Aki elhiszi, hogy a pirézek megeszik a munkáját, az elhiszi azt is, hogy a liberálisok kiirtják az országot

Budapest, 2012. december 21.
Balról: Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Hírlap címû napilap fõmunkatársa, Fricz Tamás politológus, Széles Gábor vállalkozó, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tiszteletbeli elnöke, Stefka István, a Magyar Hírlap fõszerkesztõje és Csizmadia László, a Civil Együttmûködési Fórum alapítója és szóvivõje, a Békemenet szervezõi, a Polgári Magyarországért Alapítvány idei díjazottjai a díj átvétele után a Hotel Gellértben 2012. december 21-én.
MTI Fotó: Beliczay László Budapest, 2012. december 21. Balról: Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Hírlap címû napilap fõmunkatársa, Fricz Tamás politológus, Széles Gábor vállalkozó, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tiszteletbeli elnöke, Stefka István, a Magyar Hírlap fõszerkesztõje és Csizmadia László, a Civil Együttmûködési Fórum alapítója és szóvivõje, a Békemenet szervezõi, a Polgári Magyarországért Alapítvány idei díjazottjai a díj átvétele után a Hotel Gellértben 2012. december 21-én. MTI Fotó: Beliczay László

A rendes hívők már eddig is gyűlölték a liberálisokat, bár nagyjából a 97 százalékuknak megközelítőleg sincs fogalma, mit takar egyálalán a kifejezés. Most tekintsünk el attól, hogy a liberalizmus nem egy jól körülhatárolható valami, számtalan ága létezik, ám valamiben mindannyian azonosak: a szabadságot tartják a legfőbb értéknek. Most itt nem fogok vitát nyitni a különféle ágakról, bogakról és hajtásokról. Egyrészt, mert nem vagyok liberalizmus-szakértő, másrészt mert a kedves olvasó, aki mindjárt késztetést érez rá, hogy kioktasson ebben a témában, szintén nem szakértő.

Egy dolog biztos. Liberálisnak lenni nem bűn. Máshol. Magyarországon az. Valahol az anyagyilkos és a rablógyilkos között helyezkedik el. Szitokszó lett. Nem magától, hanem leginkább azért, mert kellett egy ellenség. A végtelenségig nem kommunistázhat a Fidesz sem, miután a kormánypárt csurig van volt kommunistákkal, ahogy a szavazóbázis is. Ezért a liberálisokra esett a választás, azt úgysem tudja senki, hogy néz ki egy liberális, ezért bárkire ráfogható. Olyasmi, mint a piréz. Aki elhiszi, hogy a pirézek megeszik a munkáját, az elhiszi azt is, hogy a liberálisok kiirtják az országot. Vagy Európát. Esetleg a világot.

A liberalizmus és a liberálisok elleni elszánt és feltétlenül szent háború fővezére maga Orbán Viktor, az egykori focista, jelenlegi potenciális istenkirály. Az ebből a célból tömött média pedig teljes mellszélességgel tolja a fostalicskát. Akár van értelme, akár nincs. A lényeg, hogy a főnök ezt találta ki, ők meg ezért kapják a pénzüket. Szóval megy a liberálisok lejáratása, bármit jelentsen is liberálisnak lenni. Az rossz, mert mondta a főnök. Ugyanakkor jó is – nem a liberális, hanem a jelző univerzális használata – mert mindenkire rá lehet aggatni és védekezni sem lehet ellene. Igaz, normális ember nem is védekezik, mert végső soron a normális ember szereti a szabadságot. Úgy általában is, részleteiben is. Közben mutatom, mire gondolok.

Filozófiai-ideológiai szinten úgy érezzük, hogy mi itt a nyugati világban „liberális nem-demokratikus” rendszerben élünk, és ennek vége. Ennek az ideológiának, amely megteremtette a politikai korrektségre alapuló saját nyelvezetét – és ezzel szürke, egyforma megközelítést alakított ki minden kérdéshez – vége van.

Ezt Orbán Viktor filozófus-ideológus-stadionépítő nyilatkozta a The Daily Telegraph konzervatív brit napilapnak. Annak örömére, hogy Donald Trump lett az USA elnöke. Igaz ugyan, hogy eddig úgy volt vele Orbán, hogy az USA ne ugasson bele Európa, főleg Magyarország dolgaiba, de ez most hirtelen változott. Gondolom egészen addig, ameddig ki nem derül, hogy Trump mégsem lesz a cimborája, mert akkor megint ne ugasson bele, de jelenleg úgy tűnik, gyakorlatilag Trumpon múlik Európa sorsa. Mármint Orbán szerint.

Tehát a liberális nem demokratikus. Ezzel szemben rohadjon is meg mind. Ebben teljesen egyetértenek lakájék. Ami nem egy nagy csoda, annyi pénzért ők bármivel, bámikor. Nézzük ezt is. Alap a 888.hu-ról:1

Tekintsünk el annak a hülyeségtartalmától, hogy a liberális és a diktatúra konkrétan ellentétei egymásnak (tudom, kedves kommentelő, nem úgy van. Szerintem meg de és próbáljuk tudomásul venni egymás felfogását) és nézzük, milyen szókapcsolatokban találjuk meg a liberális kifejezést G. Fodoréknál.23

Túl mélyre nem akarok ásni a 888.hu-n, már így is a magmánál járunk. Nézzük a PestiSrácokat:

lib

És egy kis Magyar Idők a végére:mi

Nem zavar ez engem, mert mindenki úgy és annyira lehet hülye, amennyire csak akar. Ennyire nagyon liberális vagyok, hogy el tudom fogadni mások agybaját – remélvén, hogy az enyémeket is elfogadják mások – csak szerettem volna megmutatni, micsoda hadjárat folyik, milyen szinten és mélységben. Ezért nem szabad csodálkozni, ha a nem túl művelt, ámde eléggé kicsinylelkű honfitársunk az arcunkba fröcsögi: hülye liberó/libernyák/libnyaf/libsi/lipsi (attól függően, melyik propagandaterméket fogyasztja), akár egy egyszerű országúti koccanásnál is. Ez van, barátaim az együtthülyülés rendszerében. Igaz, hogy egészen a közelmúltig eszembe sem jutott azon töprengeni, hogy liberális vagyok, vagy sem, de mostanra kijelenthetem: az vagyok.

Ha Orbánék ennyire rettegnek a liberálisoktól, akkor feltétlenül az vagyok. Mostantól mindörökké.adomany