétdombnak a tetején a Mészáros Lölö nevű polgárjenő ül, aki hat éve még gázt szerelt napi nyolc órában, de azóta az ország 20 leggazdagabb emberének egyikévé kapaszkodta fel magát. Mindenhez ért, mindenhol vannak érdekeltségei, ő építi a fényes magyar jövőt, és szerencsére nincs ezzel egyedül. Merthogy a Tiborcz Istvánnak született miniszterelnöki vő is igen jól jár azzal, hogy az apósa Orbán Viktor, akinek minden távirányító a kezében van.

Mit lehet erre mondani, véreim a naiv német európaiságban? Már ha jóindulattal feltételezzük, hogy nem Gyurcsány vagy Soros írta a színfalak mögött a drága jó szuverén magyar miniszterelnököt lejáratni hivatott cikket. Lássuk be, ezek a bukott német ballipsi firkász aljadékok megint olyasmivel foglalkoznak, amihez semmi közük. Ahelyett, hogy a kancellárjukat és saját kormányukat cseszegetnék, fényességes miViktorunkat basztatják a sikerei miatt. Irigyek, én bármiben fogadnék erre. Bármiben. Hogy nekik se stadionjuk, se kisvasútjuk, se milliárdos gázszerelőjük.

(F)ordítsuk komolyra a szót: azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy a honi ajvékolás (géefgéül fogalmazva) igen lassan terjed a nyugati médiában és a közvélemény szintjén, már ha egyáltalán. Rosszabb hír, hogy a magyar médiában viszont ma-holnap már egyáltalán nem terjed. A nyilvánvaló fáziskésésre reflektálva azonban szeretném leszögezni: szemenszedett hazugság, hogy alig telik el hét, hogy ne röppenne fel korrupciós ügy. Helyesen: örülhetünk, amikor naponta nem több, hanem csak egyetlen korrupciós ügy röppen fel. (És azt láttátok, hogy a Magyarország erőlködik kampány reklámarca egy adótartozásokat felhalmozó bukott vállalkozó? Statuáljuk szépen a példát, zárójel bezárva.)

Továbbá enyhén szólva félreértés van abban is, hogy Orbán Viktor hatalma biztosítása érdekében korrupt oligarchikus rendszert épít Magyarországon. Nem, Orbán Viktor az elmúlt években már kiépítette ezt a bizonyos rendszert, jóideje csak finomhangol a népi-nemzeti szívatáson. Szóval én rendkívül örülök annak, hogy a német emberek is szembesülhetnek a magyar csodával, már ha egyáltalán át tudja fogni a tudatuk, hogy a felcsúti Disneyland és a balkáni királyság létezése nem csalás, nem ámítás. Én a helyükben nagyon nehezen tudnám elhinni, hogy ilyen tényleg van.

És tulajdonképpen el is érkeztünk a lényeghez, amit eddig is tudtunk, de én szeretem, hogy ismétlés a tudás anyja. Európa megkésve, megrökönyödve, ám leginkább passzívan és közönyösen szemléli mindazt, ami Európa egyik legmélyebb gödrében történik. Németország kulcsszereplője ennek a passzivitásnak, és bármennyire felháborítónak tűnik, akárhányszor röhög kajánul az EU pofájába Orbán, akármit is üzen naponta Brüsszelnek, akármekkora vehemenciával támadja az európai értékeket, Németország részéről annyi a reakció, hogy néha születnek ilyen cikkek. Amelyek rácsodálkoznak a Duna-parti Napóleon viselt dolgaira. Ennyi.

Régóta hiszem és vallom, hogy Európa és az Unió általában véve nem volt felkészülve arra a módszeres gazemberségre, amely a magyarországi rendszerszintű korrupciót életre keltette, és amely mozásban tartja. Minden kétséget kizáróan Európa vezetése pontosan tudja, mi történik Magyarországon Orbán uralkodása óta, ám mégsem történik semmi. Aki az ilyen cikkek kapcsán abban bízik, hogy majd Németország fogja felszabadítani Magyarországot a személyiségzavar alól, az hagyjon fel minden reménnyel.

A német összeszerelőipar honi beágyazottsága maximálisan megmagyarázza, hogy miért nem taposták, és miért nem fogják tyúkszemen taposni a gumicsizmás felcsúti fáraót, aki a multik elleni verbális szabadságharc ellenére valójában kiszolgálja ezeket. Ezért aztán Európából bambán nézik, ahogy Magyarország egy küldetéstudatos hajóágyú családi vállalkozásává vált és atombiztosan elsüllyed a korrupció mocsarában. Ha az európai politika parlamenti logikáját nézzük, Orbán Fidesze ráaádásul békésen megfér a Néppártban Angela Merkel CDU-jával, és hát kellenek a narancssárga szavazatok, bizonyám. Az sem baj, ha a kisgömböc űrállomást épít a felcsúti stadion bejáratához. Néha szimbolikusan nyakonvágják, mint egy hülyegyereket, de alapvetően ennyi történik: a Der Spiegel, vagy tetszőleges német lap tol egy húbazmeg cikket Orbánról.

De igazság szerint kár ezért a németekre vagy Európára haragudni. Ennek a garázdálkodásnak csak Budapest utcáin, illetve a szavazófülke magányában lehet végetvetni. (Ez utóbbiban már nem vagyok biztos.) Nem Berlin, és nem Brüsszel fog csodát tenni. Jelen állás szerint a jelen vagy jövőbeli brüsszeli szankciók legfeljebb arra jók, hogy a hadvezér visítva a fegyveréhez nyúljon, miszerint már megint bántják a magyart, de ő majd megvédi. Minél tovább védi, annál inkább húbazmeg lesz.

adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!