Annak még egyszer sem volt jó vége, amikor a Fidesz ki akarta tolni a NER-t a határon túlra

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Árvai Károly/MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Árvai Károly/MTI

Azt írta az MTI, hogy Tőkés László fideszes EP-képviselő egy tegnapi sajtótájékoztatón beszólt Kövér László rosszkedvű fideszes házmesternek. A beszólás apropóját az adta, hogy – tekintettel a vasárnapi romániai parlamenti választásokra – Kövér László is beszállt az erdélyi választási kampányba. Sőt, mi több, az RMDSZ kampányában segédkezett. Pedig Tőkés még arra is emlékszik, hogy nemrég a házmester is bolsevik gyökerűnek nevezte az RMDSZ-t.

Tőkés memóriája kivételesen kiválóan működik. Ez valóban így történt. Sőt, én még arra is emlékszem, hogy 2012-ben (amikor szintén parlamenti választásokat tartottak Romániában) Kövér László a Magyar Polgári Párt székelyföldi kampányrendezvényeinek meghívottjai között turnézott, és nagyjából abban az időben hagyhatta el a száját a fenti kijelentés. Mert négy évvel ezelőtt még más szelek fújtak a magyar nemzetpolitika erdélyi vonulatában. Nevezzük így, bár  a kettős állampolgárság nagyvonalú adományát és a román államvezetésnek való sértett beszólogatást én nem nevezném nemzetpolitikának.

Nagy zárójel: az már az első Orbán-kormány idején is nyilvánvaló volt, hogy a Fidesz az RMDSZ akkor még belső ellenzékévé avanzsált Tőkés Lászlót és embereit favorizálta/támogatta, ez az orientáció a 2010-es fülkeforradalom után még hangsúlyosabbá vált. Tőkés László ex-püspök úr bizony egészen hosszas – igaz, hogy egyáltalán nem botrányoktól mentes – pályafutást tudhat magáénak az RMDSZ-ben. Az 1989-es romániai forradalom hősét még akkor frissiben tiszteletbeli elnökének nevezte ki a szövetség. 1996-ban az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként tiltakozott az ellen, hogy a pártszövetség részt vegyen az akkori kormánykoalícióban, a 2000-es választások előtt pedig egyenesen arra szólította fel az erdélyi magyarokat, hogy ne szavazzanak az RMDSZ-re. Nem, Tőkés Lászlónak nem hasadt ketté a tudata.

Az RMDSZ 2003-as kongesszusán a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése mellett döntöttek, Tőkés buzgalmában létrehozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács névre hallgató valamit. 2009-ben az elvei melletti kiállás szellemében elfogadta az RMDSZ nagylelkű felajánlását, és az RMDSZ-EMNT közös EP-lista első helyéről landolt az Európai Parlamentben. Nem volt egyszerű, de végül győztek az elvek. 2010 októberében pedig – midőn már bőven túl voltunk a budapesti fülkeforradalmon – egy új romániai magyar párt megalapításának ötletét vetette fel: az Erdélyi Magyar Néppártot 2011-ben jegyezték be.

Ezekhez az unalmas tényekhez csapjuk hozzá, hogy Tőkés László fideszes hátszéllel létrehozott formációi (EMNT, EMNP, EMNX) – amelyeket nyugodtan a Fidesz erdélyi szatellitpártjaiként definiálhatunk – mellett Szász Jenő egykori székelyudvarhelyi polgármester Magyar Polgári Pártja is az RMDSZ ellenében szerveződött, 2008-ban jegyezték be.

A román politikusokkal időnként kedélyesen koccintó Szász Jenő cimborája Kövér László, aki – miután az MPP tiszteletbeli elnöke címét megkaparintotta – 2012-ben még Nyírő József hamvait hurcolászva ennek a pártnak a sikeréért kampányolt és bolsevista alakulatnak minősítette az RMDSZ-t. Már ki emlékszik rá, de akkor az RMDSZ párszövetség csúcsvezetése nyílt levélben fordult Kövérhez, amelyben felszólította, hogy Magyarország ne szóljon bele az erdélyi magyar pártok választási versenyébe, a Fidesz ilyen irányú törekvéseit pedig határozottan elutasították.

Azt már tényleg csak mellékszálként teszem hozzá, hogy 2012-ben (ami szintén négy éve volt) Szász Jenő – kudarcot kudarcra, választási vereséget választási vereségre halmozó – kollégát Orbán Viktor felkérte a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetésére. A 2012 decemberében létrehozott, több, mint 1 milliárd forintos évi költségvetésből gazdálkodó NSKI egy fantomintézet volt első perctől, a Kárpát-medencében működő kisebbségkutató műhelyekkel hivatalos kapcsolatot nem tartott fenn, a beharangozott projektjei csendben feledésbe merültek, munkatársai között pedig elvétve sem lehetett kisebbségkutató szakembereket találni (Átlátszó Erdély).

Hatalmas zárójel majdnem bezárva: a Fidesz négy éve így próbálta kifogni a szelet Szász Jenő pártjának vitorlájából azért, hogy az RMDSZ ellenében az EMNX-eket építgesse. Ma meg ott tartunk, hogy Tőkés László, aki 2014-ben a Fidesz EP-listájának harmadik befutó helyéről csapódott be a hanyatló nyugati európai törvényhozásba, Kövér Lászlót bírálja azért, mert a köpönyegforgatás szellemében (nem Tőkés mondta, én mondom) a magyar kormánypárt immár azok mellett kampányol, akik ellen évekig építkezett a határon túl.

Nem tudom, tegnap amikor Tőkés László elsírta a bánatát, hogy tudniillik Kövér László olyan jelöltek mellett korteskedett, „akik meglopták a magyar államot, a magyar adófizetőket”, és a Gyurcsány-rendszer legfőbb támogatói voltak Erdélyben, tisztában volt-e azzal, hogy Orbán Viktor ma ugyanazon párt mellett korteskedik (e sorok írásakor is például) Szatmárnémetiben. Valójában nincs is jelentősége.

A közel három évtizede forradalmárságából élő, örökösen sértett és frusztrált Tőkés, aki a nemzeti üggyel, autonómiával és egyéb sallangokkal házalása közben a legaljasabb politikai opprortunisták útját járta be az elmúlt 27 évben, akinek valamennyi erdélyi pártja elbukott minden eddigi megmérettetésen úgy, hogy valóban veszélybe sodorta az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, most látványosan azért dühöng, mert a Fidesznek már nem kifizetődő nem kevés pénzt tolni a rendre elbukó határon túli projektjeibe.

Az van, hogy a NER-t nem sikerült Tőkés László tervei szerint meghosszabbítani Erdélyben, az RMDSZ-t nem sikerült lesöpörni a sakktábláról, így most meg kell próbálkozni fideszesíteni az ellenséget. Úgy tűnik, a Semjéntől Kövéren át Orbánig hirtelen megvilágosodott magyar állampártnak bejön ez a manőver. Sajnos. Azért sajnos, mert ugyanazzal a rosszul értelmezett partnerségi viszonnyal állunk szemben, ami Szlovákiában is azt eredményezte, hogy a Fidesz pillanatnyi politikai érdekei szétverték a magyar képviseletet. A Fidesz ugyanazt erőlteti most az RMDSZ-el, mint amit a Magyar Koalíció pártjával művelt anno Szlovákiában. Egyenlő felek tabuk nélküli, nyílt kapcsolata helyett az elcseszett politikai lojalitás, szervilizmus mindent felülíró elvárásai mentén borulnak egymás nyakába a felek. Távol, nagyon távol a felvidéki vagy az erdélyi magyaroktól.

Az, hogy négy éve nem sikerült kiejteni az RMDSZ-t a román parlamentből nem Orbánon, nem Semjénen, nem Tőkésen, és nem is Kövér Lászlón múlt. Hanem az erdélyi magyar közösségen. Azokon, akik ebben az egész egyenletben az utolsó helyen vannak. Akiket Tőkés az első adandó alkalommal faképnél hagyott, amint a Fidesz listáján felajánlottak neki négy évnyi nyugodt brüsszeli lébecolást. Most lehet sértetten hörögni, mint ahogy valójában az elmúlt évtizedet is sértetten végighörögte a püspök úr.

A nagyobb baj az, hogy mintha mi sem történt volna, az RMDSZ olcsón beárazta magát és nem kérte számon a Fideszen azt, hogy mi történt itt évekig. Hogy hogy is volt azzal a négy évvel ezelőtti kilövési engedéllyel? A magyarországi demokrácia-deficit tükrében különösen fontos lett volna az olcsó behódolás helyett tiszta vizet önteni azokba a poharakba. Ehhez képest már a rezsicsökkentéssel kampányolnak, és az őket lebolsevistázó Kövér László oldalán kérik az utóbbi években a szövetségtől jelentősen elfordult szavazóik támogatását egy újabb parlamenti mandátum megszerzéséhez.

Tőkés László, az elmúlt évek egyik legkártékonyabb politikusa idővel majd megnyugszik és tudomásul veszi, hogy így is bőven örülhet és befoghatja a száját, amiért az elbukott projektjei dacára sem kell munkanélküliként székely zászlókat hurcolásznia bele a vakvilágba.

Az viszont sokkal aggasztóbb, hogy miközben a határon túli keményen dolgozó magyar kisemberek nyilván sokkal tájékozatlanabbak a magyarországi folyamatokat illetően, a vezetőik is úgy tesznek, mintha nem látnák, mi folyik Magyarországon. Hogy az a rezsim, amely négy éve szemen köpte őket, amely most – mintha mi sem történt volna – kedélyesen parolázik velük, pontosan annak a román nemzetállamnak a jegyeit hordozza, ugyanazokkal a populista, gyűlöletkeltő, demokráciát megfojtó ténykedésekkel írható le, mint amelyek ellen kisebbségiekként Romániában nap mint nap fel kell lépniük. Ez a durva. Nem beszélve arról, hogy annak még egyszer sem volt jó vége, amikor a Fidesz néphülyítő módon beleemberkedett a határon túli pártokat, közösségeket érintő kérdésekbe, aztán meg lelépett, mint aki jól végezte dolgát.

Ehhez képest valóban sokadrangú kérdés, hogy Kövér László Tőkést is kitiltja a parlamentből, vagy sem. adomany