Nem érzem indokoltnak, hogy az én pénzemből engem akarjanak meggyőzni arról, hogy én vagyok a hülye

MTI Fotó: Beliczay László MTI Fotó: Beliczay László

Nem szándékoztam Kálmán Olgáról írni. Lényegében most sem róla fogok, de a kormányhoz igencsak közel álló média reagálását nem tudom szó nélkül hagyni. Igaz, nem is akarom. Az utolsó csepp a pohárban az önmagukat ismeretlen okból pesti srácoknak tituláló portálon megjelent Stefka röffenet volt. Igen, ő Az Öreg, aki mindenre emlékszik. Az már csak apró kellemetlenség, hogy sokan arra is emlékeznek, amire Stefka nem szívesen, de legalábbis máshogyan.

Itt az alkotás, akit érdekel, feltétlenül olvassa el. Nem az az érdekes ebben, hogy Stefka egészen köpedelem modorban gyalázza Kálmán Olgát. Azért nem érdekes, mert egyrészt a szerzőtől nem igazán lehet elvárni mást, másrészt nyilván ez benne van a pakliban, amikor egy ismert műsorvezető, vagy más közéleti szereplő meghoz egy döntést.

Az egészen penetráns ebben a Stefka irományban az a vonulat, ami majdnem témafüggetlenül itt és most is felbugyog, de a kötelékben működő propagandamédia mindegyikében megtalálható. Gyakorlatilag minden cikkben, függetlenül annak tartalmától. Vagy tartalmatlanságától. Ez pedig a választási propaganda.

Az elkövetkező két évben hosszú időre eldől, hogy polgári, nemzetben gondolkodó Magyarország lesz-e hazánk vagy csatlós ország, a pénzügyi világ kiszolgálója. Eldől 2018-ban, hogy független, identitását megtartó Magyarország maradunk, vagy egy „néplerakat” (Csurka István próféciája) valahol Európában.

Tehát Stefkának sikerült egy műsorvezető csatornaváltásától eljutni addig a – szerinte – kétségtelen tényig, hogy amennyiben nem a Fidesz nyeri a következő választást, akkor nemzethalál lesz. Minimum.

Értem én, hogy meg kell dolgozni a fizetésért, még a (majdnem) mindenre emlékező öregnek is. Ezzel soha nem is volt hiba, ő minden időben jól szolgált, bárki volt is éppen hatalmon. Érdemes a cikk záró sorait is idézni:

Olga és a gyűlöletgyártók ma már a választóvonalat jelentik. Nem szabad vegyülni. Ez nem a mi világunk. Ezen többeknek el kell gondolkodniuk.

Most, hogy Kálmán Olga lett a demarkációs vonal és minden hívő jól megtanulta, hogy nem szabad Kálmán Olgával vegyülni, mert az maga a vég, a pusztulat és országvesztés, csak azt nem értem, hogy mire való ez az egész. Konkrétan miért van szüksége a kormánynak az ilyen Stefkákra, G.Fodorokra, Bayerekre és hasonló, jó esetben is közepes képességű szerzőkre.

Hiszen minden portálon folyamatosan tudatosítják velünk, keményen retardáltnak vélt kisemberekkel, hogy amit a kormány csinál, az jó. Sőt! Szuperjó. A liberalizmus haldoklik. A libsi firkászok sivalkodnak. Összességében olyan, hogy ellenzék, nem is létezik. Tizenhat ember ordít mindenhol, de őket sem veszi komolyan senki.

Namost. Ha ez mind igaz, akkor mi szükség van a reklámra? Ami jó, az jó. Azt érzik az emberek a bőrükön, nem kell nekik elmondani, hogy mennyire jól élnek, ha jól élnek. Tudják maguktól. Azt sem kell elmondani, hogy előtte mennyire rossz volt, mert azt is tudják. Azt főleg nem szükséges naponta elmagyarázni, hogy valójában nincs is ellenzék, csak az a tizenhat ember, mert azt is tudják. Akkor már csak az a kérdés, miért van szükség súlyos százmilliókból fenntartani az ilyen mesterségesen létrehozott micsodákat, mint a kormánypropaganda kiszolgálójaként működő hálózat? Miért kell Stefkának és kollégáinak véres verítékkel irkálnia, amikor amúgy is mindenki tudja a sok jót és azt is, hogy Kálmán Olga egy áruló, uszító és az ATV nélkül ma mosónőként üzemelne, vagy házakhoz járna takarítani?

Nem érzem indokoltnak, hogy az én pénzemből engem akarjanak meggyőzni arról, hogy én vagyok a hülye. Ez olyan snassz. Mert túlságosan sok lehetőség nincs. Vagy a kormány és a csatolt propagandagépezet hülye, vagy a választóit nézi hülyének, vagy valóban hülyék a választói. Ebből az egészből kizárólag a betűfarigcsálók – például Stefka – jönnek ki jól, mert stabil fizetést kapnak olyasmiért, amiért piaci körülmények között legfeljebb egy szánakozó vállveregetés lenne a jutalom. Így viszont akadt még egy hülye az egyenletben. Mégpedig én, adófizető polgár, akinek a pénzéből megy ez az egész. Na, ez már így kínos.adomany