Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


A bőrt is gyorsan lenyúzni mindenkiről és majd lesz valahogy

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Gyere haza fiatal, mi majd itt kib*szunk veled, ahogy kell. Ez lehet a szlogenje a kormánynak, ahogy olvasom az Index írását. A harangszóval, mellpüföléssel bejelentett és azóta is a társadalom arcába tolt CSOK jár ugyan a hazatelepülő fiataloknak is, csak éppen nem kapják meg. Ja kérem, a szabály az szabály. Minek ment el? Ha már elment, minek jött vissza?

Szerencsére nem csak ebben az egy esetben érezhetik a külföldön dolgozók, hogy ők huszadrangú állampolgárok. Élvezhetik a magyar bürokrácia bosszúját akkor is, amikor a külföldön született gyermeküknek szeretnének magyar állampolgárságot is szerezni. Fél évtől egy évig járhatják a hivatalokat, mire megkapják az áhított papírt. Ha egyáltalán.

De örülhetnek akkor is, ha részt akarnak venni az ország sorsának alakításában és élnének azon állampolgári jogukkal, amit a szavazás, vagy a választás jelent. Illetve jelenthetne, ha nem járna adott esetben több napos procedúrával, sokszáz kilométeres utazással és az ezzel járó kiadásokkal. Igaz is, az ő hazaköltözésük, gyermekük, szavazatuk nem annyira fontos. Menjenek csak. Jut is, marad is.

Ezzel párhuzamosan megy a sikoltozás, hogy a Balatonnál már olyan embereket kell felvenni szakácsnak, akik egy levest sem tudnak elkészíteni. Mert annyira nincs ember és már hűha, micsoda fizetéseket ajánlanak nekik, mégsincs. Ja, nincs.

Az van, hogy embernek kellene nézni a munkavállalót akkor, amikor még van. Nem kihajtani belőlük a szuszt is semmi fizetésért és ha elégedetlen, akkor nagy pofával kijelenteni: lehet elmenni, itt veri az ajtót a következő. Mert egyszercsak elfogynak a következők és nem lesz, aki a nyári szezon alatt kidolgozza a belét azért, hogy a munkáltató és kedves családja egész évben jól éljen.

Ezt már felismerte például a rohadtmulti Lidl, amikor minden kényszer nélkül bőven emelte az alkalmazottak fizetését és egyéb kedvezményekkel és juttatásokkal is igyekszik megtartani a munkaerőt. A nemzeti üzletláncról nem hallottam hasonló híreket. Gondolom ők még ott tartanak, hogy menjen, lesz másik. Pedig nem lesz. És nem előbb-utóbb nem lesz, hanem holnap.

Úgy van ezzel a kormány is, mint a Balaton partján simliskedő vállalkozók (igen, tudom, hogy vannak rendes, becsületes vállalkozók ott is és nem róluk beszélek), hogy a bőrt is gyorsan lenyúzni mindenkiről, akiről csak lehet és majd lesz valahogy. Szarni a külföldről hazaköltözőkre, vagy a később hazaköltözést tervezőkre, de párhuzamosan szarni azokra is, akik nem mentek sehová és itt akarnának boldogulni.

Azt üzenem azoknak, akik már távolról szemlélik ezt a kiterjedt és egyre duzzadó diliházat: nekünk, ittmaradottaknak sem jobb. Minket sem becsülnek többre, mint őket. Csak mi a saját országunkban lehetünk hontalanok, kitagadottak, megvetettek. Ez is valami. Valami pocsék.

És lehet persze hazaárulózni mindenkit, aki maradt, de nem a szekta tagja és aki ment. Mindent lehet és minden meg is történik. Ettől még az óra ketyeg. Akik elmentek, azok már most is hiányoznak. Akik ezután mennek, azok ezután fognak hiányozni. Szép lassan elfogy egy, két, három generáció ebből az országból. Azok is, akik maradtak ugyan, de mivel már akár 40-50 évesek, nem kellenek. Mert nagyon sok munkáltató évek óta erre játszik. Ifjít – értsd: lecseréli az idősebb munkavállalókat olyan fiatalokra, akik akár a startprogram, akár egyéb támogatás révén olcsóbbak. Évek óta rugdossák ki a munkavállalókat, mert már vécépucoláshoz is diplomát és nyelvvizsgát követel a munkáltató. Eddig tehették, de mostanra elérte a munkaképes lakosság száma azt a kritikus szintet, amikor nem tehetik. Ez történt, semmi miás. De nyugalom, ez lesz még sokkal rosszabb is.

Ugyanis azok a 40-50-60 évesek, akik szemétre kerültek szinte percek alatt, mára vagy elmentek innen, vagy olyan mértékben lecsúsztak egzisztenciálisan, ahonnan már önállóan nincs visszaút. A kivándorlás nem állt meg, a helyzet még romlani fog. Ezt nem kárörvendve írom le, hanem végtelen szomorúsággal. Mert tönkrement egy csomó élet, mert elveszítettünk értékes embereket és mert még most sem képesek felfogni a felelős vezetők azt, hová vezet ez az út.

Vagy felfogják, csak szarnak rá.adomány

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.