Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Vagy a mangalicaszerelő lesz az értelmiségi

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tudom, hogy minden a fociról szól mostanság, de mivel nem szorult belém kellő tehetség ahhoz, hogy a magyar-osztrák és osztrák-magyar mérkőzést darabokra szedjem és percekre bontva elemezzem az események egymásutániságát, inkább valami másról írnék. Ami pillanatnyilag nem tűnik fontosnak, de elég sokmindennél fontosabb. Még annál is, hogy a magyar válogatott esetleg mégsem nyeri meg az Eb-t.

Nemrég Spéder Zoltán Index-tulajdonos kapcsán jutottunk arra a következtetésre, hogy a rá irányuló kormányzati össztűz sokkal inkább médiabirodalmának megkaparintására irányul, semmint a gyalázatos takarékintegráció bűnjeleinek eltűntetésére, vagy Lázár János pozícióinak gyengítésére. Az Index (+ portfolio.hu és InfoRádió) bedarálásával ugyanis számottevően csökkenne a kormánynak kényelmetlen sajtóorgánumok száma. És ahogy közeledik 2018, egyre fontosabbá válik, hogy az egyetlen, alternatív valóság jusson el a széles néptömegekhez.

Ehhez képest új fejlemény: a 168 óra értesülései szerint az Index Simicska Lajos tulajdonába kerülhet (ezzel kapcsolatban vannak fenntartásaim, én inkább mégis a Habony-Vajna brand sikerére tippelnék). Ezzel szemben a Népszabadság Mészáros Lőrinc üzleti körénél landolhat. Nahát. Mondjuk amiatt nem aggódom, hogy a reneszánsz mangalicaszerelő fogja írni a kormánypropagandát a nol.hu-n, viszont a Spéder kilövési engedélyét követő helyezkedés a – ha nem is független, de – a kormánypárti, egyedüli-kizárólagos igazságok tolmácsolásától távol eső médiatermékek körül, meglehetősen szomorú.

Megnézném persze, hogy a legutóbbi cikkében a megszokott őrjöngését nem kivételesen ölési vággyal is nyakon öntő Bayer Zsolt miként táncol vissza egykori munkahelyére, ahol már nem a szociáldemokrácia vívmányait fogja megénekelni, hanem a nagy nemzeti-keresztény-polgári erkölcsöt oktatja a tőle megszokott stílusban. De sajnos nincs kedvem elviccelni a témát.

Jól látszik, hogy a soron következő választásig nem csupán az ország egymás közti el- és felosztása a tét, hanem a Fidesztől független média lehetőleg teljeskörű felvásárlása is. Bármi áron. Ez a – kivételesen nem öncélú lopás – a totális nemzeti butítás eszköze, amelyet arra használnak, hogy az állampárt határozza meg, ahogy a közszolgálati média esetében kezdettől fogva meghatározza, mikor ki és milyen formában szállítsa a paradicsomi állapotokról szóló híreket.

Mint eddig is nyilvánvalóvá vált, a piaci szempontok másodlagosak, amikor valamit meg kell szerezni. A vs.hu példáján láthattuk azt, ami várhatóan az Index és a Népszabadság esetében is történni fog. Megveszik a nevet és az infrastruktúrát, a NER-rel inkompatibilis humánerőforrás pedig vagy megy magától, vagy kirúgják, vagy marad és konformálódik az kopernikuszi fordulathoz. A hangulatváltással valószínűleg elvesznek az előfizetők/olvasók is, de ez az állampártot a legkevésbé sem zavarja. Ahogy teljesen érdektelen, hogy a köztévét, a TV2 álköztévét vagy a kormányközeli lapokat hányan fogyasztják, amikor két legyet ütnek egy csapásra: kinyírnak valami működőt, ami nem az övék, és egy újabb felületet szereznek, ahonnan nem jut el a napi gazemberségek híre a nyilvánossághoz.

A helyzetet súlyosbítja, hogy bármerre nézünk, sehol nincs tisztességes verseny, a reklámbevételek elosztása is egyre inkább szigorú pártirányítás alatt ál. A halálra ítélt alternatív nyilvánosságban alig marad majd pár csatorna, portál, felület, amit nem lehet tönkretenni, akinek a tulajdonosát nem lehet megzsarolni, ellehetetleníteni, lekaraktergyilkoni. Marad a közpénzzel kitömött valóság, amiből a Mészárosok, Vajnák, Habonyok jól élnek és járulékos haszonként szűkül a véleménynyilvánítás szabadsága.

Tudom, ez nem tűnik fontosnak, de a migránsok és a futballisták hátán kormányzók számára életbevágó: mivel a lopással, korrupcióval nem hajlandóak leszámolni, nem marad más hátra, mint leszámolni cserében mindazokkal, akik szóvá teszik, feltárják, beszélnek, írnak arról, ami a propagandán túl történik.

Enyhe vigasz, hogy 1956-ban sem tengett túl a sajtószabadság Magyarországon és mégis előbb-utóbb mi lett a vége. De hogy addig mi lesz és  mennyibe fog kerülni, az egyre nagyobb kérdés. Vagy letakarodnak az értelmiségiek az elefántcsonttornyukból, beleértve a jobboldali érzelmű, de meglehetősen tisztán látó szürkeállományt is, és felemelik a hangjukat ezzel a sötét, sűrű, bűzös kurzussal szemben, vagy ebben a széleskörű elbutulásban a nemzeti gáz- és mangalicaszerelők fogják jelenteni az ország értelmiségét. Egy rendszerváltás is kevés lesz helyrerakni/újra felépíteni mindazt, amit szétvertek, amire rátették a gátlástalanságtól ragacsos kezüket.

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.