Október 17,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Olvasói levél: Próbált ön már hosszan, kitartóan hülyékkel vitázni?

Jelen levelemben az önök portálján május 10-én megjelent, „Minden írástudó, minden politológus, elemző, értelmiségi, fasz tudja ki – takarodjon lefelé az elefántcsont toronyból” című cikkére reagálnék.

Az önök cikke melyben kifejtik, hogy az értelmiség dolga az lenne, hogy érthető, a „kisember által felfogható” viszonyba helyezze – többek között – a Matolcsy György által irányított MNB, és az annak kebelén gyarapodott Pallas Athéné mindenfélefiszfasz alapítványok ügyét, gyakorlatban a Babits-féle „cinkosok közt vétkes aki néma” analógiát alkalmazza a helyzetre, akarva-akaratlanul a tétlenkedő értelmiségre hárítva a felelősséget az ügyben.

Én magam fiatal vagyok bár, de értelmiségi családból származom, magam is két diplomával és két nyelvvizsgával rendelkezem. Jelenleg Magyarországon élek és dolgozom. Mióta csak az eszemet tudom mindennél fontosabbnak tartottam a minél szélesebb „általános” tudás megszerzését, és puhakezű (értsd: értelmiségi munkát végző) mivoltom ellenére soha, semmilyen szín alatt nem vetettem meg a kétkezi és a szakmunkákat, vagy az ezekkel foglalkozókat. Lehetőségeimhez mérten szolidárisan fordulok az elesettekhez, amennyire a jelenlegi hazai és európai gazdasági helyzet lehetővé teszi előre tervezek, emellett persze a kormány humbugjától függetlenül igyekszem beteljesíteni az elsődleges kívánt princípiumot, a családalapítást. Emellett aktívan „harcolok” a tudatlanság és az érdektelenség ellen, épp ezért nagyon jól tudom, hogy az önök cikkében hivatkozott elefántcsont torony bár áll, és egyesek tényleg annak csúcsán állva az alant elterülő tömeget lenézve és lesajnálva, az „ezek úgyis hülyék, hogy megértsék” elvet követve tesznek „keveset”, a többség nem ilyen és nem így tesz, ugyanakkor mégsem képes eredményeket elérni.

Az ország ma tapasztalható helyzetére és általános társadalmi mutatóira tekintettel a szélmalomharc – mint kifejezés – kevés, ha le akarjuk írni azt ami itt folyik. A saját tapasztalataim alapján ma a logikus, értelmes, előítéletektől mentes álláspontot képviselni olyan, mint egy elaggott deszkacsónakban egy szál evezővel szenvedni egy olyan tengerben, melyen a tudatlanság, az irigység, az előítéletek és persze az ellenségkeresés vet toronymagas hullámokat. Nyilvánvalóan érthető a felindultsága, de őszintén kérdem próbált ön már hosszan, kitartóan hülyékkel vitázni? Tudom a választ, próbált. Eredményt ért? Tudja a választ: aligha.

A 2010 óta regnáló FIDESZ-kormány egy, de csakis egy tekintetben a rendszerváltás utáni kormányaink legjobbja, és ez a kommunikáció. Tökéletesen használják ki a kádári kisember sokunkban ma is élő zárványát, az erős mindent megmondó és mindent elintéző államba vetett hittel és azzal az igénnyel együtt, hogy (nekem lehetőleg) ne kelljen foglalkoznom semmivel. Itt nem csak a „milliárdul nem értés” a gond. Itt az a gond, hogy ha ezzel szembe akar menni az ember, akkor minden kimondott vagy leírt szóval csak újabb gátba ütközik. Elővehetjük bármelyik témát, a rendkívül ügyesen tematizált közbeszéd hatására egyre több és erősebb aduba ütközünk. És ez csak romlik. Nem akarok külön kitérni erre, csak említés szintjén: hetvenmilliárdos közmédia + TV2 + lokál + 888.hu + magyar idők, stb. – valahol semmi, máshol viszont kurvaerős portfólió. És ez megszabja a gondolkodást. Mellérakjuk még a plakátkampányt és kész van.

Rengeteg, tényleg rengeteg vitán vagyok túl, és a legnonszenszebb „érvekkel” szembesültem ezek során napról-napra. Egyik ismerősöm váltig állította, hogy Franciaországban (melynek a legutóbbi adatok szerint 67,5 millió lakosa van) ötvenmillió muzulmán él. Miután jeleztem neki, hogy ezen az alapon Franciaország már rég kalifátus lenne és a muszlimok aránya az országon belül 5-10% közötti, ő hozzám vágta, hogy ez bizony nagyon libsi adatnak hangzik. „LIBSI”. Egy másik aki nemrég költözött Budapestre kiakadt az V. kerületi kocsmák árain, és 5 másodperccel később már ott tartottunk, hogy ez azért van így mert „azok a kurva zsidók felvásárolták az egész kerületet”. „ZSIDÓK”. Pár hete vasárnap voltam kénytelen sürgősséggel egy patika szolgáltatásait igénybe venni. Mögöttem egy öregember állt, megkérdezte mennyi az ügyeleti díj (idén ha jól emlékszem ez 376 Forint), és a válasz után elkezdte nekem ecsetelni, hogy „ezt tanulja és tudja csak az értelmiség: hogy hogyan kell kifosztani a kisembert”. „ÉRTELMISÉG”. És nem állt meg itt, elkezdte magyarázni, hogy ebből lesz mindegyik milliárdos, és hogy tudja hogy megy ez, az unokahúgának a lányának a férje gyógyszerész és az asszony még csak 3 hónapos terhes, de a gyereknek már háromszintes palotát építenek. „Mert milliárdosok…”

Ma az országban nincs olyan ember, aki a saját helyzetét tekintve ne rendelkezne legalább tucatnyi kvázi „halálos” ellenséggel. Mindenki utálhat mindenkit. A csóró a tehetőst, a munkás az értelmiségit, bárkit aki több, jobb, vagy épp kevesebb és rosszabb nála esetleg csak „más” vagy máshogy gondolkodik mint ő, vagy esetleg van valami nem vonzó vagy a rögvalóságban nem értelmezhető tulajdonsága.

Gyakran megkapom, hogy „nekem könnyű”, „így egyszerű liberálisnak maradni” (nem annak vallom magam egyébként), de amúgy is mindegy ki vagyok, vagy mi vagyok. Az értéktelenség és az erre épülő figyelembe nem vétel alappontjai rendkívül változatosak. Nyolc általános végzett közmunkásként három „becsúszott” gyerekkel pont ugyanolyan értéktelen vagyok (mert hát buta, csóró és felelőtlen), mint többdiplomás, jól kereső egyedülállóként (aki meg gazdag így kényelmes az élete, „nem igazi munkát” végez, és még családot sem akar). Rohadjak meg, bármi vagyok. Nem mintha ez érveléstechnikailag nem lenne valahol teljesen hibás elképzelés, de ezen a szinten bárkit, bármikor, bármivel kapcsolatban ki lehet zárni a vitából, mert ő egy szar. És EZ a FIDESZ kommunikációjának lényege.

Vesznek egy témát, létrehoznak egy végtelenül egyszerű, erősen polarizált  álláspontot és bedobják a közbeszédbe. Vagy velünk vagy vagy ellenünk. Átmenet nincs. Ha nem értesz egyet a dolgainkkal, akkor csak az ellenségnek dolgozhatsz, csak a mi álláspontunk tökéletes ellentété képviselheted. És ez mindig bejön. Bejött az V. kerületi ügyekben, mert ha felemlegetted Rogánék „furcsa” ügyeit, akkor azonnal MSZP-fan lettél, mert hát „az erzsébetvárosi ügyek”. A migrációnál is. Mert ha nem tartanál kívül mindenkit (vagy lőnéd le őket), akkor tessék, fogadd be őket a házadba, az ágyadba, add oda nekik az asszonyt meg a lányodat, mert hát mind olyan kedvesek szerinted. Nincs átmenet. Sehol. Semmikor. Közben üzenjük meg Brüsszelnek, hogy megértsék, meg beszéljük tele a médiát Sorossal, Puklival, Gyurcsánnyal, a hat évvel ezelőtt véget ért elmúlt nyolc évről, akármiről. És itt nem számít a nonszensz érvelés. A magyar kormányzat élvonalbeli emberei összeesküvés-elméletekkel ordibálják tele a hazai és így közvetve a nemzetközi médiát, a másodfonalbeliek meg a fullkretén vonalon mozogva bolsevikokat emlegetnek 2016-ban (alig 100 év késéssel), meg hasonlók. És az ember utána ezt visszahallja az istenadta néptől, mert hát eddig terjed a tudomány. Megmondták, visszamondom.

Nyilvánvaló, hogy ennek gyökerei a múltunkban keresendők, és épp annak a 45 évnek felülről irányítottsága mélyítettel el a korábban sem épp rózsás helyzetet, melyet a baráti Szovjetunió részéről kellett „elszenvednünk”. És épp ezért van az hogy a magyar lakosság túlnyomó többsége a nyilvánvalót keresi és a legegyszerűbb válasszal elégedett csak, mert annyit tud ás akar felfogni. Nem tud úgy tekinteni a gazdaságra, mint egy piaci folyamatok és gazdasági események tízezrei által meghatározott valamire, nem ő azt hiszi, hogy a gazdaság olyan mint egy szorzótábla, ahol két dolgot összeraksz és abból egyféle eredmény lesz. Nincs több. A kenyér a kurva pék miatt drága és nincs köze ahhoz, hogy a lakosság rezsicsökkentését a vállalkozások fizették meg és többek között ezért (is) drágább a kenyér (ezer más dolog mellett). A pék tehet róla. Kisemmiz minket. Rohadt pék. Szabályozzuk be. A tej meg azért drága, mert nem is drága ellenben a szlovákok tejízű vízzel boltolnak és ez a gond. Védjük meg a magyar tejet. Nyilván az egésznek semmi köze ahhoz, hogy a hazai agrártámogatások továbbra is úgy működnek, mintha még mindig rábaszhatnánk minden külföldi termékre a vámot (mely a maga idejében nem kicsi tétel volt). És így védjük meg a CBA-t, meg védjük meg a basszunk ki a bankokkal, a multikkal, a közszolgáltatókkal, a „nem jó” médiumokkal, stb. Mert ez, ez a mélységes pártállami megközelítés a jó. Persze. Közben meg folyik az ország elleni külföldi lejárató hadjárat, mert nyilván mindenki ezzel a picsaszar kis országgal foglalkozik, és mindenki csak merő irigységből akarja tönkretenni ezt az országot és annak mindenki előtt járó sikerkormányát. És ez kedvez sok embernek, mert jelentősnek, különlegesnek, másoknál többnek és morálisan mások fölött állónak érzi magát. Nyilván ez merő sovinizmus, de ennyi beteg ember között ez nagyon bejön. „Különleges vagyok, különleges az ország, mienk a szabad út, és az egy igazság mindenki más csak irigy/hülye/szabotőr lehet…”

És az embereknek, akiknek semmi hatalmuk és lehetőségük nincs a mindennapokban, kifejezetten tetszik az, hogy az erős oldalon, a győztesek között áll. Ez áll az oroszbarát hozzáállás mögött is és egyesek – félelmetes módon – tapsolnak ennek a modellnek és bevezetnék itthon is, hogy az állambiztonság betilthasson bármilyen médiumot, kisajátíthasson bármilyen céget, elhallgattathasson bármilyen embert, zenekart, írót, és jaj milyen jó, a tömegbe is lövethet homályos indokokra hivatkozva. Mert „óh, Oroszország”. Ahol a határon lelövik a migránsokat (akiket amúgy vonatra raknak és közvetlen a finn/svéd határra visznek), és ez a jó megoldás. Meg hogy az orosz hadsereg is milyen fasza, mert „simán lenyomnák Amerikát”. Amerika meg újra az ördög, amit megintés megint be lehet dobni a mindennapi vitákban. Hosszú Katinka ügyében is előkerült az „amerikai férj”, a MNB ügyében is, a kormányzati korrupció és a migráció ügyében is, mert „nyilvánvaló”, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg is egyre inkább a nyakukra növő Kínával hadakozva amerikai érdek Európa meggyengítése és „tönkretétele” (bármit is jelentsen ez…).

Ezek ellen az egyre fogyatkozó értelmiséginek küzdeni nyilván nemes, de vesztett ügy, és sokak számára ez nem éri meg az időt és az energiát élőben, pedig a meghurcolást és egy esetleges megveretést főleg nem. Sajnos az ország egyre inkább le van butítva és minden újabb aljassággal csak egyre gyengébb lesz a hozzánk hasonlók ellenállása…

Üdvözlettel:
Mr. Megnézzük

Egy értelmiségi „ellenség”

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.