Mibű, g*cik? Mibű?

Spéder Zoltán, a Közép-európai Média Zrt. elnöke, Lázár János miniszter és Csepreghy Nándor miniszter-helyettes, már nem táskahordozó (Fotó: MTI/Soós Lajos) Spéder Zoltán, a Közép-európai Média Zrt. elnöke, Lázár János miniszter és Csepreghy Nándor miniszter-helyettes, már nem táskahordozó (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Tegnap olvastam és láttam, hogy 59 darab földbe ásott lyukra összesen 558 millió forintnyi uniós támogatást baszott el a kormány Bicskén. Igaz, hogy eredetileg úgy volt, egy logisztikai központ fog állni a lyukak helyén, a pénz elment, maradtak a lyukak.

Nem sokkal korábban derült fény arra, hogy egy egész „intermodális logisztikai központot” (vagyis iparvágány, átrakodó daru és fedett raktárcsarnok) elloptak Bátonyterenyén. Feltéve, hogy elkészült. Elég valószínű, hogy el sem készült. A biztonság kedvéért felvettek rá 837 millió EU-s támogatást. Se átrakó állomás, se pénz.

Ez csupán két jelentéktelen csepp abban a tengerben, ami az uniós források hazai felhasználásának súlyos, rendszerszintű problémáira utalnak. Ezt ugyan az Európai Bizottság nem írta le így szó szerint, viszont az Európai Bizottság szerint gyakorlatilag nincs olyan uniós támogatási program, ahol Brüsszel ne talált volna súlyos, a kifizetések részleges vagy teljes felfüggesztését indokolttá tevő visszaéléseket. A túlárazott, diszkriminatív kiválasztási gyakorlatot követő közbeszerzési eljárások miatt Magyarországnak 48 milliárd forintos büntetést kell fizetnie, az iskolafelújításokat célzó Öveges program esetében pedig mintegy 40 milliárd forint került veszélybe.

Errefel jön Lázár Tótumfaktum János táskahordozója helyettese, bizonyos Csepreghy Nándor, aki a Portfoliónak adott hosszú és fárasztó interjújában nyögte be, hogy az Orbán Viktor vidéki haknizásának színpadot biztosító Modern Városok Program teljes fejlesztési keretösszege elérheti az 1500-1700 milliárd forintot!

A táskahordozó papagáj úr kifejtette: igyekeznek a 2014-2020-as uniós keret terhére megvalósítani ezt a nagyszerű, szemfényvesztő programot, de látják, hogy nem mindent tudnak uniós forrásból finanszírozni, ezekben az esetekben a hazai költségvetésben kell majd megtalálni a fedezetet.

És itt jön a móka és kacagás: mégis honnan és mibű lesz fedezet arra, hogy Orbán négysávos utakat, stadionokat, sportcsarnokokat és pályaudvarokat ígérjen keresztben-kasul az országban?

„Még nem tudok konkrét választ adni, mert a program mérete nem végleges, de a 2017-es költségvetésből már látszik, hogy az lesz az első olyan év, amikor már jelentős, mintegy 1000 milliárd forint feletti a mozgástér a hazai és uniós büdzséből finanszírozott fejlesztésekre.”

Igaz, hogy még az egyes fejlesztések pontos összegét sem ismerik, igaz, hogy akár több százmilliárdos többlet deficitet okozhat, ha Brüsszel nem fizeti ki az előlegszámlák teljes egészét, de fő az optimizmus: ha nem lopjuk el, meglesz. Másrészt magára vessen minden olyan hülye, aki még ígérgetni se tud.

Nem azért mondom, de szerintem a helyzet meglehetősen aggasztó. Nem csupán azért, mert ha megnézzük ezekben a nagyszerű, narancssárga megyei jogú városokban (Salgótarján, Szeged coki!) épülő – kormányajándéknak kommunikált -létesítmények között még véletlenül sincs sehol egy orvosi rendelő, kisebb kórház, netán iskola, esetleg óvoda, bölcsöde. Minek is?

Hanem hogy megalapozó számítások, végiggondolt gazdasági koncepciók helyett tolják a rohadt választási propagandát választások előtt két évvel. Nincs annyi pénz, amit ne lehetne ellopni, nincs az a gazdasági hanyatlás, amire ne lehetne ráfogni, hogy rémhír és amire ne lehetne ráígérni a csillagos eget. Kit érdekel a pénz? Ki fog még emlékezni arra, hogy mit ígértek és abból mi valósult meg? Hány uszoda alapkövét tették le, ami soha nem épült fel? És? Ahhoz képest, hogy már egy földbe fúrt lyuk címszava alatt is 10 millió forint tűnik el, miről beszélünk?

Arról beszélünk, hogy ha zömében tényleg értelmes és életbevágó gazdaságfejlesztésekről lenne szó, amelyeknek a fenntartása nem kerülne megint rengetegbe, amelyek hosszú távon hoznák és nem vinnék a pénzt, akkor is dühítő lenne, hogy ennyi arcátlan lopás után az európai és a hazai adófizetők pénzéről úgy beszélnek, mintha a kormány és kiemelten Orbán Viktor ajándéka lenne. Négyszámjegyű milliárdokról pofáznak, miközben azt sem tudják mi mennyibe fog kerülni.

Botrányos. Ha nem Európa seggében kullognánk kiváló gazdasági teljesítményeink tekintetében, ez akkor sem lehetne bocsánatos bűn. A soha nem látott 0,5%-os gazdasági növekedésünk terhére Orbán végigturnézza az országot és a csillagokat is leígéri az égről. Intermodális tolvajnyelven. Ha a fele sem épül meg annak, amivel kábították a népet, majd ráfogják Soros aknamunkájára.

A legdurvább pedig, hogy volt idő ebben az országban, amikor az elején szemléltetett párszáz milliós lopásokat súlyos, politikai és bűntetőjogi következményekkel járó botrányok követték. Ma megvonjuk a vállunkat és el sem jut a tudatunkig, hogy ezek a gecik 10 millióért furatnak egy lyukat az anyaföldbe. És nem épül semmi, ami meg épül, az legfeljebb újabb 68 veretes stadion. Az enyészetnek, a pusztulásnak.

Ha meg elfogy a pénz, mert az Unió már szarrá büntetett, és mert az uraságok mindent eltüntettek, nos remélem akkor is üzenünk  majd Brüsszelnek, hogy ők is megértsék. Hogy nincs már mibű, küldjetek pénzt.