NEHAZUGGY

Válasz egy küldetéstudatos olvasó levelére

Forgács Erzsébet | 2016. Augusztus 29, Hétfő | 7:52

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Megint tojt a postaládánkba a nyuszi egy szagosat. Bár nem nekem szól – egy helyre futnak a szerkesztőségbe címzett levelek – én is olvastam és elkértem büszke tulajdonosától. Ez egy olyan levél, ami súlyos üzenetet hordoz, valamint megtestesíti az állatorvosi ló és egy látlelet házasságából született álompolgár túlhabzó egóját.

mail

Másolom, hogy olvasható legyen:

„Kedves H. Andrea! Szerintem, ha sikerült kijózanodnod töröld a cikked! Sok olyan ember torkának ugrassz és mocskolod őket, akik sokat tesznek azért, hogy legyen tb, orvos, iskola, stb. Te nem biztos, hogy ismered őket, MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRNAK hívják őket! Mielőtt bárkit le idiótázol, ismerd meg az ő érveiket is, de ami még fontosabb, fogadd el a többség akaratát! Ez így korrekt! Amit összehordtál az alapján TE egy egós, hülye pics vagy, akinek nem adatott meg a annak idején a gyerekszoba. Az érveid és a stílusod nekem ezt súgalja. De már szeretnék is bocsánatot kérni, mert valószínű, hogy ezeket a másokat ismeretlenül és alaptalanul gyalázó szavakat a kannásbor mondotta belőled. Házi feladat: 1. Miről is szól ez a népszavazás valójában? 2. Mi a különbség a migráns és a vendégmunkás között? 3. Az elmúlt 15 év munkanélküliek átképzését elősegítő programok, költségek, programokban résztvevők, eredmények??? Ez kezdetnek elég lesz. Jó munkát! Agyő!”

Kedves, vagy kedvetlen Zsolt jogos felháborodásában, szigorúan nagybetűs MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR-ként megeresztett egy magvasat. Meg velőset. Most nem térek ki a helyesírás alapvető szabályainak sorozatos megsértésére és nem vetem össze a magyar nyelvtan ismeretének hiánya és a túlburjánzó nemzettudat közötti fájdalmas összefüggést, mert az olcsó poén lenne. Nem annyira gagyi persze, mint a kannás bor és mint Andrea magyarságának megkérdőjelezése, de azért eléggé olcsó.

Próbálom megragadni a lényeget, mondhatni a velejt. Zsolt lelkének nemzetiszínű belsejét kutatom, hátha sikerül megértenem ezt az embert, mert ilyenből sok van. Elég baj az nekünk.

Kizárásos alapon igyekeztünk kitalálni, a levél szerzője melyik cikkre gondolhatott. Mi erre tippelünk.

Azt mondja Zsolt, hogy sok ember sokat tesz azért, hogy legyen tb, orvos, iskola, stb. A helyzet az, hogy ezeket a vívmányokat nem most kell feltalálni, ugyanis egy ideje már működnek. Soha nem volt hibátlan a rendszer, olyan vélhetőleg nem is létezik. Mindig, mindenen lehet javítani. A baj akkor van – mint most is -, amikor egy kormány arra fordít komoly energiákat, hogy a meglévőt szétbarmolja, szétlopja, totálisan a befolyása alá tiporja.

Az egészségügy, az oktatás nem néhány kiválasztott magánügye, hanem mindannyiunk közügye. Mindannyiunkra tartozik, mindannyiunkat érint és mindannyiunknak jogában áll véleményt alkotni a kormány ténykedéséről. Még a nem-kormánypárti embereknek is. Bizony.

A magyar állampolgárokat Andrea éppen úgy ismeri, mint én, vagy bárki más. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKAT is és ez a nagyobbik baj. Semekkora betűvel írva nem lesz sem magyarabb, sem állampolgárabb, sem különb, sem okosabb senki. Az utóbbi főleg nem lesz.

… de ami még fontosabb, fogadd el a többség akaratát! Kedves Zsolt! Itt van az a pont, amikor időszerű lenne beszélni egy szakemberrel. Mert attól tartok, súlyos szerepzavar esete forog fenn. Amit ön feszeget, azt közönségesen diktatúrának nevezik. Orbánul pedig illiberális demokráciának. Azt már meg sem említem, hogy az elsumákolt nyelvtan (és irodalom, mert a szövegértéssel is vannak bajok gazdagon) mellett a matek sem tartozhatott a kedvenc tantárgyak közé. Ha 8 millióból (szavazóképes korú magyar lakosság) kivonunk 2.132.996-ot (2014-ben ennyien szavaztak a Fideszre), akkor még mindig nem látjuk a többséget. Azóta ez a szám nagyjából 1,5 millióra apadt egyébként.

De lényegében mindegy, kire hányan szavaztak. Ugyanis normális demokráciákban nem az a szokás, hogy hatalomra kerültünk, az van, amit mi mondunk és mindenkinek kuss legyen! Normális demokráciákban mindenki akarata és véleménye számít. Akár többségben, akár kisebbségben van. Amikor a többség uralkodik a kisebbség felett, azt diktatúrának nevezzük. Amikor a kisebbség uralkodik a többség felett, azt meg Orbanisztánnak. Ennyire egyszerű ez.

Összességében célszerű lenne Zsoltnak (az összes Zsoltnak és -ha már – Endrének – tudomásul venni, hogy nem királyt választott az ország és nem örök időkre. Ha egy kormány rosszul működik, ha kártékony, bűnös és még tolvaj is, akkor az ellen szót kell emelni. Akkor is, ha a híveknek ez nem tetszik. Ahogy nekünk – nem Fidesz szavazóknak – tudomásul kell vennünk és el kell fogadnunk a kormány, vagy Orbán Viktor melletti kiállását annak, aki ott érzi jól magát, a kormánypárti oldalnak is tudomásul kell vennie és el kell fogadnia, hogy ameddig az állam működése – ide értve az egészségügyi rendszert, az oktatást, de ide értve a miniszterek és az ő elnökük, valamint a parlamenti pártok képviselőinek fizetését is – mi, többség álljuk nagyobb részben (ha kisebb részben állnánk, akkor is egyébként), addig el fogjuk mondani a véleményünket.

Orbán Viktor nem egy érinthetetlen szent, hanem egy egyszerű kis pasas Alcsútról, Felcsútról, valahonnan. A politikusok nem mindenható lények, hanem esendő – sok esetben velejükig korrupt – emberek. Ameddig mi fizetjük őket közösen, addig bizony el fogjuk mondani a véleményünket is. Amikor majd a politikusok fizetnek a polgároknak, átgondoljuk a dolgot. De mivel ez utóbbi nem fog bekövetkezni, mi, akik felelősséget érzünk az ország sorsáért, benne a magunk, szüleink, gyermekeink jövőjéért, mindent meg fogunk tenni azért, hogy a rossz dolgok és alkalmatlan emberek eltűnjenek. Akár kormányon vannak éppen, akár ellenzékben.

A felelős gondolkodás ez, kedves Zsolt. Nem pedig az, hogy ilyen nemzeti leveleket irkálunk azoknak, akik el merik mondani a véleményüket, pláne akik le merik rántani a leplet a mocsokról. A mocsok ugyanis nem attól lesz ott, mert beszélünk róla, hanem azért beszélünk róla, mert ott van.

Agyő, kedves Zsolt és kellemes gondolkodást! adomány

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!