Amíg a napi csirkefarhát felülírja a demokráciát, amíg a napi nyomor felülírja a polgári öntudatot…

Orbán, Kósa, Szabó Bence MOB-főtitkár és Borkai Zsolt MOB-elnök (MTI Fotó: Kovács Anikó) Orbán, Kósa, Szabó Bence MOB-főtitkár és Borkai Zsolt MOB-elnök (MTI Fotó: Kovács Anikó)

Vége a focimámornak, feleim, ideje visszatérni a szorgos korrupt hétköznapokhoz. De maradjunk egy kicsit a sportnál. Szoktunk ilyet csinálni, tegyünk egymás mellé két hírt:

Honnan a francból is kezdjem? Ahhoz képest amennyit ebben az országban kommunikációs tanácsadás címszó alatt elloptak az elmúlt években, most azt kellene megemésztenie a gyomrunknak, hogy a már most veszteséges úszó vb költségeit az olimpia nyereségéből pótoljuk majd, nyugi.

És mivel az úszó vb kiváló lépcső lesz az olimpia megpályázásához és esetleges megszervezéséhez, amely olimpiát – schmittül szólva – azok is akarják, akik tulajdonképpen nem akarják, és ami akkor is nyereséges lesz, ha a világtörténelemben alig volt olimpia, amit ne nyögött volna hosszú évekig a szervező ország (üdvözöljük innen is Görögországot!), úgy érzem sínen vagyok.

Ha eddig nem reccsentünk-roppantunk darabjainkra, most minden esélyünk megvan arra, hogy úgy vonuljunk be a történelemkönyvek lapjaira, mint az ország, amely már azelőtt csődbe ment, mielőtt egy olimipia rendezési jogát elnyerte volna. Helyesen persze megvette volna, erről és másról is korábban ITT elmélkedtünk.

Tavaly március idusán az a hír járta, hogy mintegy 85 millió dollárba, azaz több, mint 24 milliárd forintba kerül Magyarországnak a 2017-es vizes vb megrendezése. 2016 júniusára kiderült, hogy közel négyszeres költségtúllépésnél tartunk és bár a most nyilvánosságra került döbbenetes tételek mindegyikét érdemes közelebbről megvizsgálni, egy apró példán szemléltetném a projektbe ágyazott korrupciót, amit érdemes néhány nullával megtoldani. Azt állítják az elvtársak, hogy (az alábbi táblázat milliókkal számol):

Forrás: Napi.hu/NFM

Vagyis értem én, hogy a Mészáros és Mészáros nyomda fogja előállítani ezeket a rohadt jegyeket,  és valahogy le kell papírozni az orrfacsaró bűzt árasztó korrupciót, de hogy a jegyelőállítás közel annyiba kerüljön, mint a bevétel, az egészen parádés. A gyakorlatban tehát egy jegy előállítása a jegy árának 83,84%-ába kerül. Félanalfabétául: egy 10 ezer forintos jegyet a baráti vállalkozás 8384 forintért állít elő és értékesít. Vagyis piaci viszonyok között egy pár száz forintos előállítási költségű papírfecnin a haver cége sokszámjegyű profitot generál. És akkor nem beszéltünk a nagy tételekről és arról, hogy a nagyívű terv egy szót sem ejt a beruházási kiadásokról. Nyilván: költségvetési pénzből oldják meg őket. Mint ahogy a FINA-tól visszajáró jogdíjakat is az adófizetők állják, vagyis ez a tétel is nettó költségvetési támogatás.

Tehát a vb tervezett költségeit már négyszer meghaladtuk, a ferencvárosi haver cégének 900 milliós kamu-párbeszéde pedig nyilvánvalóan lepkefing ahhoz képest, hogy az olimpiai hülyítés még hány réteg bőrt húz le az országról. Ha a vizes világbajnokságot esetleg fél térdre borulva túl is éljük, az olimpiával eláshatjuk magunkat. Hatványozott szívás, hogy társadalmi párbeszédnek nevezik ezt a lopási akciót, miközben a párbeszédet letudták azzal, hogy idióta a magyar, komoly kérdésekről nem érdemes népszavaztatni.

A magyar kizárólag az olyan gondolkodást nem igénylő kérdésekben mondjon véleményt, mint a kötelező betelepítési kvóta, abba viszont ne szóljon be, hogy olimpia ürügyén mennyit vegyenek ki a zsebéből. A pofátlan, gátlástalan g*ciség csimborasszója ez is. Milyen társadalmi párbeszéd, milyen médiakampány és főleg minek? Milyen társadalami párbeszéd az, ahol kitapétázod az idióták életét a népszerűsítő plakátok millióival és döngeted a melled, hogy a magyar emberek ezt akarták?

Az a helyzet, hogy joggal kijelenthetjük: az a pénz, ami itt elúszik a jobbfenéken olimpiai és világbajnok lenyúlás lesz. Mert ennyire felelőtlen, pazarló, rossz szándékú spekulánsok még soha nem szabadultak rá erre az országra. Akik teljesíthetetlen, vagy alig teljesíthető, de komoly gazdasági következményekkel járó (értsd: veszteséges, nyomorba döntő), megmásíthatatlan kötelezettségek tucatjait hagyják örökül. Nemcsak azokra, akik majd évek múltán esetleg leváltják őket, hanem azokra elsősorban, akiknek ezeket a veszteségeket pótolniuk kell és ezeket a fekete lyukakat be kell tömködniük.

Ha egy két hetes szaros úszó vb költségei egy év leforgása alatt megnégyszereződtek csak azért, mert a pocakos és vazallusainak osztályrésze nem volt beleszámolva a tervekbe és így már most súroljuk a 100 milliárdot, akkor az olimpia hány ezer milliárdba fog kerülni amíg minden éhes senkiházit 900 milliós reklám- és kampányköltségenként jóllakatnak? Társadalmi párbeszéd közel 1 milliárdért. Mi a búbánatról akarják meggyőzni a népet, ha úgysem érdekli a véleményük, ha senki és semmi nem térítheti le őket a szervezett bűnözés útjáról? Jó, hülye kérdés volt.

Mindenesetre a kép gyászos és szerintem Görögországnál jobb példa nem kell arra, hogy egy amúgy is nyomorult ország hogyan süllyed bele a saját ürülékébe, ha egy degenerált kormány egyszer úgy dönt, hogy az olimpia megpályázására adja a fejét. Még sehol nincs egyik esemény sem, de már most milliárdos veszteségek körvonalazódnak. Paks II-ről 3000-6000 milliárd forint kerengett a közbeszédben, ezzel a léptékkel mérve, vajon hol tart már a projekt? Nem merek belegondolni.

Amíg a napi csirkefarhát felülírja a demokráciát, amíg a napi nyomor felülírja a polgári öntudatot, amíg emberek azért tapsolnak, mert nem nem X lopja meg őket, hanem Y, addig nincs megállás a lejtőn. Addig nem az a baj, hogy meg sem kérdeztek, hanem az a baj, hogy nem is akarunk beleszólni. Legfeljebb abba, hogy a szomszéd már megint túl hangosan bömbölteti a tévét. De abba nagyon.