„Emberek, az ilyen nőt meg köll becsülni, okvetlen, mert bírja a verést, ebből jó asszony lesz!”
Biztos néhányan emlékeznek, sokan nem is emlékezhetnek az MTVA Tihanyi Levendula Fesztiválról készült tudósítására, amelyben egy betyár mutatta be a minap, miként kell az ostorral bánni. És ha már ott volt, egyúttal arra is rávilágított, hogyan kell bánni egy nővel. Ez így egy gondolati ívben, vizuálisan és főleg verbálisan alátámasztva a köpni-nyelni nem tudás erejével vágott gyomorszájon. Erre válaszul születetett ez a cikk ITT.
Folytatva és kiegészítve az írásban foglalt gondolatmenetet: az, hogy adófizetői pénzből fenntartott állami televízióban helyet kaphat egy utólag az MTVA által folklorisztikus gegnek nevezett undorító riport, amelyben történelmi-népi-nemzeti hagyományként prezentálják az asszonyverést, mint rituálét, mint a gyengébbik nem jobb belátásra térítésének eszközét, egész egyszerűen vérlázító. Szerintünk mindenképpen.
Teljesen független attól, hogy a riportban szereplő csikós/betyár egy előre megbeszélt-betanult koreográfiát adott elő a riporterkisasszony segédletével, avagy ő maga e lenyűgöző hagyományok szerint éli az életét (bele sem akarunk gondolni, hogy ez így van), ezt a műsort gyerekek is láthatták, akiknek tudatába mélyen rögzülhetett, hogy márpedig lehet így bánni egy nővel, aki történetesen lehet az édesanyjuk is akár. Vicces történetként közvetíteni azt, hogy egy asszony felé csak úgy oda lehet suhintani, kvázi kezet lehet emelni rá, hihetetlenül veszélyes dolog. Ezeket a mondatokat el lehet mondani mosolyogva, röhögve, nyerítve vagy fejenállva dörmögve, nem lesz vicces egy pillanatra sem.
Ez a cikk nem azért íródik, mert meg akarnánk ismételni a korábban leírtakat, hanem mert megkeresett minket a riportban említett nemesvámosi csárda üzemeltetője, aki szeretne egyértelműen elhatárolódni az autentikus betyárok és a vámosi csárda nevében az MTVA gagyi előadásától. Száva Zoltántól megtudtuk, hogy jelezte észrevételeit a közpénzmilliárdokból fenntartott állami propagandagépezet felé (nem ő fogalmazott így), de az MTVA legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy érdemben reagáljon.
Ezért aztán szükségesnek érezzük, hogy bemutassuk: az, amit a közpénztelevízió folklórnak nevez, annak semmi köze a betyárok és a vámosi csárda valóságához, hogy miként hamisítja a realitást már sokadszorra az MTVA és ezzel hogyan járatja le azokat az embereket, akiknek semmi közük ehhez a bűzös szubkultúrához, ellenben a mindennapokban sokat tesznek a történelmi hagyományok őrzéséért.
Száva Zoltánt kérdeztük:
Az MTVA nem keresett meg ezzel a riporttal kapcsolatban. Sem engem nem kérdeztek, sem engedélyt nem kértek, hogy a csárda vagy az én nevem felmerüljön a riportban. A filmben látható betyárt nem ismerem és nem tudom, hogy került oda. Az valóban igaz, hogy a betyárok egyik fontos kelléke a karikás ostor. Terelőeszköz és fegyver is egyben. De a használata a betyár ügyességét jelzi, nem pedig a nők bántalmazásáról szól.
A hagyományőrzés fontos, hiszen a gyökerekhez nyúlik vissza. A mai világban betyárnak lenni emberség, tisztesség, becsület kérdése. A bakonyi betyárság, illetve az országban a betyárok segítenek, emberségesek. Én a németbányai betyárközösséghez tartozom, ez egy kis település. Télen havat lapátolunk, hogy az idősebb emberek is élni tudjanak. Gyerektáborokat szervezünk és a betyárok életét mutatjuk be. Jómagam is nagyon sok gyereket fogadok a csárdában a táborlakók közül. Kíváncsiak, hogy éltek a betyárok. Szerveztünk rajzpályázatot és értékesítjük a képeket, hogy adományként odaadhassuk egy gyógyulni vágyó kisgyereknek. Sokat jótékonykodunk betyárként és a csárda nevében is.
Nagyon dühös vagyok a film miatt. A Vámosi Betyár Csárda hosszú idő után, 3 éve nyitotta meg újra kapuit. Becsületes vállalkozó vagyok, aki kibérelte és méltó módon üzemelteti a csárdát. Tanítom a vendéglátást. A magyaros vendéglátást és a szakács szakmát a veszprémi SÉF szakgimnáziumban, mint szakács szakoktató. Tanítványaimmal és Botka Edina éttermi mesterrel visszük a csárdát. Az amúgy is lerombolt és szinte hitelét vesztett vendéglátást igyekszünk jó irányba terelni. A Vámosi Betyár Csárda a klasszikus, népies, házias ízekkel várja kedves vendégeit. Mi magunk is kreálunk ételeket, amiket szívesen fogyasztanak a vendégek. Ilyen például a tanyasi csirkecomb vagy a bakonyi vadragu illatos gombával, tócsiban sütve. Hagyományos betyár ételeket is készítünk, ilyen a betyárbatyu, Savanyó Jóska kedvence.
Jómagam is betyár vagyok. Hagyományőrző betyár a Bakonyi Betyárok Nemzeti Egyletéhez tartozom. Mi egy hagyományt próbálunk megőrizni, ami tradicionálisan a Vámosi Betyár Csárda része is volt. Hiszen a csárda vendégei közt megfordult Sobri Jóska, Savanyó Jóska – az utolsó bakonyi betyár -, de Répa Rozi is vendég volt itt. Sok filmet forgattak a csárdában. Például a Tenkes kapitánya Lőporos hordó című epizódját, a Koppányi aga testamentumát, vagy a Csárdás királynőt. Nem méltó a csárdához sem az M1 elferdített riportja, sem a megjelent cikkek. Mi betyárok a népi hagyományokat őrizzük és ezt visszük, hirdetjük már nem csak az országban, hanem határon kívül is. Nemrég jöttünk haza a Felvidékről. Meghívás alapján kerültünk oda, mert kíváncsiak az emberek ránk. Becsületes emberek vagyunk, akik csakis szabadidejükben és lelkükben betyárok.
A filmben szereplő illető nem a csárda betyárja. Én vagyok az egyetlen, aki a csárda betyárja, és annak a büszke csapatnak a tagja, akik elhatárolódnak az ilyen riportoktól. Fontosnak tartom, hogy aki betyárként szerepel bárhol – akár egy híradó felvételén – azt méltóképpen, megfelelő öltözékben tegye. A hagyományok megőrzése és bemutatása fontos dolog, de ahogy az ostor nem a nők bántalmazásának az eszköze, hanem a betyár ügyességének fokmérője, úgy a megfelelő öltözék sem lehet nevetség tárgya, hanem a hagyományőrzés egy fontos kelléke.
Szóval így állunk az MTVA folklorisztikus gegjeivel, a valóság meghamisításával, az önkényes tájékoztatással és azzal, ahogy egy kis nézettségért bármit megengednek maguknak. Akkor is undorító lenne, ha nem most derült volna ki: a 80 milliárd mellé további 10,6 milliárd forintot kaptak ennek a nagyon mélyen dagonyázó intézménynek a finanszírozására, a „közfeladat ellátásának folyamatos magas szintű biztosítása érdekében”. Szégyen.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.