December 10,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


A gyáva magyar külföldön vállakozik inkább

Megírta az MTI, tehát az úgy is van. Merem állítani, hogy a köz objektív tájékoztatásáért felelős szervezet többet izzad a megfelelő cím kiötlésével, mint bármi mással. Most ezt sikerült kitalálniuk, hogy a hurráéljen el ne maradjon ma sem: A magyar lakosság fele saját vállalkozást indítana.

Ugyanezt a hírt átvette a vg.hu, csak ők kicsit más címet találtak neki. Ezt: Vállalkozna a magyar, csak túl gyáva.

Ugyanez a hír – úgy értem, pontosan ugyanannak az MTI hírnek a szó szerinti átvétele – az index.hu-n: A magyarok fele vállalkozna, de nincs pénze.

Íme, egy hír evolúciója, vagy micsoda. Amúgy az eredeti hír  a Budapest Bank Zrt. megbízásából az NRC által készített online kérdőíves felmérésről szól, amiből az derül ki, hogy 1000 – 18 és 50 év közötti – embert kérdeztek meg, hogy vállalkozna-e. Kiderült, hogy igen, 48 százalékuk szívesen vállalkozna. Csak éppen se pénzük nincs egy vállalkozás beindításához és a kiszámíthatatlanság is komoly gátló tényező.

Az biztos, hogy nem sok vonzó dolgot tudnék felsorolni ebben az országban, ami arra ösztönözhetné a népet, hogy vállalkozzanak. Pedig nem ártana az országnak, ha beindulna az önfoglalkoztatás, mert az ilyen vállalkozások jókora hányada egy idő után elkezd új munkahelyeket teremteni, bevételt termel az állami kasszába és hasonló, nem éppen elvetendő következményekkel jár.

Nem nálunk persze, ahol évente tízezerszám mennek tönkre és zárnak be a vállalkozások. És ahol tényleg vért izzad az ember, mire létre tud hozni egy vállalkozást, aminek neki se fogjon senki, ha nincs egy kazal pénze. Mert bizony még sehol semmi, bevétel főleg, de fizetni már kell gazdagon. Akkor is, ha soha nem is lesz bevétel. Ha mégis lesz, akkor fel kell készülni a folyamatos baszogatásra, mert a hatóságok nálunk annyira emberbarát módon működnek, mint egy kardfogú tigris.

Ha mégis sikerül venni a kezdeti akadályokat és beindul a vállalkozás és működik is, akkor ugyan nagyon lehet örülni az alacsony adónak, ami rekorder, csak éppen az egyéb kötelezettségekkel együtt viszi a bevétel felét az állam. A bírságokkal – mert elég ám egy apró hiba – az egészet. Ha pedig túlságosan fel talál futni a vállalkozás és valamelyik nemzeti pereputtynak kell a piac, akkor lehet is temetést rendezni az önállóságnak, meg a cégnek is.

Ez persze nagyon zanzásított verziója a honi vállalkozási környezetnek, de nagyjából stimmel.

Jut is eszembe, egy Angliába tántorgott gazdasági migráns ismerősöm éppen a múlt héten indított vállalkozást. Angliában, nem itthon. Úgy történt a dolog, hogy interneten regisztrált a hatósághoz. Nem kellett ám sehol sorbanállnia azért, hogy regisztrálhasson a kormányablakba, hanem csak úgy, egyszerűen.

Ott kitöltötte az igen egyszerű kérelmet és elküldte. Három nap múlva jött az értesítés – szintén neten – hogy elfogadták, küldik a papírokat pár napon belül. Postán. Egy fillér költség nélkül. Az adózás úgy néz ki, hogy egy bizonyos – marha magas – összeghatárig ÁFA-mentes a vállakozás. Sávos adózás van. Az egyedüli, amit fizetni kell bevétel nélkül is, az a társadalombiztosítás, ezt 3 havonta kell befizetni, nem egy nagy összeg. Évente kell – szintén elektronikus úton – kitölteni a bevallást. Bevétel, kiadás, nyereség. Ennyi. Majd a hatóság szétrakja a pénzt, nem a vállalkozónak kell kiszámítani a valamiből kivont valaminek a valahány százalékát, majd azt négyzetre emelni és hozzáadni a kapitány éveinek számával elosztott munkanélküliségi arány köbgyökét. Ha külön ok nincs rá, a hatóság nem nyúzza meg a vállalkozót és inkább segíteni igyekszik, mint büntetni.

Tudom, hogy nálunk divat az adóelkerülést nemzeti sportnak nevezni, csak marhára nem mindegy az, hogy a bevétel felét viszi el az állam úgy, hogy abból semmit nem kap vissza az adófizető, vagy ennek a felével is megelégszik – vagy még kevesebbel – és cserében szolgáltat az állam, nem csak a markát tartja.

Szerintem ennyi elég is a gyáva magyarokról és a vállalkozásokról. Ameddig az állam nem változtat a vállalkozói környezeten, addig nem szabad csodálkozni azon, hogy aki belevágna, annak nincs rá pénze, akinek van rá pénze és van egy jó ötlete, az meg inkább máshol próbál boldogulni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.