December 14,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


És ha 13-14 éves gyereklányok férfi táncosok nemiszervéről nyalogatták volna a tejszínhabot az is rendben lenne?

Azt írja az újság, hogy miután múlt kedden Franciaországban terroristák megöltek egy papot, országszerte megerősítették a vallási helyek védelmét. Nem annyira Franciaországban, mint szűkebb pátriánkban. Bár nincs nyilvános információ arról, hogy Magyarországon közvetlen veszély fenyegetné a templomokat, a magyar kormány az állampolgárok biztonságérzetének fenntartásán és javításán dolgozik. Az egyenruha csodákra képes, főleg békeidőben. Ha nem retteg eléggé a magyar, hát adunk a szájára. Járulékos haszonként még úgy is tűnhet, hogy a rendőrség végzi a dolgát. Köszpintér.

Erről, vagyis a rendőrségről meg az egyházról jutott eszembe – igaz, egyáltalán se kapcsolódik ide -, hogy egy református általános iskola 13-14 éves diákjai nyalogathattak tejszínhabot meztelen táncoslányokról. Az eset három éve történt.

A rendelkezésre álló adatok alapján a táncoslányok az öltözőben valóban levetkőztek, és lehetőséget biztosítottak a tejszínhab testükről történő elfogyasztására

idézi az esetről beszálomló 444.hu a rendőrségi jegyzőkönyvet, ami annak az ügynek a kapcsán készült, amelyben egy kézilabda-utánpótlástorna után egy református általános iskola 13-14 éves fiú diákjait két táncoslány a fent leírtak szerint szórakoztatta.

A Vasas Fáy utcai csarnokában rendezték meg 2013-ban a fiataloknak kiírt országos kézilabdatorna döntőjét, ahol az utolsó meccs után két csapatot – a győztes MKB Veszprém KC és az Endrődi Sándor Református Általános Iskola csapatát – táncoslányokkal lepett meg az öltözőben az egyik szülő. A helyi református lelkész, Rásky Miklós feljelentést tett az ügyben, a rendőrség pedig ezt röhögte bele az arcába:

A táncos mulatság célja a fiúk szórakoztatása, és nem az erkölcsi züllöttség elérése volt. (Seggfejek, a kettő mitől zárja ki egymást? – szerk.) Jelen esetben bár a táncoslányok műsora társadalmilag ugyan aggályos, a műsort megtekintő fiatalokban inkább élményt, mintsem érzelmi törést okozott.

Vagyis a nagyon remek munkát végző rendőrség szerint mindenhonnan folyik a pornó, van okostelefon, internet, nem élünk már a középkorban, a szexuális felvilágosodás már olyan szintű, hogy szó nincs bűncselekményről. A lelkész feljelentését nemcsak elutasították, de pár hónappal később le is mondatták a posztjáról. Utódjának, aki egyben a Veszprémi Református Egyházmegye esperese, fogalma nincs, mi volt az ő beiktatása előtt, egyébként meg azt is válaszolta a 444-nek az esetre vonatkozó kérdésére:

A félreértések elkerülése végett írom, hogy az Egyházmegye Elnöksége soha nem tartozott beszámolási kötelezettséggel semelyik hírportál vagy újság felé.

Ugyan nem jártam református iskolába és 13 évesen nem nyalogattam tejszínhabot idegen, nagykorú nők testéről, sem csoportosan, sem egyénileg, ugyanakkor liberális, felvilágosult embernek tartom magam, de azért diszkréten megkérdezném, anyaszentegyházügyileg meg attól függetlenül is, kizárólag a félreértések elkerülése végett, hogy mi a kurva élet van? Ebben az országban tényleg már a szar húzza le a vécét minden szinten?

Ez az ügy – akárhonnan nézem is -, meglehetősen rosszízű, és újabb negatív fényt vet arra az egyházra, amely erre már egyáltalán nincs rászorulva. A rendőrség indoklása olyan szinten minősíthetetlen, hogy nem is fogom minősíteni. Nincsen kétségem afelől, hogy miután a magyar rendőrség (kivételeknek tisztelet) elvtársilag-politikailag felső utasításra gombolja ki és be még a gatyáját is, itt egy veretes szarelkenésről lehet szó. Nem kell nagyon intelligensnek sem lenni ahhoz, hogy az ember megértse: az egyházat is érintő, fölöttébb visszás ügyben, minden bizonnyal elmagyarázták a rendőrségnek, mit kell lépnie. Hát ezt: minden frankó, nyugi van.

Másfelől nem kell ahhoz szakértőnek sem lenni, hogy az ember tudata átfogja: normális helyeken a kiskorúak veszélyeztetése alól akkor sem menthetné fel senki az edzőt, ha nem volt jelen az esetnél, és a táncos mulatság alatt nem tejszínhab-nyalogatást értett. Szigorúan nyelvtanilag. Táncos mulatság az öltözőben, mi? Hát persze. Normális helyeken felelősség terhelné ugyanúgy a mókás-vicces-nagylelkű, valószínűleg tehetős és befolyásos apukát, aki megrendelte az ízletes terméket.

Tényleg fogalmam nincs mennyire lehet kretén az a szülő, aki arra vágyik, hogy a 13 éves fia első szexuális élményére egy fizetett, tárgyként kezelhető nővel kerüljön sor, akiről többedmagával tejszínhabot nyalogathat lefele. Mekkora perverz, undorító szülő lehet az, aki 13-14 éves fiának jutalomként odadob két női testet, mintegy játékszerként, hogy nesze, bazdmeg, megvettem, csinálj vele, amit akarsz. Egyelőre nyalogasd, majd 2-3 év múlva meg felőlem erőszakosan is élvezkedhetsz rajta, és a dicsőségtábládon húzhatod a vonalakat, hogy ez is megvolt, meg az is.

Csakhogy értsem a dolgot: ha a sztriptízbárba nem engednek be 18 év alatti fiatalokat, mi a kurva eget kerestek a táncoslányok (ők is felelősek a dologban, attól tartok) meztelenül abban az öltözőben? És miért rúgták ki a lelkészt, aki feljelentést tett? És ha 13-14 éves gyereklányok férfi táncosok nemiszervéről nyalogatták volna a tejszínhabot az is rendben lenne? Vagy számukra mi lehetne a jutalom? Vagy akkor világraszóló botránytól, megrontástól, pedofíliától lenne/lett volna hangos az egyház? Vagy attól függött volna, hogy ki az apuka (persze anyuka is lehet)? Hogy meddig ér el a keze?

Több szempontból is hányinger ez az egész sztori és az, hogy három éve történt, nem változtat a lényegen. Mert kurvára nem az a kérdés itt, hogy a srácok élvezték a dolgot, vagy sem (nyilván élvezték, nyilván láttak már meztelen női testet, de még a rohadt pornóoldal is megérdezi az életkorukat, a korhatáros tévéfilmekről nem is beszélve), nyilván nem álltak meg a fejlődésben, nem törtek össze, sem meg.

Hanem arról van szó, hogy ez az a kor, amikor nyitnak a másik nem felé, elkezdi érdekelni őket a szex, a testiség. Ekkor jön a befolyásos apuka és belefosik a ventillátorba: ahelyett, hogy fiacskája egy vele egykorú lánnyal csókolozva szerezné első ilyen jellegű élményét, a perverz apa perverz fantáziájának részese lesz, amelyben felnőtt nőket kell nyalogatni. Tömegesen. Mert ő menő gyerek, neki jár, a jófej apa pedig mindent megad élsportoló fiának. Aki megtanulja, hogy a nő megvásárolható, mert egy másik ember teste bármikor közszemlére tehető. Aztán ha kedve tartja majd ugyancsak többedmagával erőszak árán is megszerezheti magának, mert neki továbbra is jár, és mert túl rövid szoknyában volt.

Azt hiszem, nem bigott, meghaladott, középkori nézet az, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen szexuális minták alapján szocializálódik az a gyerek. Nem, semmiképpen nem a szexualitástól kell mesterséges, beteg módon óvni, hanem ettől az undorító indoktrinálástól, hogy a gyengébbik nem tárgy, jutalom, eszköz. Annak a nagyon veszélyes dolognak a sulykolásától, hogy mégcsak nem is érezheted magad szarul ettől a közösségi nyalakodástól, mert akkor nem vagy férfi, buzi vagy. Ráadásul – könyörgöm – 13-14 éves gyerekekről beszélünk.

Számomra elfogadhatatlan és gyomorforgató ez a történet, és minimum furcsa, hogy a rendőrség ebben semmi kivetnivalót nem talált. Ez az eset is ugyanannak a nem létező jogállamnak az egyik szelete, amely arról szól, hogy amiből lehet ügy, abból lesz, amiből nem lehet ügy, abból nem lesz. Hogy egy református iskola égisze alatt futó diák kézilabdacsapat ilyen jutalmat kapjon a teljesítményéért bármilyen jogcímen, elfogadhatatlan. Ha nem református iskola lenne, akkor is. Ha ez mégis megtörténik, a normális lelkész vagy pedagógus feljelentést tesz. Ez az egész attól még súlyosabb és büdösebb, hogy a szar nem annak a fejére ömlött, aki ezt kitalálta és megszervezte (apuka, cinkos edző úr és a református egyház krémje), hanem annak az lelkésznek a fejére, aki szerint ez nem fért bele, aki szót emelt a gyalázat ellen.

És a duplacsavar: az esperes úr és az egyházmegyéje nem tartozik beszámolási kötelezettséggel a sajtó felé. Esperes elvtárs! Csak a félreértések elkerülése végett mondom-írom, hogy amíg az adófizető (igen, a médiafogyasztó is, meg az ateista is) súlyos milliárdokkal támogatja az egyházat kötelező módon és akkor is, ha nem akarja, akkor nem kéred ki magadnak, hanem beszámolsz arról, amiről kérdeznek. Ha egy ilyen undorító, ocsmány történetről van szó, akkor főleg nem forgatod a szemedet, nem álszenteskedsz és nem játszod a hülyét.

Ezek a tejszínhabnyalogató kiskorúak egy egyházi iskola zászlaja alatt versenyeztek és értek el eredményt, ha jól sejtem a győzelemtől annak idején nem határolódtak el és nem mondták azt, hogy az nem az iskola és a fenntartó dicsősége. Nem lehet, hogy valami befolyásos nagykutya az a szülő, azért kellett eltenni láb alól és hallgatásra bírni a jogosan felháborodó lelkészt? Miért nem lehet tudni Rásky Miklós eltávolításának indokát? Miért nem találom az egyház állásfoglalását ez ügyben? Ugye pontosan tisztában vannak azzal, hogy itt bizony enyhén szólva is bűncselekmény történt akkor is, ha befolyásos, gazdag embereknek (nem gondolom, hogy egy hétköznapi ember kvázi konzumhölgyeket tudna/akarna finanszírozni a gyerekének) nem szabad kellemetlenségekkel megzavarni az életét. És akkor is, ha a fiúkák zöme természetesen élvezte a nyalást.

Hányingerem van ettől az egyháztól, ettől az opportunista, megélhetési, prostituált keresztény szemforgatástól, és attól, hogy a rendőrségtől kezdve a kretén fontosember szülőig, az edzőn keresztül ez mindenki szerint teljesen rendben van. Nem, nagyon nincs rendben. És hihetetlen, hogy ebben az erkölcsi fertőben nőnek fel generációk. Polgári-keresztény ország, mi? Az.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.