Olvasói levél: Anya, ha bejönnek a migránsok, hordhatok magamnál bicskát?

Illusztráció: GettyImages/Ryan McVay Illusztráció: GettyImages/Ryan McVay

Magánemberként, anyaként írok. Nézem és hallgatom a népszavazási kampányt, akkor is, ha nem akarom.

Három gyermekem van és munkahelyem. Jelenleg a munkahelyem elvesztésétől jobban félek, mint a migránsoktól.

Tegnap szintet lépett bennem a kampánnyal szembeni intolerancia. Eddig csak a könyökömön folyt ki, de tegnap a legszorosabb családomban történt két olyan dolog, ami miatt már nem tudom tovább szó nélkül tűrni, ami ebben az országban megy.

Először egy telefonbeszélgetés: párom 80 év fölötti nagymamája panaszkodik, hogy fáj a lába, nem tud elmenni szavazni, pedig annyira fél a migránsoktól, így tudna csak ellenük tenni valamit. Maradj otthon, mama, úgyis fáj a lábad, mondja neki a párom. Elképedve nézünk össze. Nem gondoltuk, hogy a gyűlölet és félelem kampánya ennyire messze és mindenkihez elér.

Aztán este a még nagyobb döbbenet. Olvasom a mesét a 9 éves fiamnak. Egyszer csak rám néz és megkérdezi:

– Anya, ha bejönnek a migránsok, hordhatok magamnál bicskát? Hogy megvédjem magam.

Úristen! A miniszterelnök ezzel vajon számolt, amikor kitalálta ezt az egész népszavazósdit? Hogy nem csak felnőtteket tanít rettegni, hanem gyerekek lelkében is dúl majd? Hogy az egészséges fejlődést veszélyezteti, mert a félelem agressziót szül?

Nem vagyok „migránssimogató”, de nem gondolom, hogy ez a kérdés fehér vagy fekete. Fiam is van, lányaim is vannak, de nem vagyok hajlandó őket eltorzított rémképekkel bombázni, vagy emiatt pszichológushoz járatni.

Hozzáteszem, mi nem politizálunk a gyerekek előtt, mert egyszerűen nem nekik való. Ezt az iskolában hallják, mert más családokban sajnos esélyt sem adnak a gyereknek: belenevelik a Fidesz-imádatba, lehetősége sincs a gyereknek végiggondolni, megvizsgálni a dolgok színét és visszáját. Abban fog hinni, amit kisgyerekként otthon hallott. És azt terjeszti az iskolában is. Mi meg itthon irtjuk a vadhajtásokat, és próbáljuk kritikusan gondolkodó lénnyé formálni a saját gyerekeinket. Lehet, hogy ők maguk is arra jutnak majd, a Fidesznél nincs üdvözítőbb. De ha így lesz – bár ennél okosabbnak tartom a gyerekeimet – akkor saját maguk jussanak erre a következtetésre, ne betanult szöveget szajkózzanak.

Én legjobban most azoktól a „friss keresztényektől” félek, akiknek Istenhez és a hithez semmi közük, de most ők a legnagyobb nemzetvédő kereszteslovagok. Pár hónap alatt több százezer ilyen termett az országban. A nemzetiszín zászló mögé bújva ők most bármit megtehetnek. És arról úgysem esik szó, ők hány nőt erőszakolnak meg, hány gyereket bántalmaznak stb. Mert nem migránsok, így meg nem hír.

Szeretném, ha szélesebb körhöz is eljutna a fiam esete. Hogy azok az Orbán-rajongók, akiknek van gyerekük, egy pillanatra megálljanak és szülőként elgondolkodjanak, tényleg jól van-e ez így. Ha csak egy közülük megérti, mi a probléma lényege, hogy a gyerekeink lelkéről is szól a dolog, már sikerült tenni valamit. Nem akarok paranoid, agresszív nemzedék anyja lenni.

Egy neve elhallgatását kérő anyuka

adomany