Október 29,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Európának nem sürgős. Csak nekünk

Kimúlt a hét esztendős telefonom, kénytelen voltam újat vásárolni.

Lehessen vele telefonálni – ennyi volt az igényem, ez maradéktalanul teljesült is. Csakhogy…

Bárkit hívtam, senki – ismétlem: senki – nem vette fel. Egy nap telt el, mire megértettem az okát. Nem írta ki a számomat.

Szembesültem azzal, amit tudok és folyamatosan érzek is, de az ember szinte mindent képes megszokni. Ezt is.

Félünk. Az ismeretlen telefonhívástól, mert mi van, ha a bank, ha a szolgáltató, ha végrehajtó, ha adóhatóság? Pláne, ha egy fenyegetőző ismeretlen.

Összerezzenünk a csengőtől, a fenti okokból.

Félünk elmondani a véleményünket, nem tudván, ki hallja és aki hallja, hová jelenti.

Félünk kimenni egy demonstrációra, mert az erőszakszervek videóznak.

Félünk felvállalni a politikai nézeteinket, mert a még meglévő egzisztenciánkat kockáztatjuk, vagy a családtagunk, párunk, testvérünk, szüleink, gyerekeink állását.

Ha elveszítjük az állásunkat, szinte lehetetlen újat találni.

Főként, ha „odaszólnak ”, hogy nem jó elvtárs az ember.

Munka nélkül nincs megélhetés, bukhatjuk az otthonunkat a nem fizetett törlesztőrészlet, vagy akár rezsitartozás miatt.

Néhány hónap alatt a semmi szélére sodródhatunk, ahonnan már nincs visszaút.

Még az is fél, akinek már nincs munkája. Mert a közmunka is kell az életben maradáshoz, kell a segély is.

Ha az az elvárás, plakátot ragasztunk, vagy szaggatunk. Szófogadóan menetelünk, befogjuk a szánkat, lesütjük a szemünket, de még a Facebookon is óvatosak vagyunk. Nem kommentelünk, nem like-olunk, mert megláthatja valaki és akkor vége a dalnak.

Orbán rezsimje tudatosan, aljasul építette ki bennünk ezt a félelmet. Semmi nem véletlen.

A kormány forradalmi retorikájából kimaradt: legfőbb ellensége a tulajdon polgára.

Pontosabban az a polgár, aki nem tartozik az ő egyházához.

Aljas, mocskos módszerekkel építkezett és építkezik. Félelemre alapozva terjeszkedik, így akarva megtörni az akaratot, meggátolni a gondolkodást.

Mert a gondolkodás, a kimondott, leírt gondolatok veszélyesek. Sokkal veszélyesebbek, mint az ellenzéki pártok.

Tudja ezt a kormánypárt, próbál is mindent megtenni ellene. Mégsem gondolom, hogy hosszú távon képes lenne sikerrel manipulálni az embereket.

Nincs lehetősége arra, amire elődeinek, a volt és megbukott rendszereknek még volt módja.

Nem küldheti a „fekete autót ”, nem hurcolhatja börtönbe a másként gondolkodókat. Akkor sem, ha szeretné.

Nem veheti el az útlevelet, nem foghatja be a száját erővel annak, aki beszélni akar.

Reménytelen küzdelmet vív, mert az internetet nem tudja irányítani, bármennyire is szeretné.

Az emberek gondolkodását sem. A szájakat be lehet fogni, a billentyűn futkosó ujjakat meg lehet bénítani. Egy darabig.

Bedarálhatja az írott és az elektronikus sajtó többségét, rátelepedhet a televízióra, rádióra, de ha betöm egy rést, máshol kezd szivárogni az illiberális hajó.

Már nem csupán az Unió, Soros György, a háttérhatalmak és fene tudja, ki támad ellenük, de az országban élők között is egyre több az ellenség, az áruló, a külföldi ügynök. Milyen ország, milyen kormány az, amelyik a tulajdon polgárai ellen képes fordulni?

Mennyire súlytalan, gyenge kormány az, amely a polgárok, az emberek, a családok megfélemlítésére építi a hatalmát?

Azt a hatalmat, amely legfőbb célja a korlátlan uralom megszerzése, az önös gazdasági érdekek mentén történő feudális rendszer kiépítése. Már nem is feudális, egyenesen rabszolgatartó társadalmat akarnak a hatalmas senkik.

A most még hatalmas senkik. Nem hiszek abban, hogy tartósan működhet ebben az évszázadban, ezen a kontinensen egy ilyen pusztító rendszer.

Nem hiszem, hogy hosszú távon be lehet csapni, félelemben lehet tartani egy egész országot.

Igen, tudom. A megelőző kormányoknak is ezernyi hibája volt.

Ez a kormány, ez a rezsim azonban nem hibás. Bűnös. Van különbség.

Látom, látja mindenki, mennyire elszigetelődtünk. Pontosabban Orbán kormányát lökte ki Európa, mint egy idegen testet.

Nem az országot, nem a magyarokat. Mi csak járulékos veszteség vagyunk, időleges veszteség. Bár mi nem igazán tudunk erről, de sok országban figyelik (bizony, a hétköznapi polgárok is, nem csak a kormányok), mi történik nálunk. Figyelik, de nem értik. Nem érthetik. Várják, mikor ébredünk fel, mikor állítjuk meg a rothadást.

Ha kritizálnak, nem minket, a kormányt kritizálják. Minket, magyarokat visszavárnak.

Oda, ahol helyünk van.

Európába.

Visszavárnak minket. Orbán és az orbáni rezsim nélkül. Mert abból nem kérnek. Európa öreg, bölcs és türelmes. Ki fogja várni az ébredésünket. Neki nem sürgős. Csak nekünk. Talán.adomány

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!