Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Az ne ugasson szolidaritásról!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Belémhasított így ma reggel, hogy milyen szar lehet Bakondi Györgynek és az összes ilyen Nógrádi, Földi és egyéb nevekre hallgató udvari paprikajancsiknak lenni. Valahányszor valaki elköhinti magát Európában, trappolni kell befele a Migráns1-be szörnyűlködni, csodálkozni, magyarázni, helyrerakni, riogatni, uszítani, paráztatni.

Miközben minden normális ember vagy focit néz, vagy egyszerűen a fejéből kinéz és igyekszik kellemesen eltölteni a hétfő előtti hétvége utolsó óráit, ennek a belbiztonságilag főtanácsadónak fel kell venni a pizsamára az öltönyt és aktuálisan elmagyarázni a világ dolgait a közszolgálat éppen ügyeletes mikorfonállványának.

Vasárnap este például azért kellett beviharzani Bakondinak a közriogató televízióba és elszavalni, hogy az ellenőrizetlen tömegek beáramlása kezelhetetlen helyzetet idéz elő Európában, mert Matteo Renzi olasz kormányfő előző nap a La Repubblica lap  Rómában zajló író-olvasó találkozóján azt találta mondani, nem érdeklik a kelet-európai országok kritikái, mivel:

„A keleti államok, amelyeket Európa megmentett a válságtól, ugyanazok, amelyek ma falakat emelnek és erkölcsi leckét adnak a migrációról, nem törődve azzal, hogy egy gyerek a tengerbe fullad-e vagy sem.”

Az Ásotthalmon tervezett tranzitzónáról azt mondta: téves értelmezés, hogy az egy migránstábor lesz. Ott a beérkezők teljes körű (egészségügyi, nemzetbiztonsági, rendvédelmi, jogi) ellenőrzése után 72 órán belül döntés születik, hogy visszairányítják őket, vagy megkaphatják a menekültstátuszt. Egyébként is Magyarország minden, az illegális bevándorlással szemben fellépő országgal szolidáris.

Hogy a fenében lehetett volna kihagyni egy mélyről jövő, egészséges baloldalazást? Sehogy. Mindent tudó belbiztonsági főtanácsadó úr szerint az olasz kormányfő „ideológiai alapú” nyilatkozatot tett, ami jól illeszkedik a baloldali „migránsbarát” politikába. Márpedig a magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy a migrációt meg kell állítani, az útvonalakat ellenőrizni kell.

Nem fogom minden alkalommal felhúzni magam, valahányszor Bakondi parancsot teljesítve becsörtet a baráti televízióba és hitet tesz a köz uszításának fölöttébb egészséges mivolta mellett. Nem fogom többször elismételni, hogy minden felelős, normális vagy annak tűnő ember – függetlenül attól, hogy a bal, vagy a jobb oldalára büszke – tisztában van a migráció veszélyeivel és tudja, akkor is, ha naponta nem mondják el ötvenszer neki, hogy meg kell állítani, illetve a törvényesség (no meg némi emberség?) keretei között szabályozni kell a migrációs hullámot.

Nem állítom azt sem, hogy Renzi nem dobta el a sulykot azzal, hogy Európa mentette volna meg a keleti országokat a válságtól, vagy hogy Európa minden pillanatban helyesen, pragmatikusan cselekedett volna és tökéletesen a helyén kezelte ezt a kérdést. Tudjuk, hogy nem így van. Nem mondom, kell egy jó adag populizmus és demagógia ahhoz, amiről az olasz kormányfő beszél, hogy tudniillik a tengerbe fulladt gyerekek. Némi felmentést nyújthat számára, hogy Olaszország már akkor szembesült a partjaihoz érkező menekültek áradatával, amikor Bakondi még gumicsizmában a nemzeti katasztrófát védte.

Ez a túl sokadik vasárnap esti kormányzati bullshit azonban néhány egy tőről fakadó dologra végérvényesen rávilágít és én a magam részéről itt le is zárom ezt a kérdést. Nincsen egyetlen olyan európai ország sem (ugyan a V4-ekből a további három is keservesen kapaszkodik), amely választási propaganda célokra használná a menekülthullámot, amely saját sikertelenségét és korrupciós ügyeit igyekezne egy mesterségesen fenntartott pánikhangulat mögé bújtatva eltussolni.

Nincs egyetlen olyan európai ország, amely ennyire kényszeresen és betegesen sulykolná az „illegális bevándorló” terminust, amely ilyen következetesen igyekezne bűnözőkként feltűntetni a menekülteket. Kollektíven. Amely egy előre megfontolt kommunikációs huszárvágással azt próbálja sugallni, hogy a baloldali és liberális hordák illegális dolgokban érdekeltek. Amely nem ritkán a terrorista jelzővel nyomatékosítja az igazát, Németh Szilárd vagy Kósa Lajos alakú biomasszák száján keresztül.

Nincs egyetlen ország, amelynek kormányáról elmondható, hogy nem remélt szavazatokért cserében hivatalos álláspontjává tette ezt a megvezető nézetet, amely ezt a suttyó és hangos hangulatkeltő retorikát helyezte napi ügyködésének homlokterébe.

Nincs egyetlen olyan európai ország sem, ahol a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója lehetne egy olyan levitézlett katasztrófavédő, akinek ama emlékezetes márciusi váratlan havazás idején államférfiúi és szakmai érdemei kimerültek a mindenki üljön át egy másik autóba tartalmú sms-ben.

Az az ország, amely tízszer annyi gazdasági bevándorlót fogadott be Európába, mint ahány menekült befogadásáért politikai tőkekovácsolás céljából 5 milliárdos népszavazást írt ki, annak semmilyen erkölcsi alapja nincs számonkérni és kikérni magának.

Az az ország, amelynek kormánya tudatosan számolta fel a menekülttáborokat, a meglévőkben pedig a bürokratikus, lassú eljárásnak (milyen 72 óra, Bakondi? 72 hét is kevés nektek) köszönhetően konfliktust gerjeszt, hogy aztán háborút vizionálhasson; amely nem biztosítja azokat a minimális, emberhez méltó higiéniai feltételeket sem a határain, amik a legmegvetettebb élőlénynek is kijárnak, de rosszhiszeműen akadályozza is mindazokat, akik a kormány helyett cselekedni akarnak, az ne ugasson szolidaritásról.

Ennek a kormánynak nincsen benne a szótárában a szolidaritás, vagy ha igen, az már régen kizárólag a fideszes rokonértelmű szavaként funkcionál. Ennek a nagypofájú, egyébként igen könnyű kormánynak az alapvetése az, hogy nem vagyunk szolidárisak Európával, jól megüzenjük nekik, majd megmutatjuk, hogy mi megvédjük. Ellenben szolidárisak vagyunk azokkal, akik ugyanúgy nem szolidárisak, csak amikor az alanyi jogon járó támogatásért kell üvöltözni. Az a helyzet, hogy a szájaláson, az érdemi cselekvést helyettesítő kommunikációs izmozáson kívül sehol nem vagyunk, Bakondi elvtárs!

Attól, hogy valaki pontosan látja, mit műveltek megvédés és szolidaritás címszó alatt, nem válik automatikusan migránsbaráttá. Ezt nyilván nem fogja fel az agya annak a csürhének, amely ahelyett, hogy – másokhoz hasonlóan – csendben tenné a dolgát, naponta ordít, mint a fába szorult féreg, hogy mind meghalunk.

Persze előbb-utóbb mind meghalunk. Egyrészt mert ez az élet rendje. Másrészt azért, mert ilyen semmihez nem értő, erkölcsileg-szakmailag bukott, de annál hangosabban toporzékoló senkiháziak irányítják ezt az országot. Akiknek köszönhetően már 8-10 ezer gazdasági bevándorló váltotta meg jegyét jó pénzért az Európai Unióba, akik ezért a pénzért az anyjukat is eladták volna, miközben kappanhangon óbégatnak az ellenőrizetlen tömegek beáramlása miatt. Szolidaritás, mi? Az.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.