Január 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Orbán Viktor és a kölcsönkért családi ezüst

Biztosan többen emlékeznek arra a gyönyörű pillanatra, 2014 márciusában – amikor egyébként a fél ország azzal volt elfoglalva, hogy miért is nem hajlandó egy vezető párt vezető politikusa a választás előtt politikai vitában részt venni, miért sunnyog, miért gyáva személyesen beszélgetni ellenzéki politikusokkal -, akkor nagy harsonaszó közepette összeverbuválták a sajtót.

Mindenki találgatta, hogy mit akar Orbán Viktor bejelenteni. Kamerák kereszttüzében rántották le a leplet a fazekakról és a miniszterelnök roppantul elégedett volt magával, amiért sikerült megint elterelni a figyelmet a gyávaságáról. Merthogy hazajött a családi ezüst, örvendezett Orbán.

Én már akkor is úgy tudtam, hogy a Seuso-kincs néven ismert lelethez annyi köze van a magyarságnak, hogy miután az edényeket elásta valaki valahol – i. sz. 400 körül történt -, mi idemigráltunk és jól elfoglaltuk az országot, vele – tudtunkon kívül – a más kultúrák által létrehozott edényeket rejtő földet. Aztán az 1970-es évek közepén Sümegh József, a Fejér megyei kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása kiásta a kincseket. Évekig rejtegette az ezüsttárgyakat, több darabot valószínűleg el is adott. Nagyjából 10 évvel a kincsek megtalálása után Sümeghet meggyilkolták, vagy öngyilkos lett. Ez teljes bizonyossággal ma sem tudható, csak az, hogy a leletek eltűntek, majd az Egyesült Királyságban bukkantak fel.

Miután a tulajdonjogot hitelt érdemlően senki nem tudta bizonyítani, elkezdődött a huzakodás. Végül a legjobb pillanatban – mármint Orbán Viktor szempontjából a legjobb pillanatban – hazahoztuk a családi ezüstöt.

Most azért került megint terítékre a téma, mert a Magyar Nemzet közérdekű-adatigényléssel fordult a minisztériumhoz, mert meg szerették volna tudni, hogy a 4,5 milliárdos kiadásból mekkora részt hasított le ügyvédként és kicsoda. Ekkor jött a meglepetés: nem fogják megtudni. Sem a Magyar Nemzet, sem mi, akik finanszíroztuk az ügyletet. Ugyanis még mielőtt Magyarországra került volna a gyűjtemény – tehát amikor még a tárgyalások folytak, 2013-ban – Lázár János mindenminiszter 30 évre titkosította az adatokat.

Ahogy egyébként is szokás ez nálunk, amennyiben kínos részletek derülhetnének ki. Arról most valamiért kevés szó esik, hogy nagy valószínűséggel a Seuso-kincseket nem vásárolta meg az állam, hanem az őrzési jogához jutott hozzá, ezért fizettünk 4, 5 milliárd forintot. Ezt nem én állítom, hanem Baán László állította 2014-ben.

„A Magyar Állam sosem mondott le tulajdonjogáról, azt az eddigi birtokosok sem vitatták, így nem adás-vételről volt szó. A megállapodás is ilyen jogi konstrukcióban született meg – közölte a VS.hu kérdésére Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a római kori kincsek visszahozatalát intézte. Mivel az Egyesült Királyság törvényei és a nemzetközi szabályozás is tiltja, hogy tisztázatlan eredetű műkincsekkel kereskedjenek, Magyarország nem is vehette volna meg a darabokat. A Seuso-kincsek egy részére így a magyar állam valószínűleg csak őrzési, vagyis birtokjogot szerezhetett.” (VS.hu)

Tehát: nem tudni mennyi pénzért megszereztük az őrzési jogát olyan tárgyaknak, amelyek a honfoglalás előtt keletkeztek és semmi módon nem kötődnek a magyarság történelméhez. Ezt mostanra úgy hirdetjük, mintha megvásároltuk volna és családi ezüst lenne. Sőt, a gyűjtemény többi darabjára is ráhajtunk, szintén nem tudni, mennyi pénzért. Az éber Lázár János mindent ügyesen titkosított, így majd csak az unokáink fogják megtudni azt, hogy a bevallott 4,5 milliárd forinthoz képest mennyibe került az országnak Orbán Viktor családi ezüstjének őrzési joga és melyik rokon-barát mennyit hasított az üzleten.

Sőt, ha esetleg sikerül majd valamikor megvásárolni a kincseket, az újabb súlyos összegekbe fog kerülni, a 4,5 milliárd többszörösébe. 2008-as becslések szerint a vételár 100 millió euró – nem forint, euró – körüli volt akkor. Ahogy a korrupció működését ismerem, ingünk-gatyánk rámegy az ügyletre, de nem baj, mert néhányan nagyon jól fognak járni. Mint mindig.adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.