November 17,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mert az is egy örök igazság, hogy csak a rágcsálókat kell figyelni

Néhány nap van hátra az idei évből, de nem hinném, hogy vasárnap más világ fog körülvenni minket, mint ma. Ahogy közeledünk a 2018-as választáshoz, nagy valószínűséggel durvulni fog a helyzet, pedig már most sem lehet bársonypuhának, főleg nem lehet elviselhetőnek nevezni.

A kormány – mint ahogy ezt teszi hetedik éve – ellenzékbe vonulva kormányoz. Folyamatos sopánkodások, halálhörgések és egy szellemileg erősen visszamaradott óvodás színvonalát el nem érő vádaskodás és panaszáradat fogja jellemezni az elkövetkező egy évet is, ahogy a mögöttünk lévő hat évet is ez jellemzi.

Annyiban változik talán a helyzet, hogy még az eddigieknél is szánalmasabb vergődésre lehet számítani. Racionális oka nem igazán van ennek a beteges viselkedésnek, hiszen hiteles és működőképes ellenzék hiányában bőven a Fidesz vezeti az összes létező listát. A korrupciós listát is.

Nem marad ki az összkormányzati jajveszékelésből és a nem kormánypárti honfitársaink elleni hergelésből a propagandagépezet sem. Ez lényegében természetes is, hiszen azért fizetik őket, hogy az aktuálisan kiadott jelszavak köré szövögessék a történeteiket. Ha migránsozni kell, akkor migránsoznak, ha Merkelt kell szidni, akkor azt teszik, ha be kell fogni, mert úgy tűnik, hogy mégsem most fog megbukni a német vezető és mégsem ártana jóban lenni vele, akkor kussolnak. Jól követhető, mi az éppen aktuális utasítás, mert kicsit sem misztikus módon az összes közpénzekkel vastagon kitömködött párthűségesnek egyszerre jut eszébe az aznapi igazság.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy sikerült elolvasnom Bayer Zsolt mai művét. Tudom, hogy sokan úgy gondolják: úgy kell tenni, mintha nem is létezne sem Bayer, sem a többi bérből és fizetésből meggyőződéses, de szerintem kell ezzel foglalkozni. Egyrészt, mert a homokba dugott fej még soha, semmit nem oldott meg, másrészt pedig azért kell ezzel foglalkozni, mert vicces. Legalább szórakozzunk a pénzünkért.

Tehát Bayer Zsolt, lovagkeresztes vitéz ismét nem bírt aludni, ezért alkotott egy nagyot, hajnali órán fel is tolta a közösbe, hadd csipegessen belőle mindenki, akinek igénye van rá. Most hirtelen nem is tudom, hogy még Széles Gábor, vagy már Mészáros Lölö írja-e alá a fizetési papírt, de lényegében teljesen mindegy. Bayer úr ír, akárki áll is a kassza túlsó végén. Jelen agyállása szerint a liberálisok istentelen volta felett sopánkodik egy velőset, mert ha valaki, ő aztán tudja, mi a keresztényi szeretet és erkölcs. Szerencsére.

Erősen indul a morfondír, amennyiben a Megváltó születésénél kezd Bayer, amiből – a rá jellemző kristálytiszta logikával – levezeti, hogy a liberálisok lelketlen állatok, akiknek nem számít semmi, csak gyűlölködhessenek. Továbbá a liberálisok cinikusak és ez a cinizmus gátolja meg őket abban, hogy felismerjék létezésük merőben felesleges, azonban rendkívül káros voltát. Bayer emberbaráti lelkületéről és az ő gondolatiságát mindig is meghatározó (jelenleg) humanizmusáról tesz tanúbizonyságot minden egyes sorával, amelyben – átvitt értelemben, de tisztán felismerhető módon – azon embertársai kipusztulását kívánja, akik máshogyan gondolkodnak, mint ő most. Nagy valószínűséggel ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha még a soha fel nem épült kommunizmust építgetnénk, csak akkor nem a liberálisoknak kellene pusztulniuk, hanem a jobboldaliaknak.

Mondhatnám, hogy nem értem. Nem értem az önmagát kereszténynek valló ember acsarkodó gyűlöletét.

„Ők azok, akiknek a lelketlenség lelki igény. Akik feneketlenül gyűlölik a magasztost, a meghatót, és még ezeknél is jobban a hagyományt. Ők azok, akik csak a cinizmusban képesek feloldódni, ami nem csoda, hiszen ha csak egyetlen napra elfelejtenék a cinizmust, azonnal kiderülne számukra is, hogy létezésük teljesen felesleges és tökéletesen értelmetlen. S hogy nélkülük bizony szebb lenne a világ.

Ezek a szerencsétlen homunculusok, akiket a globalizáció és a kései, rothadó liberalizmus vegykonyháin kotyvasztottak, a karácsony kapcsán semmi másról nem voltak képesek szót ejteni, csak a »kajakómáról«, a vásárlásról, és arról, hogy milyen szörnyű is ez a karácsony, mert ilyenkor arra vagyunk kényszerítve, hogy »elviseljük a családot«.

Nehéz eldönteni, vajon ezek a szerencsétlenek tényleg ennyire ócska, sekélyes életet élnek, vagy »csak« azt gondolják, ettől lesznek trendik, klasszak, csak így érhetik el, hogy odafigyeljenek rájuk”. A teljes cikk itt található.

Nincs más oka annak, hogy ide citáltam Bayer írását, mint az, hogy erre készülhetünk a következő időszakban. Fokozódó gyűlölködésre – akár a keresztényi szeretet, a karácsony, húsvét, vagy bármi más jegyében – erősödő sopánkodásra. Azt én nem tudom eldönteni, hogy ennek oka a valódi jövőkép teljes hiánya, egyszerű terelés, hogy ne szúrjon szemet senkinek az ország valódi állapota, vagy a nyüszítő félelem, hogy vége lesz egyszer a szabadrablás időszakának és akkor mindenkinek el kell számolnia az elmúlt években véghezvitt habzsidőzsivel. Lehet, hogy egyszerre mindegyik ok igaz.

Nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani sem Bayernek, sem a hozzá hasonlóknak, de figyelni feltétlenül érdemes rájuk. Amikor elkezd változni a hangvétel, akkor tudhatjuk, hogy történt valami. Mert az is egy örök igazság, hogy csak a rágcsálókat kell figyelni. Ők érzik meg legelőször, hogy mikor kell menekülni a süllyedő hajóról. adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.