Ha nem is jól, legalább nem megy rosszul sorom.
Van meleg vacsorám, van asszonyom, fiam, van pohár
söröm.
S nem azért, mert divat, de én tudom s hiszem,
hogy élni jó,
keresni helyünket: kivárni, míg kit-kit elhelyez
pályáján a társadalmi
gravitáció
– mint a bolygókat ama másik. –
Néha már szinte seprűszakállú bölcs vagyok:
mindent értő s mindent megértő, nagyon okos s nagyon nyugodt –
de sohasem elégedett, soha, soha, s ez az, ami
torkom bizsergeti legjobb perceimben, kiáltani,
kiáltani,
hogy én nem erre szerződtem, Élet elvtárs, családi körre, nem
nyugalomra;
tizennyolc éves csodálatosságom nem ezt, nem amazt
– mindent akart -:
nyugtalanságot, mert változást, örökkön-örökké,
kívül-belül,
változást előre, országnyi, világnyi kínt, végigcsinálni hittel, emberül
ezt az ötven-hatvan esztendős műszakot, s szűz lélekkel adni át váltáskor
a helyet,
mint még újabbnak az új, mint holnapnak a ma,
megértésnek a meg nem
értés, békének a fegyverek.
Ha nem is jól van, legalább nem megy rosszul
sorom.
Van meleg vacsorám, van asszonyom, fiam, van pohár
söröm.
Volt, hogy kínlódni kellett; van, hogy kínlódni
kell, hogy egyszer szűnjék
a kín.
Voltam én is romantikus, míg tejfölösszájú; s az,
hogy napjában
egyszer nem ettem, s háromszor voltam éhes,
injekciózta amúgy sem vérszegény kedvem a
verekedéshez –
mert eretnek vagyok, minden áleretnek rühellője – eretnek,
s nemcsak engem, de igazam is szeretik, akik
szeretnek -;
s most én is, mint egykor ama Márton testvér: itt
állok. – Itt vagyok,
hagyom, hogy izmaim-idegeim harapják a
hétköznapok.
Ha nem is jól, legalább nem megy rosszul sorom.
Van meleg vacsorám, van asszonyom, fiam, van pohár
söröm.
Nem erre szerződtem?
Nem.
Jobbra szerződtünk mindannyian,
csak épp ki kell csikarni a jobbat – magunkban
belül, és kívül is -,
mert a boldogság aktív állapot, ez az egy titka
van,
a boldogság is társadalmilag determinált – –
Hát higgyük, hogy kezünk nyomán tapintható formát
öltenek a szavak, a szép szavak,
hogy: nyugtalanság, változás, fejlődés és megismerés, világ, béke, jövő –
s ha majd szervetlenné
válik bennünk az indulat,
s léptünk nyomán a fű kinő is, az is javunkra nő.
Szilágyi Domokos
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.