A kormány nem Juhásszal, Sándor Máriával, Bródy Jánossal, Alföldi Róberttel, vagy a független médiával harcol, hanem az egész társadalommal

Orbán Viktor/Facebook Orbán Viktor/Facebook

Egyáltalán nem vagyok feldobva attól, hogy barnanyelvék rendületlenül ostromolják a magma mélységeit és mindegyre találnak ott egy ásót. Úgyhogy beszéljünk szerintem még egy kicsit erről  a jelenségről, mert ilyen penetráns karaktergyilkolászás ebben az országban soha nem folyt, mint amit ma a tisztesnek alig nevezhető, közpénzből élő média-szalagmunkások megengednek maguknak. Ilyen ocsmány, hazug, gusztustalan módon pedig főként nem.

Tudható, hogy miután elsőfokon megnyerte, Juhász Péter másodfokon elveszítette a Deutsch Tamás által indított személyiségi jogi pert. A jó hírnevükre oly érzékeny kormánypárti politikusok sorából Digitálisjólét Tamás sem lóg ki egy milliméterrel sem: azért rohant a bíróságra feljelenteni Juhászt, mert drogosnak nevezte őt. Persze a közszájon forgó városi legenda szerint ez valójában nyílt titok, Juhász be is bizonyította, de a másodfokú bíróság perköltségestől 620 ezer forint megfizetésére kötelezte. Erről tájékoztatta is a nyilvánosságot – mint írta – a Kúriától azért kér egy felülvizsgálatot, ám természetesen áll elébe a bírságnak. Majd hozzátette:

Ha te is tudod, hogy érted dolgozom ezekben az ügyekben, és van kedved segíteni kifizetni ezt az összeget, számomra öröm. Jól esik ez a kiállás, köszönöm! (…) Az is sokat segít, ha megosztod, hogy minél többen érthessék meg az ügyet és az ítélet furcsaságát!

A precizitás kedvéért ideteszem az Együtt politikusának idevágó Facebook-bejegyzését:

Nézzük, mi rejtőzik a felfordított kő alatt. A történet messze túlmutat Juhász Péter politikus (csá, Hollik pajti) és a 888.hu gagyi cikkén. Nem róluk szól ez, hanem rólunk. Mindannyiunkról.

Az Orbán-rezsim háborúban áll hatalomra kerülésének első percétől kezdve. Nem a migránsok, nem az Unió, nem Soros György az ellenség, hanem mi, országlakók. Mindenki, aki nem áll be a birkamenetbe. Legyen az civil, legyen szervezet, legyen közéleti szereplő, média, bármi. A gondolkodás, a vélemény, a bátorság az ő ellenségük hetedik éve.

Ezért igyekeznek megfélemlíteni, lejáratni, lehetetlenné tenni mindenkit, aki szót emel a korrupció, a hazugságok, az összefonódások, az országot anyagilag, erkölcsileg és morálisan kifosztani szándékozó élősködők ellen. Ezért vásárolják fel a médiát, ezért igyekeznek összezúzni azt, amit/akit nem képesek megvenni.

Azt pontosan kell látni, hogy Andy Vajna tévéjétől kezdve a közpénztévén át a lakájmédiáig (ide értve a 888-at, a PestiSrácokat és az összes, egymással szoros szimbiózisban működő propagandaműhelyt) közpénzből, a mi befizetett adóinkból, valamint az államosított reklámpiacon keresztül finanszírozza a kormány. Saját erőből, olvasói támogatásból, előfizetésből, valóságos piaci alapon működő reklámbevételekből ezek a lapok egy hétig sem lennének képesek életben maradni. Mégis nagyon fontos a működésük, hogy a kormány üzenetei eljussanak a kritikátlanul hívőkhöz.

Ezzel szemben – és főleg a kormány akaratával szemben – kialakult egy olyan rétege a nyilvánosságnak, amelyik nem függ a közpénzektől. Ha valami halálos veszélyt jelent a korrupt, beteg, telhetetlen hatalom hazugságaira, az a függetlenség minden formája. Veszélyes a Kétfarkú, mert nem közpénzből, hanem önkéntes adományokból működik és mert folyamatosan erősödik. Veszélyes volt a Népszabadság, kinyírták. Veszélyes volt az Origo, megvették. Veszélyes Juhász Péter, igyekeznek megtörni. Látható módon nem nagyon boldogulnak, pedig minden erőt bevetnek.

Most jártam Juhász közösségi oldalán. Bugyog a mocskolódás, a gyalázkodás. A koldustól a tolvaj gazemberig széles skálán röpködnek a jelzők. Az a baj (nem nekünk baj, hanem az élősködőknek), hogy van még erő a civilekben. Sokan belátják, hogy azt, amit Juhász Péter csinál, pénz nélkül nem lehet végigvinni. Ahogyan a Kétfarkú, az Átlátszó, a Kettősmérce és a többi, kizárólag civil adományokból működő párt, portál, ellenzéki – parlamenten kívüli – politikus sem képes tenni a dolgát támogatás nélkül.

Ha Juhász támogatást kér ahhoz, hogy végezhesse a dolgát (mint egyszemélyes ellenzék), ha az Átlátszó támogatást kér, vagy ha mi támogatást kérünk, az nem lejmolás, nem koldulás. Sehogy máshogy nem működik, csak így. Szemben a parlamenti pártokkal, a kormánypropaganda különféle elemeivel (ide értve a 888-at is), a kevés független – független alatt nem a saját elveitől, hanem a kormány kegyétől függetlent kell érteni – kizárólag csak a civilekre támaszkodhat.

Miközben a kormány kérés és kérdezés nélkül viszi, ami kell neki – és minden kell, vagy még több is – az önkéntes támogatás pontosan azt jelenti, amiről szól. Önkéntességet. Döntési jogot abban, hogy tud, akar-e pénzt áldozni az ember az adózott jövedelméből arra, hogy ne csak a kormány harsány szócsövei ordítsanak reggeltől estig.

És úgy tűnik, akar. És ez az, ami ellen tehetetlen a kormány. Hiába a karaktergyilkosság, hiába a hazugságok sora, a gyalázkodás, az egymás szájából kikapkodott leleplező cikkek, az emberek életben akarják tartani ezt a fajta ellenzéket és hallani akarják az igazságot. Ezért megy a vergődés jó ideje, ezért a feneketlen düh. A felvásárolt, leMészárolt média helyett jön másik, az igazság felszínre kerül, a vélemény leíratik, a lepleket sorra lerántják.

Nincs síri csend és nincs teljes rettegés. Ezért vadulnak meg, mert tehetetlenek, nem és nem érnek célt. Beszélünk – valaki mindig beszél – Orbán vagyonáról, Ráhel lábáról, Tiborcz ügyködéséről, Matolcsyról, Rogánról, Szijjártóról, Mészáros Lölöről és mindenkiről, mindenről. A kormány és seggnyalói végső soron nem Juhásszal, Sándor Máriával, az Ökotárssal, Ángyán Józseffel, szociológusokkal, filozófusokkal, elemzőkkel, Bródy Jánossal, Alföldi Róberttel, nem az ellenzéki portálokkal, blogokkal, lapokkal harcol, hanem a társadalommal.

Mert a társadalom, a civilek teszik lehetővé azt, hogy ezek a vélemények, tények, információk elhangozzanak. A társadalom, a civilek azok, akik igényt tartanak az igazságra és akik lehetővé teszik azt, hogy ki is derüljön az igazság.

A kormány pedig vergődik, mert ők csöndet akarnak. Síri csöndet. A 888 és a többi nyúlvány semmi mást nem tesz, mint a hatalmat igyekszik szolgálni, hiszen ebből élnek. Állóháború alakult ki. Az egyik oldalon a kormány és a lakájmédia, a másik oldalon a társadalom azon része, akik változást akarnak. Egyszer valami mozdulni fog. Azt hiszem, nem is sokára. Akkor majd kiderül, hogy a Szalonna tűnik el a süllyesztőben, vagy a 888. Juhász Péter, vagy Deutsch Tamás. A Fidesz tűnik el, vagy a civil kurázsi. El fog dőlni.adomany