Hirtelen nagyon érdekesek lettek a külföldön dolgozó magyarok

geralt geralt

Népszámlálnak minket, bár csak mikrocenzus, ez népesség- és lakásösszeírás két népszámlálás között. Semmi rendkívüli nincs benne. Elméletileg. Gyakorlatilag eléggé elgondolkodtató a tartalma. Sajnos a szerkesztőség tagjai közül senki nem kapott sem kérdőívet, sem személyes kitöltőbiztost, de az anyag elérhető a KSH honlapján. Miután több olvasónk is jelezte, hogy eléggé célirányos kérdéseket tartalmaz a kérdőív, felbuzgott bennem is az érdeklődés. Nézzük, mire kíváncsi – elvileg a KSH – gyakorlatilag meg ki tudja.

Két kérdőívről van szó. Az egyik a Személyes kérdőív.

Újdonság a 2011-es népszámláláshoz képest:

  • Mióta magyar állampolgár?

Most pedig nézzük a szemünkkel, mi érdekli most a KSH-t, ami öt éve még nem.

2011
2011
2016
2016

Tehát mostantól a település nevére is rákérdez. Azért engem érdekelne, miért is fontos ez egy magyar statisztikához.

2011
2011
2016
2016
2011
2011
2016
2016
2011
2011
2016
2016

A másik pedig a Lakáskérdőív. Itt nem sok kérdés van és nem sok változás.

Ha jól számolom, a 9 oldalas kérdőív 12 helyen kérdez rá arra, pontosan (települést is megnevezve) hol vagyok külföldön megtalálható. 2011-ben elég volt az ország, már nem elég, település is kell. Miért?

Az érthető, hogy tudni akarja a KSH, valójában hányan távoztak külföldre. Tartok tőle, hogy ezt a tudományát nem fogja velünk megosztani, én legalábbis még egy normális statisztikát sem találtam erről. Az azonban a magyar népszámlálási adatok szempontjából miért is nem tök mindegy, hogy Münchenben, vagy Brightonban él a kedves kuncsaft? És miért is csak az uniós tagországok esetében érdekes ez? Új-Zélandon már nem fontos a település neve?

Alap esetben eszembe sem jutna foglalkozni ezzel, de ismervén a jelenlegi egypártrendszer hülye szokásait, eléggé gyanakvó vagyok hozzá, hogy feltegyem magamban a kérdést: ezek miben sántikálnak már megint?adomany