NEHAZUGGY

A helyzet pontosan olyan pocsék, amilyennek látszik

Forgács Erzsébet | 2016. Október 16, Vasárnap | 8:07

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Deutsch Tamás büszke apukaként jelenti: megszületett Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. Hát, nagyon gratulálok hozzá. Kicsit ugyan többe fog kerülni a szülőknek, ha már nem csak táblát, krétát, padot, öltözőszekrényt és tanárt kell bedobni a közösbe, hanem informatikai cuccokat is, de sebaj.

Deutsch Tamás stadionbeléptető-rendszer virtuóz és beszólófenomén arról elfelejtett szót ejteni, hogy a szép szavakon kívül túl sok pozitív dolog nem történt ebben az ügyben. Sem. Már amennyiben nem soroljuk ide a remek, előremutató és 21. századi szintet feltétlenül alulról sem súroló kötelező tankönyvválasztékot, a maga 13 éves elavultságával.

Kérdés – mármint csak az én fejemben kérdés – hogy kik fogják oktatni digitálisan az ifjúságot. Azok a pedagógusok, akik számára – tisztelet a kivételnek – megoldhatatlan problémát jelent az internet használata? Milyen eszközök állnak rendelkezésre az oktatáshoz? Nézzük a Digitális Stratégia keretében, 2016-ban készült felmérés eredményeit:

digi

Ezt a tanulmányt kivételesen nem az ellenség, nem Sorosgyurcsány, nem a keresztényüldöző nihilista balliberálisok készítették, hanem a kormány. Nem tudom, kinek mi jön le a fenti megállapításokból. Nekem az, hogy a helyzet pontosan olyan pocsék, amilyennek látszik.

Tudom. Szocik, elmúltnyócév. Hat év telt el azóta. A digitális technikában hat év elképesztően sok idő. Mára odáig jutottunk, hogy nem csupán funkcionális analfabétákat, hanem digitálisan analfabétákat is képesek vagyunk előállítani. Lemaradtunk az oktatásban, a technológiában és attól nem lesz jobb egy centivel sem, ha Deutsch Tamás időről időre bejelent valami irgalmatlanul hosszú nevű, a címben a jólét szót feltétlenül tartalmazó programot, amiből aztán semmi nem lesz, de sokan meggazdagszanak a rokonságból. Nem az én rokonságomból, hanem a politikusokéból.

Miközben hangzatos kijelentések keretében a világon semmi nem történik – hat éve nem történik semmi, illetve előtte sem sok, de most ez a kormány van és nem az – a valóság még mindig képtelen szájbarúgni az illetékes elvtársakat.

Miközben digitális Kánaán épül Deutsch fejében (szerintem azért rá esett a választás, mert ő legalább a Twittert képes használni), a valóságban az van, hogy ezer éve elavult tankönyvekből próbálják oktatni a diákokat olyan pedagógusok, akik jó, ha az e-mail fiókjukat képesek önállóan megnyitni. Az iskolák egy részében fűtés sincs, nemhogy internet. Ahol egyáltalán vannak számítógépek, ott is elavult a legtöbb és már az is egy sikertörténet, ha sikerül bekapcsolni.

A családok egy részében sem internet, sem számítógép nincs, mert örülnek, ha hó végén még futja kenyérre. Plusz öröm, hogy olyan helyeken sincs megfelelő sávszélességű internet, ahol igény is lenne rá, megfizetni is hajlandóak lennének a lakók.

Egyszóval: lemaradtunk, mint a borravaló. Bármennyit beszélünk arról, hogy mennyire jó nekünk és hogy hasítunk, az még nem válik valósággá. Talán nem kellett volna ellopni a fejlesztésre szánt forrásokat, hanem valóban fejleszteni kellett volna, akkor most nem itt tartanánk. Továbbá a jövőben is fejleszteni kellene, nem lopni, de ebből pontosan annyi fog megvalósulni, mint a kakaóbiztos számítógépre alapozott digitális társadalomból.

Deutsch Tamás majd időről időre elmeséli, mennyire hasítunk, közben az egyre szegényebb szülők viszik továbbra is az iskolába a táblát, krétát, szivacsot, vécépapírt, ablakdeszkát. Miután éppen az egy- és kétgyermekes családok szegénységi mutatói a legdrámaiabbak, sokan ezután sem fognak tudni digitális eszközökhöz jutni, a szegényebb településeken élők végletesen leszakadnak a tehetősebb településektől.

Ha nincs szerencsénk, Mészáros Lőrinc számítógép-forgalmazásba kezd, Tiborcz István tankönyvet ír hozzá (természetesen ezek bekerülnek a kötelező tananyagba), Rogán Antal időnként helikopterről ellenőrzi, hogy áll a digitális fejlődés, Lázár tájékoztatja a sajtót, Orbán boldogan elhenceg vele, közben az ország visszacsúszik a középkorba.

Nem baj, Mészáros uram birtokán amúgy is vasvilla kell a trágyázáshoz, abból meg még nincs digitális. adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!