Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Orbán súlyos évei

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jót vigyorogtam a Magyar Időkben megjelent, Orbán éve című cikken. Miután senki ki nem találná, ezért elárulom – Orbán Viktor politikusi, emberi és hadvezéri nagyságát méltató cikken. A szerző azzal indít, hogy divat ma Orbánt szidni, de miután gyakorlatilag mindenben tökéletes, verhetetlen és utolérhetetlen, nem tudnak mit felhozni ellene. Így nem marad más az ellenzéknek – az ellenségnek sem, a kettő pedig köztudomásúlag egy és ugyanaz – mint érvek helyett a nagy embert személyében támadni.

Hogy a kormánypárt feltétlen híveként a szerző megmutassa, hogyan is kell minőségi kritikával élni, ilyen magvas és lényeglátó kritikát rittyentett a vezért éltető sorai alá:

„Az MSZP-ben rendre a szürkeségi verseny első helyezettje nyeri az elnöki posztot, hogy aztán valami törött tükör előtt állva keresse önmagát. A Jobbik egy másik tükörbe néz, de csak valami szétfolyó, formálatlan pacát lát, Vona Gábor bánatában piros rúzzsal kicsi szívecskéket rajzol a párás üvegre, s a gárdistamellény oroszlánját felfejtve cuki cicusokat hímez.

Gyurcsányék épp most jelentették be, hogy tönkretette őket Kerék-Bárczy Szabolcs, nem mintha bárki komolyan gondolná, hogy ebben az országban Gyurcsány Ferenc még egyszer miniszterelnök lehetne. Az LMP jelmondata mostanában pedig a Lehet más a politikából az lett, hogy Lehet nincs is politika. A PM (vagy már csak P?) karácsonyi szabadságát tölti évek óta, az Együttet fikázni is fölösleges, Szigetvári Viktor annyira alkalmas politikusnak, mint én úszómesternek. Elméletben nagyon tudok úszni, csak még vízben nem próbáltam.”

Nem óhajtom a fent felsorolt pártokat védeni, mert miért is tenném? Egyrészt szerintem sem működnek üzemszerűen, másrészt semmiféle ráhatásuk nincs az égvilágon semmire, ami ebben az országban történik. Akkor sem lenne, ha jól működő ellenzéki pártokról beszélnénk, bár akkor nem fajulhatott volna idáig a személyi kultuszba oltott maffiaállam, mint ahová mostanra eljutottunk.

Az a helyzet, hogy én még nem hallottam, hogy bárki – ide értve akár önmagamat is, mert én sem a tisztelet hangján szoktam megemlékezni a miniszterek elnökéről – Orbán Viktort mint férjet, apát, nagypapát, szomszédot, testvért, munkatársat – úgy értem, ha valaha, valahol dolgozott volna a politikán kívül – egy szóval is illette volna. Ugyanis ezek mind a magánügyek kategóriába esnek.

Onnantól kezdve azonban, hogy Orbán Viktor felel egy ország vezetéséért, felel az összes beosztottja, a teljes kormány és a kormány minden egyes tagjának viselt dolgaiért, felel az ország állapotáért, bizony ezer ok van a kritikára.

Egy ország nem attól működik jól, ha teleragasztgatják plakátokkal az egyik végétől a másikig, amelyeken azt hirdetik, mennyire jól működik a kormány. Nem attól érezzük jól magunkat, hogy azt mondja nekünk a kormány, hogy jól érezzük magunkat. Nem attól működik a gazdaság, hogy addig zsonglőrködik a kormány a számokkal és statisztikákkal, ameddig be nem bizonyítja a feketéről azt, hogy fehér. Senki nem lakik jól attól, ha elé raknak egy üres tányért és sokan mondogatják, hogy az tele van étellel.

Tehát Orbán Viktort, mint felelőst kritizálja mindenki. Okos érveket elvárni egy olyan országban, ahol a kormány csak röhög az ellenzéken és a társadalom egészén, sem polgári, sem szakmai kontrollt nem tűr el, lebontja a jogállamot és két lábbal tapos el mindent és mindenkit, aki nem hajlandó beállni az éltetők sorába, minimum humoros gondolat.

Vitatkozni csak akkor lehet, ha van kivel. A kormány és a kormány egyszemélyben felelős vezetője – bizonyos Orbán Viktor – nem érvel, nem vitázik, nem tekinti partnernek sem az ellenzéki politikusokat, sem az állampolgárokat, sem a szakmai szervezeteket, sem a civil egyesületeket, sem senkit. Erőből tesznek mindent, izomból nyomják le az ország torkán az akaratukat.

Ők sem érvelnek, nem indokolnak. Gúnyolódnak, lejárató hadjáratokat indítanak, megfélemlítenek, zsarolnak, karaktergyilkolnak. Ahogy a kormány és Orbán Viktor nem tekinti partnernek az ország kétharmad részét, úgy az ország kétharmad része sem tudja partnernek tekinteni a kormányt és Orbán Viktort.

Ettől még nagyon pontosan látja a többség az indokolatlan gazdagodásokat, az elhazudott, családtagok, ismerősök nevére íratott vagyonokat, a bárkin keresztül gázoló mohó kapzsiságot és a folyamatos hazudozásokat. Ezért – amikor eljön az ideje és az az idő el fog jönni – mindenkinek kivétel nélkül vállalnia kell majd a felelősséget. Orbán Viktornak kiemelten. Akkor is, ha addig még ötször kitüntetik a hozzá hasonlóan diktatúrára vágyó populista kollégái. adomány

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.