November 15,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Ki itt belépsz…

Dante: Isteni színjáték/Babits Mihály fordítása

Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
rajtam a kárhozott nép városába.
Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
az ős Szeretet és a fő Okosság.
Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel,
csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.

– Azt mondtad, fontos vagyok.

– Hazudtam.

– De rám hivatkoztál. Azt igérted, hogy megvédesz a nyomortól.

– Ez volt a célom.

– Hogy megvédj?

– Hogy ez legyen a látszat.

– Elvetted a pénzem nagy részét.

– Hát dolgozz! Mindenkinek abból van pénze. Nem tűröm az élősködőket!

– Hogyan? Hiszen nem tudok bejutni az épületeidbe, nem tudok felmenni a lépcsőiden, nem tudom kinyitni az ajtóidat, nem tudok felszállni a járműveidre, sokszor még a járdáidon sem tudok közlekedni, nem férek el az oszlopoktól, parkoló autóktól.

– Ez a te bajod, nem az enyém!

– De neked kellene eltüntetni az akadályokat! Kapsz rá pénzt a közös kasszából.

– Az másra kell.

– Mi másra?

– Bármi másra.

– Így nem tudok munkát találni. 

– Keress.

– Az orvosok azt mondták, már nem vagyok annyira sérült. De nézd, még mindig nincs lábam!

– És? Van kezed. Van kerekesszéked. Pont úgy élhetsz, mint bárki más.

– Most mondtam el, hogy nem élhetek úgy, mint bárki más! Nem adsz rá esélyt! Ha tönkremegy a székem, nem tudok másikat venni. Nincs rá pénzem. 

– Szegény ország vagyunk. Mindenkinek ki kell vennie a részét a nyomorból.

– Te miért nem veszed ki? Stadionokat építesz. Koncerteket rendezel. Drága autókat vásárolsz. Fényűzően élsz.

– Az más.

– Miért más? Csak nekem kell nélkülöznöm?

– Nem csak neked.

– Igaz. Gyerekek is éheznek. Munkanélküliek is. Cigányok is. Olyanok, akik dolgoznak és keveset keresnek. Van, akinek nincs fedél a feje felett. Akinek nincs munkája, de más megélhetése sem és nem kap ellátátst senkitől.

– Na látod?

– Azt mondtad, értem van minden. És a cigányokért. Az öregekért, betegekért, rokkantakért, hajléktalanokért. Azt mondtad, minket kell segíteni, integrálni, gyógyítani, ellátni, ezért nem telik másra.

– Ezt mondtam.

– Akkor miért nem segítesz? Semmit nem teszel értünk most sem.

– Hazudtam.

– De mi hasznosak is lehetnénk, csak segítség kellene. Dolgozhatnánk, adót fizethetnénk, emberi életet élhetnénk.

– Nem érdekeltek. Az életetek sem érdekel. A halálotok sem.

– Akkor minek kellünk?

– Takarónak. Hivatkozási alapnak. Élő pajzsnak.

– De miért?

– A hatalom megtartásáért.

– Hazug vagy. Önző vagy. Aljas vagy. Gyilkos vagy.

– Igen. Mert megtehetem.adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.