Erős állam, erős ország, Erős Pista

novak

A rezsicsökkentés lecsengett, a migránsok elleni védekezésbe belefáradt a nép, de semmi gond, itt az új szlogen: erős állam, erős ország, Erős Pista!

Tegnap Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára üzente meg nekünk a lengyelországi Krynicából, hogy erős országot erős családokra, erős közösségekre lehet alapítani.

Az a helyzet, hogy az ország megalapítása már régebben megtörtént. Valaki igazán szólhatna Novák Katalinnak erről, mert nem lenne jó, ha további országalapításon törné a fejét. Az erős családokban és erős közösségekben igaza van neki. Csakhogy. Erős családok ott vannak többnyire, ahol erős polgári réteg tudott kialakulni. Az Orbán-kormány első dolga éppen ennek a társadalmi rétegnek a szétverése volt.

Mára van pár elképesztően gazdag família – mindenki tudja a neveket, nem sorolom újra -, van egy nagyon szűk polgári réteg, de inkább csak hártya és van az ország több, mint felét kitevő épp-hogy-megél-a-fizetéséből-közmunkás-nyomorban-vegetáló réteg. Az kétségtelenül igaz, hogy nem pénzért vállal gyermeket senki (majdnem senki), de ettől még a szülői felelősség ott kezdődik, hogy becsülettel fel tudja nevelni az ember a gyermekét. Megfelelő táplálékot, ruhát, a tanuláshoz, szakma megszerzéséhez elengedhetetlen anyagi támogatást meg tudja neki adni.

Ez csak akkor lehetséges, ha egy működő gazdasággal rendelkező országról van szó, lehetőleg stabil munkahelyekkel, biztos és a megélhetésre elegendő bérekkel. Ezek nélkül majdnem felelőtlen dolog a gyermekvállalás. A gazdaság megerősítésében a kormánynak van felelőssége és lehetősége.

Egyszerűbben fogalmazva: ha nem lopták volna szét hét év alatt az ország vagyonát csak úgy, mint az Unióból érkező fejlesztési forrásokat, akkor már igen jól állhatnánk. Akkor lehetne saját iparunk, gazdaságunk, a mezőgazdaság modernizációja megkezdődhetett volna, lennének stabil munkahelyek és a megélhetésre elegendő bérek. Esetleg még a munkaerő áramlását és a fiatal családok életkezdését segítő, megfizethető bérlakások is.

Mindebből semmi nincs, csak méregdrága és folyamatos veszteséget termelő stadionok, egy kapavágás nélkül is már veszteséget termelő Paks II, szétrabolt állami földek, szétvert, központosított, majd a híveknek juttatott piaci részesedések, iszonyatos mértékű korrupció, kilakoltatások és elképesztő mértékű kivándorlás.

Az erős közösségek helyett önállóságuktól megfosztott önkormányzatok, iskolák, kórházak vannak, folyamatosan támadott civil szervezetek, a polgári létet alapjaiban romboló kormányzati intézkedések vannak.

A sokat ajnározott családi adózás akár jó is lehetne, ha nem a még gyermektelenektől, illetve a gyermekeiket már a felnőttkorig segítőktől, valamint az egy gyermeket nevelőktől és az önmagukat ellátni már nem képes idősektől venné el azokat a forrásokat, amelyeket kioszt a többgyermekes családoknak.

Egy gyermektelen ember ma több adót fizet, mint a diadalmas Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt. Az idősgondozás szűkül, feltételei szigorodnak, fizetőssé tesznek olyan szolgáltatásokat, amelyek eddig nem voltak azok. Nyolc éve egyetlen férőhellyel sem bővült az állami fenntartású idősotthonok férőhely-kínálata. A kormány kiszervezi a jellemzően egyedül élő, szegény és beteg idősek elhelyezését és ápolását végző – úgynevezett elfekvő – részlegeket az egészségügyből, ezzel párhuzamosan fizetőssé teszi őket.

Tehát akinek még nincs gyermeke, vagy egy gyermeke van, aki már felnevelte a gyermekeit és aki öreg korára magára maradt, az fizeti a kormány családpolitikájának az árát. Ez pedig így nagyon nincs jól, mert a fiatalok így nem mernek gyermeket vállalni. Vagy ha igen, azt nem ebben az országban.

Az erős család, erős állam éppen olyan tartalmatlan, de jól hangzó hazugság, mint a kormány összes hasonló tuloksága. Gondolom, most ezt izzadta ki az ismeretlen Habony, két szipákolás között. Ezért tartunk ott, ahol tartunk. adomány