Szeptember 23,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Az erő pozíciójából csak egy sunyi patkány támad a gyengébbre

Néha előfordul, hogy csacsogunk a kedves olvasókkal. Hol az egyikünk, hol a másikunk. Mikor kinek van szerencséje elkapni a feléje áramló szeretetbombát (ezt egy kutyás oldalon olvastam). Most én voltam a legügyesebb, én bontottam az ajándékot. Nem túl méretes, de legalább velős. Ímelám:

„Szemét egy oldal ez, a székely magyarokat is hülyítitek?”

Ezzel végére is értem a levélnek, pedig az elejét sem spóroltam le. Nem állítom, hogy csak ezt a kedves levélkét kaptuk mostanában, de nem mindegyik ihleti meg az embert. Az öntudatos hölgy levele valamiért homlokon csókolt. Úgyhogy válaszolok, addig sem szidom a politikusokat.

Drága hölgyem!

Mindjárt zárójelbe: nem névtelen levélke, de nem hozom nyilvánosságra a nevet. Mert jófej vagyok. Zárójel bezárva.

Ha szemétnek tetszikszíves látni az oldalt, akkor miért gyötri magát az olvasásával? Ha nem olvassa, miről mond véleményt? Ha olvassa, akkor tényszerűen mi vele a gond? Vagy úgy általában szemét? Összességében? Látom, hogy az ön nagyrabecsült közösségi oldalán túlsúlyban (mondjuk 100 százalékban) kormánypárti, illetve például Gyurcsány Ferencet kevéssé(se) dicsérő cikkek osztódnak. Amivel a világon semmi baj sincs, mindenki eldöntheti, miben-kiben hisz, vagy nem hisz. Ámde.

Aki nem az ön nézeteit osztja, az miért szemét? Csak érdekel, mert soha nem sikerült megértenem ezt a fajta gondolatiságot, amit ön oly markánsan képvisel. Magam is olvasok mindent, ami csak elém kerül. Kormányközeli oldalakat, más pártokhoz tartozó portálokat, mindenfélét. Esküszöm, álmomban nem jutna eszembe írni egy e-mailt egyiknek sem azért, hogy szarnak nevezzem.

Ha valamelyik cikk oly mértékben nem tetszik, hogy feltétlenül reagálni akarok rá, akkor azt megteszem itt, ezen a felületen. Nyíltan. Bárki láthatja, bárki véleményt mondhat. Nem suttyomban, nem fű alatt. Ezért is nem értem, soha nem is fogom megérteni az ilyen levélkék íróit, de nem fogom megérteni a feljelentőket, a sunnyogókat, az orvul, lesből támadókat sem. Ezért gyűlölöm a trollkodókat, akik nem egy adott témáról mondanak véleményt, hanem annak szerzőjét gyalázzák. De éppen ilyen sunyi dolognak tartom azt is, amit éppen a kormánypropaganda csinált a napokban Vona Gáborral. Valakinek a politikája helyett a magánéletét mocskolni, az a szemét dolog, nem az, amit mi csinálunk.

Mert mit csinálunk mi? Kritizáljuk a kormányt. Az ellenzéket. Általában a politikusokat, ha okot adnak a kritikára. De érdekes módon éppen a kormánypárt és hívei azok, akik erre nagyon beteg módon reagálnak. Éppen a Fidesz az a párt, amelyiknek a kezében van minden eszköz, minden pénz és lehetőség ahhoz, hogy javítson a rossz dolgokon. Ehelyett azonban azt látják megoldásnak, ha befogják a kritikusok száját. Sőt, lehetőleg széttapossák. Ezért kell legyilkolni, mégpedig aljas, véresen sunyi, gerinctelen módon legyilkolni az ellenzéki lapokat. Ezért kell fizetett trollokat küldeni az ellenzéki portálokra. Ezért kell fizetett emberekkel megtámadni az ellenzéki portálok szervereit, lehetetlenné téve a működést.

Ha a kormánypárt biztos lenne a maga igazában, ha tudná, hogy jól teszi a dolgát, hogy becsületes, hogy csak rágalom mindaz a vád, ami elhangzik, akkor mi szüksége lenne erre? Mi szüksége lenne bármilyen aljas húzásra, megfélemlítésre? Hiszen az erő pozíciójából csak egy sunyi patkány támad a gyengébbre, egy ország kormánya ilyesmit nem enged meg magának.

Ehhez képest a Fidesz hetedik éve úgy kormányoz, mégpedig gyakorlatilag egypárti rendszerben, hogy folyamatosan ellenzékben van, vonyít, védekezik, sikoltozik, lop, csal, hazudik. Ezt kimondani nem szemétség, hanem kötelesség. Mégpedig belső kötelesség, mert ez az ország az én hazám is, a munkatársaim és az olvasóink hazája is. Ha veszélyben látjuk, akkor védjük. Az elég súlyos helyzet, amikor sok ember érzi azt, amit mi: a legnagyobb veszélyt az ország kormánya jelenti.

A székely magyarokról néhány szót. Erdélyben nem csak székelyek élnek. Az én kolléganőm erdélyi is, magyar is, de nem székely. Hülyíteni senkit nem kell. Vagy hülye magától az ember, vagy nem. Ehhez nincs szükség külső ráhatásra. Azonban nem árt tudomásul venni azt a tényt, hogy valaki erdélyi magyar (akár ott él most is, akár nem), nem jelenti törvényszerűen azt, hogy ne látna át Orbán rendszerén és ne érezné éppen annyira romlottnak, mint egy Magyarországon született magyar. Az ostobaság nem földrajzi kérdés. Nem véletlen az, hogy az erdélyi magyarok mindössze talán harmada volt hajlandó részt venni a végül érvénytelen népszavazáson.

Tehát függetlenül attól, hogy Magyarországon, Romániában, vagy esetleg Németországban, Ausztriában vagy más országban élünk, gondolkodhatunk meggyőződésünk szerint. Senki nem azért tartja korruptnak a magyar kormányt, mert mi, vagy más ezt állítjuk, hanem azért, mert ezt tapasztalja. Ezen pedig nem fog változtatni sem egymás lehülyézése, sem az, ha hatalmi eszközökkel megpróbálják elhallgattatni a kritikus hangokat. Mert azok nem fognak elhallgatni. Majd csak akkor, ha a kritikát kiváltó ok megszűnik.

Kézcsókom, drága hölgyem. Legyen szép hete.adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS