NEHAZUGGY

Milyen terrorcselekményről beszélsz, te szerencsétlen?

Molnár Bálint | 2016. Július 16, Szombat | 18:14

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Azon gondolkodom, a péntek éjszakai és mai törökországi eseményeket szemlélve, milyen államberendezkedés honol egy olyan országban, ahol az úgynevezett szabadon és demokratikusan megválasztott Recep Tayiip Erdogan-féle rezsim ellenében katonai puccskísérletet hajtottak végre. Ahol – mint tudjuk – katonák foglalták el a fő reptereket és stratégiai pontokat Ankarában és Isztambulban, egyúttal bejelentették, hogy átveszik a hatalmat.

Reggelre világossá vált, hogy semmiféle hatalmat nem vesznek át, a kísérlet sikertelen volt, a hátborzongató képsorokat nézni is rossz. A helikopterrel, géppuskával tömegbe lövő katonák, a katonákat lincselő civilek, a legalább kétszáz halott és több mint ezer sebesült sötét képet fest egy hozzávetőlegesen szabadon megválasztott, de mára legfeljebb foltokban demokratikus rezsimről. Nem meglepő módon, az Egyesült Államok és Európa is a demokratikusan megválasztott török kormányt biztosította támogatásáról, és csak idő kérdése volt, hogy az igen kompetens honi szagértők mellett a magyar kormány is állást foglaljon az ügyben.

És lőn: Szijjártó Péter, minden külügyminiszterek szégyene, aki fogalmam nincs milyen fontos ügyben járt Ulanbatorban, ahonnan haza is tért, a Liszt Ferenc repülőtéren tájékoztatta a sajtót. Feltűrt ujjú fehér ingben ami alól kikandikált az izompóló. Ha nem látom és nem hallom mindazt, ami a száját elhagyta, bizosan nem hiszem el. De mert a saját fülemmel hallottam, ideírom:

Törökország Magyarország barátja és stratégiai szövetségese, Magyarország szolidáris a Törökországban demokratikusan választott kormánnyal és a török elnökkel.
Magyarország elítéli a puccskísérletet, szerinte az elkövetés módja és az áldozatok száma alapján az éjszakai történéseket terrorcselekménynek is lehet nevezni.
Ha lehet, akkor most még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot Törökország demokratikusan megválasztott elnökével és kormányával, mert a mostani kormány és elnök a stabilitás záloga.

Véleményem szerint a tehetséges lábú futsallos önmagában egy kib*szott nagy terrorveszély, és az, hogy mindegyre kinyitja a száját és pofázik, csak fokozza ezt a veszedelmet. Az, hogy Törökország szerepe felértékelődött a menekültválság miatt, hogy az Európával való együttműködés egy messziről bűzlő zsarolás Erdogan részéről, nem szorul magyarázatra. Az, hogy Európa kényszerből rehabilitálta Erdogant többnyire megmagyarázza ezeket a – ha jobban belegondolunk – gyomorforgató szolidaritási nyilatkozatokat.

Ez az a demokratikus ország, ahol például nem volt szabad tudósítani a több mint 100 halálos áldozatot követelő, tavaly októberi ankarai robbantásról. Ahol 2013-ban önékényesen ledózerolták a fákat a Taksim téren lévő Gezi parkban (ismerős?), ahol a fák kivágása ellen indult isztambuli tüntetésből az utóbbi évek legnagyobb Erdogan-ellenes megmozdulására került sor: a könnygázgránátok és vízágyúk, valamint a kemény rendőri fellépés mérlege több mint ezer sebesült és két emberi élet kioltása volt. A demokrácia tiszteletben tartásának látszatát őrizve a demokrácia mintapéldánya autokratikus iszlamista állammá alakítja Törökországot.

Röviden: a török rezsim antidemokratikus mivoltát mi sem jelzi jobban, mint a kormányzattal szemben kritikus szereplők nyílt megfélemlítése, a sajtó-, és szólásszabadság lábbal tiprása, a másként gondolkozó értelmiség bebörtönzése, a politikai tisztogatás. A Freedom House adatai szerint a szabadságjogok tekintetében kis fejlődés után ma ugyanott tart Törökország, mint Erdogan hatalomra kerülésekor, 2003-ban. Ha szabadok is voltak a török választások az ellenzéki sajtót ért támadások felől nézve a voksolást övező körülmények semmiképpen sem biztosították a tisztességes versenyt. Törökországban nem tegnap óta van siralmas állapotban a szabad sajtó: az Európa Tanács felmérése szerint Oroszország mellett itt éri a legtöbb támadás a médiát,^:a restriktív médiaszabályozásnak köszönhetően több újságírót tartanak bebörtönözve, mint Kínában vagy Iránban és többször is lekapcsolták a Twittert illetve a Facebookot.

Igen, a NATO-tag Törökország geopolitikai helyzeténél fogva – a Nyugat és Oroszország közötti feszültségre különös tekintettel – rendkívül fontos szövetségese az Egyesült Államoknak. Az EU-nak szintén elemi érdeke a stabil, demokratikus Törökország, hiszen a velük kötött megállapodás fontos szerepet játszik az Európába irányuló menekültáradat elfojtásában. Érteni vélem a nyilatkozatokat. De ne nevezzük már demokráciának Törökországot, ha egy mód van rá!

Ne nevezzünk demokráciának egy olyan országot, amely azért lehetett hatalmi tényező és azért tarthatja sakkban Európát, mert beütött a menekültválság. Ne emlegessük egy lapon a demokráciával azt a kormányt, amely ahelyett, hogy hadbíróság elé állítaná a puccsista katonákat, lelöveti és meglincselteti őket. Nem demokrácia az, ahol az éppen nyaraló diktátor Facebookon és Twitteren vezényli a híveit a fegyverek elé azért, hogy ő mindenáron hatalomban maradhasson. Azon a Facebookon és Twitteren, amit korábban betiltott és amit a jövőben is be fog tiltani. Milyen demokrácia az, ahol egy autoritér f*sz 2745 bírót távolít el a tisztségéből, ahol brutális megtorlást és halálbüntetést helyeznek kilátásba egy sikertelen államcsíny után?

Milyen barátság, milyen terrorcselekmény, Szijjártó? Kinek a barátja ez a török kormány és ez a török államelnök Putyin-pincsi Orbán Viktoron és rajtad kívül? Ahelyett, hogy beérted volna egy mérsékelt, semmitmondóan diplomatikus nyilatkozattal, a meleg szarig benyaltál a világ egyik legveszélyesebb emberének. Akinek a demokrácia egy busz: amint odaér ahová szeretné, leszáll róla. Már rég odaért, már rég leszállt róla.

Milyen terrorcselekményről beszélsz, te szerencsétlen? Hány terrorista akciót követtek el tankokkal, katonákkal, helikopterekkel? Az 1956-os forradalom is terrorcselekmény volt, és ha nem, miért nem? Vagy amikor 2006-ban felgyújtottátok a fővárost, az mi volt? Ha a katonai puccs terrorcselekmény volt, akkor annak vérbe fojtása Erdogan csürhéje által, az minek minősül, te pojáca? Az illiberális szultánotok és példaképetek 13 éve ügyködik azon, hogy 75 millió ember alapvető szabadságjogait megtaposva örök életére megnyerje a hatalmat. Hogy van bőr a pofádon egy államcsíny-kísérletet összefüggésbe hozni a terrorizmussal?

Az van, Szijjártó, hogy amikor elég sokan (de még nem elegen) elégedetlenek egy kormánnyal, akkor szoktak ilyenek történni. Nagyon remélem, hogy a három agysejttel boldogan lélegző szavazóitoknak szólt ez a terrorizmus-mantra és nem azért, mert annyira elrugaszkodtatok a valóságtól, hogy nem látjátok: előbb-utóbb ti is ide juttok. Nekünk mindenképpen szívás, és felőlem vigasztalhatod magad a demokratikus megválasztással, mindig mindenhol szükségszerűen ez történik, amikor egy önmagától megrészegült hatalom túltolja a biciklit.

Szeretett, példaképnek tartott Erdoganotok, aki mutatja az utat és világít az éjszakában ugyanúgy él vissza a hatalmával, ahogy Orbán Viktor. És fordítva. Egyikük sem érti már régen, hogy egy demokratikus választás semmi többre nem nyújt felhatalmazást, mint az ország lehetőleg jóhiszemű kormányzására, de semmiképpen nem az alkotmányos rend megváltoztatására, a politikai ellenfelek fizikai megsemmisítésére, a sajtó eltaposására, a fosztogatásra és önkényuralkodásra.

Kurvára ne nyilatkozgass a nevemben, hogy nekem ki a barátom és ki nem! Nekem egy diktátor nem a szövetségesem, nem a barátom és nem a stratégiai partnerem. Aki félelemben tartással és megtorlással fenyegetőzve gyakorolja a hatalmat, az egy szemétre való, közönséges bűnöző, aki ugyanúgy fürdik a korrupcióban, mint ti. Ha nem tarthatná sakkban Európát a menekültekkel (az európai vezetők idiótizmusa, lomhasága, reakcióképtelensége miatt), akkor mindenki hivatalosan is a mocskos diktátort látná benne. Ez alól egyedül Magyarország kormánya kivétel, aki nem annyira érdekből, mint önszántából és őszinte csodálatból nyalja a seggét. Mondjuk, neked fölösleges magyarázni, mert úgysem érted, miről van szó.

Nektek, akárcsak Erdogannak, a demokrácia zsarolást jelent, szarkeverést, saját hasznot, közéleti cinizmust. Zsebre rakjátok az európaiak pénzét és Putyin kottájából játszva bomlasztjátok Európát. Sem ti, sem ő nem gondolja, hogy ennek egyszer vége szakadhat. De remélem, ti is és ez az illiberális faszkalap is megéritek, hogy a népharag elsöpörjön. Felőlem majd nevezheted terrorcselekménynek, vagy ecseri hetivásárnak, pont leszarom.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!