November 22,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Akkor ön ezért bűzlik messziről, miniszterelnök úr

Hát így jártunk, van mire büszkének lenni: a lengyelországi krynicai gazdasági fórumon Az év gazembere-díjat, azaz „a rendezvény legjelentősebb elismerését” Orbán Viktor minden magyar miniszterek elnöke kapta. Ez alapján nem tudom, milyenek lehettek a rendezvény kevéssé jelentős elismerései, ha ez volt a leghatalmasabb, de nem biztos, hogy egészséges belegondolni.

A Beata Szydlo hasonló fából faragott lengyel fejőnő miniszterelnök kezéből átvett díj Orbán szerint a Közép-Európa érdekében végzett munka elismerése. Nem egy lovagkereszt, de annál értékesebb. Merthogy a lengyel és magyar nép, illetve vezetőik mindent elsöprő barátságára való tekintettel ez a díj minden díjak legértékesebbike.

Egyébiránt az a feladat Közép-Európa népei számára, hogy megőrizzék hitbéli, nemzeti és történelmi identitásukat: „ez nem egy rossz gúnya, amit a modern korban le kell vetni, hanem páncél, amely megvéd”, segít a túlélésben és sikeressé tehet. Azok a közösségek lesznek sikeresek, amiknek erős az identitása – így okoskodott a hadvezér. Azt is hozzátette: mindenképpen meg kell védeni az identitásunkat, különben „nem jut nekünk hely a nap alatt”.

Bár a kötelezően suttyó kézcsókdosásról nem készített fotót az MTI vagy legalábbis nem kötötte az orrunkra (sebaj, el tudjuk képzelni), azért meg kell állapítanom, hogy a második negyedév (az elsőről jobb egyáltalán nem beszélni) magyar gazdaságot tükröző eredményeinek fényében és árnyékában soha jobbkor nem jöhetett volna ez az elismerés. Arról nem beszélve, hogy Ferenc pápát jobbról előzve elnyerni a lengyel politikai és gazdasági élet képviselőiből álló, mintegy 30 tagú kuratórium elismerését, valóban nem mindennapi.

Ja, de. Remélem, ezzel a barátilag seggnyaló kitüntetéssel Közép-Európa főpopulistájának és két lábon járó személyiségzavarának napja meg volt mentve, hiszen ideológiáját az ENSZ emberi jogi főbiztosa szintén tegnapelőtt az Iszlám Állam szellemiségéhez hasonlította, ami nem feltétlenül az őszinte elismerés megnyilvánulása volt.

Azt hiszem, rengeteg cikkben vázoltuk, hogy mennyi aljas manipuláció, csúsztatás, féligazság, háromnegyed hazugság feszíti szép Orbán napi politikáját, uszító gyűlöletkampányát, bármire tekintettel lenni képtelen, minden áron hatalomban maradási igyekezetét, úgyhogy ezt nem fejteném ki részletesebben. Ha csak a keresztény Európa kiirtásának rémképe lenne az egyedüli, amivel naponta a frászt hozza ránk, az is háromnegyed hazugság lenne, de van itt baj egyébként is gazdagon.

Fogalmam nincs, hogy a lengyelek mit tudnak és mit nem akarnak tudomásul venni Orbán Viktor hetedik éve tartó ámokfutásából. Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy eldicsekedett azzal, hogy családja miként tette rá a patáját mindenre, ami mozdítható, hogyan sikerült átlagosan havi 10,4 milliárd forintot elköltenie 2010 óta úgy, hogy lényegében senki nem ellenőrizte annak elköltését, hogy milyen árat fizet egy ország azért, hogy egy családi-baráti vállalkozás és holdudvar – mindenki más kárára – a legtöbbet nyerje.

Nem gondolom, hogy ennek a díjnak azon túlmutató jelentése volna, mint hogy a csempeszkopácsi vagy markotabödögei téeszben a legnagyobb pofájú falu bikáját a falu bikája címmel tüntették ki.

Ettől függetlenül nyilván egyáltalán nem megnyugtató, hogy a baráti Lengyelországban (is) elszaporodtak az egy főre jutó populista nacionalista demagóg idióták. Meglehetősen sokatmondó, hogy egy 40 milliós országban nem találtak Orbánnál megfelelőbb, alkalmasabb személyt, akinek egy belterjesen, családilag odaítélt díjat a nyakába akaszthattak volna. Importálják inkább az illiberális példaképeket. Végül is a végeredmény tekintetében ez nagyjából tökmindegy. Ha kényszer hatására nyaltak segget, vagy ha önként, az eredményen nem igazán változtat.

Ezt a díjat a világ számos helyén Orbán soha a büdös életben nem vehette volna át (persze nem vigasz, hogy ugyanakkor sok helyen kifejezetten az ilyen Orbánoknak osztogatják ezeket a díjakat), viszont ennél a falu bikája típusú elismerésnél csak az előadása volt durvább, amire szem sem rebbent Lengyelországban. Ez a valóban félelmetes.

Ugyanis a falu bikája szerint a következők vannak, Beata Szydlo fejőnő és zenekara pedig ennek tapsolt, örült, mint majom a farkának:

„A nemzetközi tőke képviselői azzal érvelnek, hogy a pénznek nincs szaga. A pénznek nincs, de a birtoklóinak igen”. A válság idején a magyar bankrendszer külföldi kézen volt, de ezen a nemzeti kormány tudott változtatni, így a pénzügyi rendszerünk már messze nincs úgy kiszolgáltatva a nemzetközi pénztőkének, mint volt annak idején.

„Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük.”

Mivel a hallgatóság ugyanolyan típusú elvakult álhazafiakból és kelet-európaiasan nagyotmondó nacionalistákból állt (feltételezem), senki nem rohant ki tiltakozásul a helyszínről. Pedig. Amit itt Orbán elmondott, pontosan annyira súlyos, mint minden más is, amit hetedik éve mond. Ez itt a hetedik éve tartó rombolás vezérmotívuma, amihez a fanatikus rajongók boldogan asszisztálnak és aminek gyerekként örülnek. Immár Lengyelországban is kitüntetés jár ezért.

Az a helyzet, hogy van egy csomó ember Magyarországon, aki nem csak túlélni szeretne Orbán korrupciós páncélja alatt, hanem élni és jól élni lehetőleg. Aki pontosan tudja, hogy ez a nagypofájú nacionalizmus soha nem volt egy modern, előremutató dolog, ami egy ország gyarapodását szolgálta volna, nem csupán a néphülyítést, a legprimitívebb ösztönök meglovagolását. Az építő jellegű cselekvés helyett állandóan a nemzeti büszkeségre hivatkozni, kormányzás helyett a magyarságra hivatkozva mellett döngetni, tragikus. Mert az a baj ezzel a nemzeti, lényegében fideszes tőkével, hogy nem tanult meg versenyezni, cserében a lenyúlás irányítja minden cselekedetét. Lehet hülyíteni a lengyeleket (is), de mindannak, amit Orbán művel egy dologhoz van köze: elszigetelni és a történelem pöcegödrének sötét mélyére küldeni Magyarországot.

Nézzük csak szépen sorban. A médiát sikerült nemzetileg einstandolni, minősíthetetlenül silány szintre zülleszteni. Ez a sajtó piaci alapon működésképtelen, jól irányzott közpénzek milliárdjaiból tartják életben.

Az energiaszektort sikerült eredményesen lerohasztani, az Európában és a világon bevett gyakorlattal szembemenve, akadályozzák a megújuló energiaforrások piacának konszolidációját, miközben a Paks 2 fedőnevű akció keretében elképzelhetetlen pénzeket talicskáznak ki a narancsbőrbe bújt nemzeti tőkének úgy, hogy előreláthatólag több generáció fog belenyomorodni a projektbe.

Ami pedig az állami-magyar-fideszes bankokat illeti, ezek gyakorlatilag házipénztárakként és családi vállalkozásokként funkcionálnak (lásd a Matolcsy dinasztiát, különös tekintettel annak Szemerey ágát).

Ha végignézzük, tényleg nem más ez, mint sikertörténet sikertörténet hátán, már csak a kiskereskedelmet kell bezúzni (ezúttal eredményesen) a CBA kedvéért, és kész is a mestermű. Orbán hazug alapfelvetésből, a valóság tagadásával elégséges alapot teremtett hagymázas elképzelései igazolására. Pedig. Ebben az országban nem került semmi magyar kézbe, itt minden politikai vonalon, fideszes kézbe került. Nincs nemzeti nagytőke, fideszes tőke van. Ezek a sikeres emberek márpedig azért ilyen sikeresek, mert az ellopható közpénzektől karnyújtásnyira élősködnek. Egy országban akkor egészséges a tőkésréteg, ha önerejéből áll meg a lábán. Mindeközben a fideszes nagytőkések és korrupt talpnyalók a párthűség elve alapján kaptak zsáknyi pénzeket. Bármilyen tehetségtelen, alkalmatlan suttyók is.

Mi következik mindebből? Hogy Orbán megtalálta azt a nyolcadrangú gazdasági fórumot, amelyen felhördülés nélkül végighallgatták és ki is tüntették. Nincs súlya, de sokat elmond arról, hogy Kelet-Európa milyen sebességgel csúszik vissza a múltba, hogy olyan politikusokat választ teljhatalmú vezetőknek, akik beleszarnak az ország jövőjébe, akik kizárólag saját maguknak harácsolnak ész nélkül, akik a virtuálisan háborús pszichózis fenntartása közben döngetik a horpadt nemzeti mellüket a semmire. A mindent behálózó, mindent megfojtó maffia szorításában, ezek a népek valóban legfeljebb túlélésre vannak kondicionálva. Orbán nyíltan beszél arról, hogy ellopták a médiát, a bank- és energiaszektort, hogy most éppen a kiskereskedelmi ágazat lenyúlásán töri a fejét és kitüntetik.

Ennyi. És ez az ember beszél a szagtalan pénz szagos gazdáiról. Akinek egész családja azért lett sikeres vállalkozó és nemzeti tőkés, mert ő 26 éve a magyarok közpénze körül sündörög. Teljesen érthető így, hogy a küldetéstudatos, notórius hazudozó miért bűzlik úgy, mint vízihulla a júliusi kánikulában. adomány

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.