Kapok még százat, ha egy árva szó nélkül nyelik be ezt is a parasztok?

Klaus Mangold (b) német üzletember, Orbán Viktor és Günther Oettinger (j) német EU-biztos Budapesten 2016 májusában (Fotó: hungarianspectrum.org) Klaus Mangold (b) német üzletember, Orbán Viktor és Günther Oettinger (j) német EU-biztos Budapesten 2016 májusában (Fotó: hungarianspectrum.org)

Na, tessék, tényleg örülhetünk, hála jó sorsunknak, minden jel szerint a szomszédunkban is döglenek a tehenek – mint köztudott, polgártársaink jelentős része kiemelkedően egészséges pszichével rendelkezik, s ennek köszönhetően az ilyen történések valódi örömforrást jelentenek e jelentékeny társadalmi réteg számára.

Néha-néha kiderül, bármilyen meglepő is, tényleg nem csak és kizárólag nálunk élnek és alkotnak velejükig romlott, a tízforintos szintig korrupt (nincs az a pitiáner szar összeg, amivel meg lehetne sérteni – de azért jobb, ha nem kísérletezel, ha tényleg fontos, amiért folyamodsz), jellem- és gerinctelen, bármire rávehető, bármivel meggyőzhető, bármiben meggyőződéssel hinni képes, önálló agyi tevékenységet régen nem folytató, a valóságból kilépett, bűnöző, pénzért mindenre kész férgek és véglények.

Léteznek ilyenek más országban is: de irdatlan különbség, hogy a szerencsésebb helyeken a legkisebb gyanú esetén rájuk száll a sajtó, a torkukra lépnek politikai ellenfeleik – ha pedig bármi bebizonyosodik, akkor bátran és nagy gázzal lehet húzni a civil szférába vagy a picsába, már persze amennyiben nem jött össze valami pikáns kis letöltendő vagy ilyesmi.

Nálunk??? Teli pofával röhög az egész osztály, mármint a társadalmat (az orránál fogva) vezető állammaffia hadosztálya: komolyan mondom, megesküdnék rá, hogy az olyan bejelentéseknek, mint jó Lázár Jánosé volt az ujjlenyomatokról, a nem létező sajátjáról és a makulátlan múltú Pharaon szomszédéról, szóval az ilyeneket… fogadásból mondják be. Merthogy ilyenek többé-kevésbé épeszű embernek (jó, tudom, egyre kevesebb marad persze, aki mást mond, szimplán csak hazudik…), pláne felelős politikusnak (broáááf és muhhahhahha) eszébe se jutnak, nemhogy nyilvánosan ki is mondja őket…

Ülnek az államférfiúk valamelyikük tágas, napfényes irodájában az ébenfa, leopárdbőrrel letakart ülőgarnitúrán, és egy piros-fehér-zöld kislabdával fociznak, a fotel két lába a kapu, három korner tizenegyes. Közben Kósa évődve azt mondja Lázárnak: „Fogadjunk százmillióba, cuncikám, nem mered holnap azt mondani sajtótájékoztatón, hogy Pharaonnak nincs ujjlenyomata…” „Micsoda? Még hogy én ne merném mondani? Kétszázmilliót teszek rá! Megadod, cimbora? Ki játszik még? Németh? Anti? Lölö bá’? Na, oké, holnap benyögöm, majd figyeljétek. De kapok még százat, ha egy árva szó nélkül nyelik be ezt is a parasztok… És még száz, ha beszopatom őket, és bemondom, nekem sincs ujjlenyomatom…”

Oké, mondom a témát… Günther Oettinger német EU-biztos igen jó lóra tett, amikor összebarizott Orbánnal és elit csapatával – Oettinger tavaly májusban (állítása szerint épp a magyar kormány javaslatára) egy ismert német üzletember (Klaus Mangoldról beszélünk, aki a magyar és az orosz kormány között „közvetített”) magángépével repült Magyarországra. A sietség teljesen indokolt volt egyébiránt, ugyanis Oettinger semmilyen más módon nem ért volna Bodapestre „tálalásra”.

Fáradt lehetek, először azt olvastam, tárgyalásra, de ó, ugyan már, mi a szarról is kéne tárgyalni épp mondjuk Paks ügyében, elárulom halkan, csak nekünk szóló duma minden ilyen tárgyalásosdi, s a mi fő kis tárgyaló pukkancsunk riasztó elmeállapotát elnézve csak még egyre inkább az lesz. Tehát nem tárgyalás, hanem tálalás, ráadásul a Kedves Vezető viskójában: na, így mindjárt más. Az legalább fontos. Úriemberek esetében egyenesen kiemelten. A Magyarországon éhezők, különösen a gyerekek ízlése persze nem ennyire kifinomult – annyit is érnek, süvíti teli szájjal Sármos János… Melyik, melyik??? Hiszen mind az. Vagy talán valami gondotok van Áderral? Zavar a bajusz? Ugye…

Na, de itt járt jó Herr Oettinger nemrégiben: ahogy májusban, most is a Magyarországon egyik legsúlyosabb. legtöbbeket foglalkoztató programon, nos, igen… a mindannyiunkat érintő önvezető autókról szóló konferencián vesz részt, aztán találkozik Vele. Továbbmegyek: Oettinger állítólag a Strabag minden évben más országban megrendezett évzáró mulatságára is átugrott a magyar fővárosba. Titokban persze. Most aztán elég szépen rárepült a sajtó meg a politika – rendesen meg fogják mogyorózni, abban ne legyen kétségünk, nem szívesen jósolnék, de a pakliban simán benne van, hogy hamarosan belebukik a nagy röpködésbe.

És engem az se lepne meg, ha azt követően, pár hónapon belül a korrupcióellenes keresztes háborúk során összegyűjtött kis pénzecskéjéből magyar letelepedési kötvényt vásárolna, 300 000 helyett 220 000 euróért, okosba’, számla natürlich nem köll, Bruderkáim…

Szerző: Boda András 

Facebook-oldal: https://www.facebook.com/hetlovet

adomany