Szeptember 22,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Az Orbán nevű szemmel látható módon súlyosbodó tüneteivel jó lenne valamit kezdeni

Mint az egész ország, én is rettenetes izgalomban várom az Orbán nevű ünnepi beszédét. Aminek három órakor kellett volna kezdődnie, már amennyiben komolyan veszi valaki a kormánypárt hivatalosan meghirdetett programját. De nyilván nem, mert még valaki zongorál, másvalaki beszél, egy harmadik valaki tátog. Ez utóbbit abból gondolom – mármint hogy más beszél és más tátog -, mert nincs összhangban a kép és a hang. De nem kizárt, hogy csak azért, mert a fény gyorsabb, mint a hang. Franc se tudja.

Most az összes külföldi vendég – Andrzej Sebastian Duda, Lengyelország köztársasági elnöke – beszél, Áder János pedig mosolyog. Ez nagyon rémisztő. Nem a beszéd.

Na, jön a fényes csillag. Hosszas VIKTOR üvöltés, vastaps.

Rekedt üvöltés. Ez már Orbán. Nem szóltak neki, hogy be van kapcsolva a mikrofon. Üdvözli az összes magyart, szerte a világban. Ez gondolom a Londonban dolgozó magyarokra nem érvényes, bár erre nem tért ki.

A komunista diktatúránál tartunk. Rideg volt, szörnyű és be volt deszkázva az ég, de mi azért vészeltük át, mert büszkék voltunk ’56-ra. Végső soron – ha jól értem, mert időnként elmegy a hangja az ordítástól – mi, magyarok (mi nem, csak ők, az újegységesek, gondolom) vétlenek vagyunk a kommunizmust illetően. Áldozatok. De végig nagyon bátrak voltunk.

Orbán láthatólag nagyon elégedett magával, annyira okosakat mond. Azt mondja, végső soron 1956 döntötte meg a Szovjetúniót, de néhanap visszajár a döglött kommunizmus füttyögetni. Ezt nyilván a beszéd alatt sípoló magyarokra értette. Fejlődünk, mert most nem tetvek, hanem kommunisták.

Azt mondja a küldetéstudatos, hogy a magyarok soha nem mondanak le a szabadságról. (Ebben én is nagyon bízom, mert különben már nem itt élnék). Most sok-sok szóvirág következik, leginkább a szabadságról, amit oda akar kivezetni, hogy a szabadság az Unióval szembeni szabadságot, a nemzetállamot jelenti. Máris megérkeztünk a migránsokhoz ’56 örömére.

Meg akarja menteni ez a szerencsétlen Brüsszelt az elszovjetesedéstől. Most hörögte el. Már a keresztény gyökereknél tartunk. Mert ez segített túlélni a magyaroknak a szovjet elnyomást is.

Ez hülye.

Most derül ki, hogy mi magyarok bátrak és okosak vagyunk. A földrajzi fekvésünk miatt 30 évente mi kerülünk a történelem fősodrába. 60 évvel ezelőtt Orbán benzines palackokat dobált a tankokra, 30 éve ő nyitotta meg a határt, most pedig ő építette fel a kerítést, ami megállítja a migráncsokat.

Orbán akkor is helyt áll, ha azok támadnak rá, akiket ő védelmez. Ránk Európa mindig számíthat – kukorékolja a vezér -, valamint gyáva népnek nincs hazája. Ne féljünk és ne engedjük be a terroristákat, haszonlesőket, migráncsokat, a naív hülyéket.

Ha két út közül választhatsz, válaszd a nehezebbet. Ez a bátorság ismérve – mondja -, bár szerintem meg a hülyeség szinonimája.

Most megint ordít a nép, hogy Viktor!

Viktor meg most felemeli a szíveket. 1956 egységbe forrasztott minket, de lelki ébredésre van szükség. Akinek van szeme, füle, az lát és hall. Gondolom.

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Vastaps, Viktor!

Befejezte, a kamerás nem tudja a dolgát, mert mutatja a vezért, aki erről valószínűleg nem tud. Az a nyelvcsapkodás, kényszeres rángatózás, zakócibálás, nyakkendő-huzigálás és arcrángás ijesztőbb, mint a semmitmondó beszéd.

Lehetséges, hogy ez egy nagyon emelkedett ünnepi beszéd akart lenni, de én egyetlen előnyét fedeztem fel. Rövid volt. Rövid, tartalmatlan, zűrzavaros és lapos. A lengyel köztársasági elnököt leszámítva egyetlen egy külföldi politikus sem vett részt az eseményen. Ez még nem lene baj (dehogynem), azonban az Orbán nevű szemmel látható módon súlyosbodó tüneteivel jó lenne valamit kezdeni, mert a következő nyilvános fellépése még annyira sem lesz vállalható, mint most ez. Pedig már ez is éppen eléggé gázos volt.adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!