December 16,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

KLASSZIKUSOK


A fiatalok

(…) Mert zagyva, törpe, céltalan napok gyermekei vagyunk. Az élet körültünk nyüzsgő keresés. Az emberiség emésztő, förtelmes kergedühben sínylődik. Valamije hiányzik, valamit elvesztett: elvesztek azeszmék, biztató kórusai az ember tragédiájának, ennek az isteni és ördögi keverékű felséges színjátéknak…

…És eszmetűzben égve, alkotni, világítani vágyva bekerülünk ez eszmétlen, sivár, vegetáló, zagyva emberáradatba.

(…) Szétszakadásig feszített idegekkel elmerülünk az eszmék vesztett világában. Lázas szemekkel kutatjuk a rendszert a zagyva őrültségben, szamaritánus szívvel vágyva vágyunk orvosságot kitalálni, s visszafojtott lélekzettel nyomkodjuk fülünket a színpad függönyére, hátha megértjük a rejtett beszédet, hátha, hátha…

És beteg testünktől ellopott órákban írunk. Minden koncentrálható lelki erővel, minden megmaradt lánggal, minden hamvadó eszme-tűzzel – írunk. Amiket írunk, óh, nem mérkőzhetnek a gazdagabb korban élt hamvadó eszmeóriások nagyságos írásaival, de éppen úgy lelkei e silány kornak, mint az övéik voltak az elrohant boldog korszakokban…

A haza lelkesítsen dalra?… Verekedő parlament, kvótatárgyalások, sötét, de emóciótlan villo[n]gások, rengeteg önzés, sivárság mindenütt…

A nép, a felséges, tiszta nép?… Kenyérért ordít, s most esküszik sorba-sorba a vörös zászló alá…

Eszmék?… Hol az eszme, hol a tartalom?

(…) El kellene dobnunk a tollat, de nem tesszük. A harc már így sem sokkal embertelenebb. Tápláljuk tovább a testet ölő lángot. Írunk tovább is.

…Mert szép dolog, isteni gyönyör lesz az utolsó józan percben átgondolni, hogy saját szívünk, életünk árán is eszmét akartunk lehelni egy eszmétlen korba, célt akartunk adni a céltalanságnak, halhatatlanságért harcoltunk száraz kenyér mellett: poéták maradtunk mind a halálig.

Hogy a tömeg észre sem vett, aki meg észrevett: megrúgott bennünket – fog-e fájni akkor?

Nem úgy éltünk, s nem annyit tűrtünk mi el.

Ady Endre

Szabadság 1900. március 29.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.