A kedves néző, olvasó ívesen le van szarva. Minden oldalról

MTI Fotó: Kallos Bea MTI Fotó: Kallos Bea

Senki sem tudta volna úgy feldobni a szombat reggelemet, mint Széles Gábor. A neves médiamágnás és feltalálófenomén interjút adott. A saját lapjának. Záporoztak a kőkemény kérdések, én pedig megnyugodtam. Ameddig az Orbán nevű embernek ilyen támogatói vannak, semmi baj nincs.

Már a cikk címe is mindent elmond: „Hiánypótló szellemi műhely a cél”. Ha belegondolok ebbe a szellemi műhelybe, amely Bayer Zsolttól Kacsoh Dánielen át Lovas Istvánig ível, öröm tölti el a szívemet.

Széles Gábor lényegében azt állítja, hogy ő képviseli a jobboldalt és a médiát. A jobboldali médiát meg főleg. El akarja ugyan adni az Echo tévét, de csak jobboldali elköteleződésű vásárlónak, aki tovább viszi a lángot. Vagy mit.

Itt jegyzem meg, hogy én például nagyon örülnék neki, ha lenne jobboldali média. Mert most nincs. Annak még ennél is sokkal jobban örülnék, ha lenne jobboldali párt, akár jobboldali kormány is. Olyan, amelyik tiszteli a szabad piacot, híve a piaci versenynek, ért a gazdasághoz. Szemben a jelenlegi kormánnyal, amelyik mindezt nem tudja, ellenben híve a korrupciónak, az államosításnak és a szabadrablásnak. Jelszava: lopni csak nekem szabad!

Jobboldali újságot is nehezen tudnék felsorolni, de nem is ez a célom most, hanem Széles Gábor értékes szavaira figyelni. Értékes és roppantul érdekes szavaira. Megtudhatjuk például, hogy 2004-2010 között hatmilliárd forintot áldozott az Echo tévére és a Magyar Hírlapra. Csak remélni merem, hogy az Orbán nevű hatalomrakerülése óta megtérült a befektetés. Az is kiderült, hogy Simicska Lajos féltékeny volt Széles Gábor hihetetlen sikereire, Gyurcsány Ferenc tönkre akarta tenni, de Széles rendíthetetlenül kitartott, mint egy nemzeti kőszikla.

„Amikor 2009-ben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök bojkottot hirdetett a Magyar Hírlap ellen, tíz-tizenkétezer ember tüntetett az újságért és a sajtószabadságért a Kossuth téren úgy, hogy a Fidesz – meggyőződésem, hogy Simicska Lajos akkori közbenjárására – nem állt ki mellettünk. Most, amikor megszűnt a Népszabadság, néhány százan – ha jóindulatúak akarunk lenni, egy-két ezren – mentek demonstrálni a volt MSZP-s pártlapért. Ez is mutatja, már régóta van különbség a két tábor között, és az is kiderült, hogy mennyire elkötelezett olvasótábora van a Magyar Hírlapnak.”

Remélem, mindenki jól figyel! Amikor Gyurcsány bojkottot hirdetett a Magyar Hírlap ellen, akkor a sajtószabadságról volt szó. Itt jelzem – hátha valaki elfeljtette – Gyurcsány azért hirdetett bojkottot, mert felháborította Bayer Zsolt „Betelt a pohár” címmel megjelent publicisztikája. A cikk az egész országot megrázó gyilkosságról szólt, melyben életét vesztette Marian Cozma kézilabdázó.

Bayer Zsolt – azóta is hibátlanul működő módszerrel – a legfontosabbnak az elkövetők etnikumát találta és bontotta ki a cikkében. Akik vagy cigányok voltak, vagy sem (én nem tudom és nem is érdekelt soha), de mindenesetre jó alapot szolgáltattak a szerzőnek a rasszista gyűlöletkeltésre. Nem vállalt ezzel különösebb kockázatot Bayer, hiszen akkor is, azóta is megkapja rendben a fizetését, az Orbán-kormánytól a kitüntetését is. Mindenesetre Gyurcsánynál a nyílt rasszizmus verte ki a biztosítékot és véletlenül sem a nem létező jobboldaliság. Ezt mára Széles Gábor már máshogyan tudja. Itt jegyzem meg, hogy ez az írás a Magyar Hírlap archívumában ma már nem található meg valamiért.

De kanyarodjunk vissza Széles Gáborhoz, aki a satószabadság melletti kiállás jegyében roppantul örvend annak, hogy a volt MSZMP pártlapot, a Népszabadságot kinyírta a kormány. Nem bojkottálta, hanem megölte és eltüntette az archívumot, amiben súlyosan terhelő cikkek voltak a kormány jelenlegi tagjaira nézve. De első a sajtószabadság.

„Őszintén mondom, soha nem gondoltam volna azt, ami mára bekövetkezett: az Echo Tv a legnézettebb tévé, míg a Magyar Hírlap a legnagyobb példányszámú politikai napilap lett a jobboldalon, hiszen mára a Hír Tv és a Magyar Nemzet is kormányellenes hangra váltott.”

Nem tudok arról, hogy az Echo tévé különösebben nézett csatorna lenne. A Magyar Hírlap példányszáma nem ismert, miután a lap nem szerepel a magyar terjeszttés-ellenőrző szövetség (MATESZ) adatai között, mivel a lap nem vállalta a hivatalos auditálást.

A Magyar Hírlap online felülete bőven a Szalonna mögött van olvasottságban.

„Visszatekintve a rendszerváltás óta eltelt időszakra, kijelenthető, hogy huszonhat évvel ezelőtt a szocialistáké volt szinte minden meghatározó médium az országban, de kitartó munkával leépítették befolyásukat és érdekeltségeiket ebben a szegmensben is.”

Nem mondom, hogy nem siralmas az, ami ma a médiapacon zajlik. Azt sem mondom, hogy ennek látható a vége, mert én nem látom. De azt mondom, hogy a nagy csatározásban háttérbe szorul az, amiről és amiért szólnia kellene végső soron mindennek. Jelesül: a kedves néző, olvasó ívesen le van szarva. Minden oldalról. Ez pedig előbb, vagy utóbb, de vissza fog ütni. Én remélem, hogy előbb.adomany