NEHAZUGGY

Teli van a szamóca mintás napozóm veletek

Tamás Róbert | 2016. December 18, Vasárnap | 16:04

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,627,337 forint, még hiányzik 372,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A költségvetés év végi technikai zárásával a kormány döntése nyomán 54 milliárd forint többletforrást kapnak az egyházi oktatási intézmények szerte az országban – jelentette be Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.

MTI

Jó. Én meg bejelentem, hogy teli van a szamóca mintás napozóm Soltész Miklóssal, a keresztény egyházzal, a kormánnyal és azzal, hogy mindenkit hülyének néznek ebben a szétrabolt országban.

Kezdjük az elején. Hogy van az, hogy december 18-án egyszercsak találnak 54 milliárd forintot? Hol volt? Becsúszott a fiókban a dosszié mögé? Valaki rátette a zsíroskenyerét és csak most vette le róla? De lendüljünk át nagyvonalúan ezen a kérdésen. Meg se álljunk a következő dilemmáig: mi a jó büdös francért a keresztény iskolák kapják ezt a pénzt? Erre mi a magyarázat? Nincs hová tenni? Nincs mire költeni?

Ha jól sejtem, azt a hirtelen megtalált 54 milliárd forintot az adófizetők nagyvonalúskodták össze. Jelenleg az ország oktatási intézményeinek 14 százaléka egyházi fenntartású. A többi, nem egyházi suli is kap pénzt? Nem? Miért nem? Tehát most az van, hogy az állami iskolába járó gyerekek szülei összedobtak egy rohadtul nagy összeget az egyházi suliba járó gyerekek javára? Ha akarják, ha nem. Milyen alapon diszkriminálják az állami iskolába járó gyerekeket?

Egyszerűen vérforraló az a nyílt pofátlanság, ami ebben az országban zajlik. Most nem fogom felsorolni, honnan hiányzik ez a pénz, elmondtuk ezerszer. Azt azonban feltétlenül el fogom mondani, hogy mit gondolok én erről.

Azt gondolom, hogy ráfordultunk a választásra. A kormány – ami azonos a Fidesz nevű párttal és ez pedig azonos az Orbán nevű őrülettel – felvásárolja az egyházat. A mindenki pénzéből tömi a perselyt, mert marhára kell a misén elmondott kortesbeszéd, a híveknek az eligazítás, amit a pap fog elmondani. Az egyházi iskolák szülőértekezletein kell az a kis kötetlen beszélgetés, hogy kire is kéne szavazni. A templom ajtajára, hirdetőtáblájára, vagy a franc tudja hová kitűzött tacepao. Mert csak a Fidesz!

Az én pénzemből, a te pénzedből, a mi pénzünkből. És nekem senki ne mondja, hogy ez így rendben van, ez normális és csak az én csőrömet b*ssza. Egyszerűen a pofánkba röhögnek, nyíltan, szemérmetlenül és már nem csak a kormánynak nevezett bűnszervezet, hanem az egyház is. Nem tudom, más országokban ez hogyan működik, de hogy nálunk ez is velőscsontig rohadt, az biztos.

Hogy van ez, hogy a Krisnások etetik az éhezőket, a keresztény egyház pedig nyeli be a milliárdokat? Hogy van ez – akár személyes tapasztalatra is hivatkozhatnék -, hogy tömik az én adómat az egyházba, de ha nem fizetsz, nincs egyházi temetés, de még a pap sem hajlandó megáldani a sírt, vagy mit kellene neki tennie? A személyes tapasztalatom az, hogy amikor egy távoli – annyira távoli, hogy nem is ismertem – rokonom elhunyt és nem volt, aki a temetést rendezze, kénytelen voltam én megtenni. A végtelenül emberséges, csak a hívekért élő, reggeltől estig imádkozó falu papja közölte, hogy fizessem be – nem vagyok biztos benne, de talán párbért mondott – az elmaradt nem kevés pénzt, adót, nem tudom, mi ez, plusz kismise, nagymise, nem tudom micsoda árát és még ezt-azt, akkor lesz egyházi temetés, máskülönben nem. Kérdés: ha nincs, aki ezeket kifizesse, akkor mi van? Válasz: az nem az én dologom.

Nincs kizárva, hogy ez az egy pap volt ilyen szánalmas és mindenki más végtelenül rendes az egyház kebelén belül, én ezzel találkoztam. De mindegy is, kivel. Az azonban nem mindegy, hogy az ezer helyről hiányzó pénzen a hívek szavazatát és az egyház támogatását vásárolja meg a kormány. Azon a pénzen, amiből például a beteg gyermekeket kellene ellátni. Amiből a Dóri-házat kellene segíteni. Az idősotthonokat felszerelni. A fogyatékkal élők életét emberivé tenni. A sérült gyermeket nevelő családokat támogatni, a gyermekek fejlesztését biztosítani.

Ha innen nézem – márpedig innen nézem – akkor a keresztény egyház megy a francba, amikor van pofájuk elfogadni azt a pénzt, amit elvett a kormány a rokkantaktól, a betegektől, elvették attól a mozgásképtelen embertől, aki nem kaphat elektromos meghajtású kerekesszéket, mert az önrészt sem tudja megfizetni, attól az éberkómában fekvő édesapától, akit a felesége kézzel mozgat-forgat, mert nincs pénz hidraulikus betegmozgató rendszerre. Elvették a rákbetegektől, akik csak külön kérvény alapján, hosszú várakozás után, egyedi kegy gyanánt juthatnak a modern gyógyszerekhez, mert drága. De elvették a kórházaktól, ahol nincs lázmérő, kézfertőtlenítő és elvették a gyermekkórházaktól, ahol a szülő a padlón alszik, mert nincs pótágy, pláne nincs külön szoba.

Pofátlan, gyalázatos az, ami ebben az országban történik. Főleg annak a fényében, hogy Iványi Gábor egyházát – akik pedig nagyon sokat tesznek az elesettekért – igyekszik eltaposni Orbán. A keresztény egyház ahelyett, hogy a markát tartja, nyugodtan menjen ki az emberek közé, keresse meg a rászorulókat és segítsen, ahogy csak tud. Mert ez lenne a dolga.

Tudom, hogy mi fog történni az elkövetkező egy évben. Ugyanaz, ami az előző választások előtt is. Választási mise, mozgósítás, a hívek meggyőzése. Nem véletlen, hogy a Fidesz szavazóbázisának döntő része idősebb, vidéken élő vallásos ember. Szégyen ez a kormány, szégyen ez az egyház és szégyen ez az ország.

Mielőtt megsértődik valaki: nem, marhára nem a valóban hívő emberekről beszélek. Ők ebben a cikkben szóba sem kerültek. Elég baj az, hogy ketté kell választani az egyházat és a valódi híveket. adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!