Az a kis brit közösség kiállt egy litván lány és a magyar barátja mellett

Forrás: cbc.ca Forrás: cbc.ca

Ritkán fordul elő, hogy egy általam leírt történet olyan kedvező fordulatot vesz, amiért érdemes elővenni újra, vagy folytatni. Most ez történt. Bár még csak ma reggel írtam meg egy tegnapi esetet, máris érdemes felidézni.

Takarodj haza, büdös kelet-európai ordította egy ismerősöm barátnőjének az arcába egy öntudatos brit polgár, alig 36 órával ezelőtt. Meg is írtam, mert mélységesen felháborított a dolog és mert aggódom a kint dolgozó honfitársaimért, de aggódom az itthon élőkért is. Mert bizony az idegengyűlölet nálunk is szárba szökkent és napról napra erősödik, köszönhetően éppen a magyar kormány áldásos tevékenységének. Természetesen önérzetes honfitársaink (szerencsére a kommentelők elenyésző részét képviselve) azon nyomban kétségbe vonták a cikk valóságtartalmát, mert mégis úgy a legegyszerűbb, ha én vagyok a hülye.kom

Szerencsére van a történetnek folytatása és ahogy elmondtam a rosszat, most el szeretném mondani a jót is. A lány – akivel ordítozott a kedves ember, hogy takarodjon haza – jelezte a főnökének a dolgot és egyben azt is, hogy ő és a barátja tervezik az ország elhagyását, mivel nem akarnak olyan helyen maradni, ahol nem látják őket szívesen. A főnök – egy sajtboltról van szó – üzleti megfontolásból a Brexit mellett voksolt. A lány panaszára – Almának hívják a lányt – egészen hihetetlen módon reagált. Az üzlet közösségi oldalára azonnal kitett egy közleményt. Ezt:sajt

Aki akarja, fordítsa le magának. Én csak nagyon röviden, a lényeget írom le. A sajtbolt tulajdonosa (és felesége) arról beszél a bejegyzésben, hogy itt ez a csodás litván lány, aki nagyszerű ember, keményen dolgozik és fizeti az adókat, gazdagabbá teszi az országot. Ide jött a szakács barátjával (ő az ismerősöm – Swan) hogy dolgozzanak, tanuljanak. Az elmúlt időszakban többen megkérdezték a litvány lányt, mikor megy már haza. A bolt tulajdonosa és felesége elfogadhatatlannak tartja az idegengyűlöletet és kijelenti, hogy nem tűri meg az üzletében. Nem az idegen litván lányt, hanem a gyűlölködő honfitársait utasítja ki a boltjából.

A bejegyzésre sok hozzászólás érkezett.

v1

Ez undorító! Vannak erkölcstelen, durva emberek. Remélem, minden rendben és tudja, hogy nem vagyunk mind tudatlan, rasszista idióták.

s1

Igen. Olyan ez, mintha titkos (vagy nem is olyan titkos) zsilipeket nyitott volna meg az emberekben és mindenkit gyűlölnének. Nagy Britannia nem ilyen, ez nagyon elszomorító.

Hosszan sorakoznak a kommentek, akit érdekel, itt megtekintheti őket. Az eset (csak hogy a saját kedves kételkedőinket is megnyugtassam) Ludlow-ban történt, bár nem hinném, hogy ez a tény bármin is változtat.

Ami ebből fontos számomra: az a kis közösség – pici városról van szó – kiállt egy litván lány és a magyar barátja mellett. Elutasítják az idegengyűlöletet és nyíltan vállalják akár a honfitársaikkal szemben is a konfrontációt, mert ők így szeretik az országukat. Színesnek, gazdagnak és ehhez a gazdagsághoz hozzátartoznak mindazok az emberek, akik ott élnek és dolgoznak.

Nem álltak meg a Facebook-kommenteknél. A városkában működő egyesületek, klubok összefogtak és fel akarnak lépni az ilyen, vagy hasonló megnyikvánulások, az idegengyűlölet ellen. Mielőtt elharapózna.

Tudom jól, hogy ettől még az idegengyűlölet nem múlik el, de amennyiben egy társadalom, vagy egy közösség képes és hajlandó kiállni ellene, kordában lehet tartani.

Azt is pontosan tudom, hogy ahogy Nagy-Britanniában is vannak ostoba, rosszindulatú emberek, úgy vannak jó emberek is. Éppen úgy, mint Magyarországon.

Amiért ezt a cikket fontosnak éreztem megírni az nem más, mint ami az első cikkem lényege is volt. Néhány hatalomvágytól fűtött politikus micsoda indulatokat képes felkavarni és milyen kárt tud okozni egy országnak. Ha engedjük. És igen, rajtunk múlik, hogy engedjük-e.adomány