November 17,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Az egyharmada nem érti, az egyharmada leszarja, a maradék meg már nem ebben az országban lakik

Van az a gyönyörű – most hirtelen nem tudom, hogy dakota, vagy ősmélymagyar – közmondás, miszerint: holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Mindenki nyugodjon meg. De, kivájja. Ez most speciel Pintér Sándor olajügyi gépjárművezető és hatalomratörő-fenomén legújabb kalandjából derül ki egyértelműen.

Ez a kedves ember, aki jelenleg belügyminiszterként üzemel, megint megszívta a nagyívű tervei miatt. Az történt, hogy Sándor mester újfent roppantul szeretett volna egy saját kis titkosszolgálatot. Egy olyan kis ügyeset, amivel minden irányítás és hatalom az ő kezecskéjébe kerül, mindent tud ellenőrizni, mindenre rálát, mindenről tud és ugye – bár ez garantáltan nem volt benne a tervezetben, mármint nem volt leírva így – mindenkit zsarolhat. Pintér megint lepattant az elvtársiasság faláról, mint egy gumilabda. Nem először, mert egyszer, 2011-ben már megpróbálkozott egy ilyen szuperegység létrehozásával, akkor is pont olyan sikerrel járt, mint most.

Konkrétan az volt neki az elképzelése, hogy ő egyedül legyen az a felkent személy, aki minden információhoz hozzáfér. Nem a gyorshajtók számával kapcsolatban persze, mert az kit érdekel. Hanem például Lázár János és minden alá rendelt szervezet – tehát hovatovább minden szervezet – de akár még Orbán Viktor dolgaiba is beleláthasson. Az érintettek tudtán kívül is. Szó se róla, bátor ember ez a Pintér, ha nem is kirobbanóan okos. De legalább ravasz. Dörzsölt. Olajozott.

Szóval megint nekifutott a dolognak, hogy hát teljesen indokolt az ő ötlete most, amikor hordában támadnak a migráncsok és a Nógrádik, nem beszélve a Földikről és a kormány stand-up különítményeseiről, akik naponta adják elő táncos-zenés műsorukat, miszerint mindmegdöglünk.

Gondolom, hogy a fényes csillag és az ő táskahordozója bőszen bólogattak, hogy hát tényleg megdöglünk mind, de ez még nem ok arra, hogy olajminiszter úr beleverje az orrát olyasmibe, amihez pont semmi köze nincs.

Fordítom én magyarra, hátha valaki képtelen nyomon követni az eseményeket: ezek a nagyszerű és nagy formátumú államférfiak egymásban sem bíznak. Megy a hatalmi játszma, hogy ki kit mivel tud sakkban tartani. Közben egyikük sem szeretné, ha a másik kerülne fölénybe, tehát jó szorosan megmarkolták egymás tökét, dülled a szeme mindegyiknek, de nem enged egyik sem.

Nem, mintha ez bárkit is érdekelne ebben az országban rajtuk kívül. Egy olyan helyen, ahol a nép bégetve veszi tudomásul, hogy a drágakedves politikus úrelvtárs havonta vesz egy villát annyi pénzért, amennyit amúgy 80 év alatt se keresne meg, ott bármit lehet, nem kell aggódni. Ott, ahol elcsámcsogunk mindenféle gumicsonton, miközben tényszerűen kilopják a lábunk alól a földet, ott nem lehet lebukni.

Ebben az országban, ahol egy politikus bármit megtehet, ahol gond nélkül, akár egy mondaton belül is két – egymásnak ellentmondó – hazugságot is elő lehet adni úgy, hogy senki nem vágja fejbe egy záptojással az aranyos politikust, ott nem lehet senkit sem zsarolni. Mert mégis, mi a jó fene történik, ha teszem azt – ez nem állítás, csak egy gondolatmenet, feltételezés, fikció – kiderül, hogy Orbán Viktor és családja nevén van a fél ország? Semmi nem történik, elárulhatom. Legfeljebb a közösségi oldalára érkezik ötezernyolcszáz bejegyzés, hogy tessék az én házamat is a nevére venni drága miniszterelnök úr!

Mi lenne, ha kiderülne, hogy Lázár János a fizetésének harminckétszeresét költi el egy hónapban? Na mi? Semmi. Itt mindent meg lehet tenni, akár egyedi esetben, akár sorozatosan. Nem kell sunnyogni, nem kell titkos találkozókat szervezni, konspirálni, epilálni. Nyíltan a nagyonhülye polgár arcába lehet röhögni, mert az egyharmada nem is érti, az egyharmada leszarja, a maradék meg már nem ebben az országban lakik.

Egyszóval én nem értem Pintért, mit erőlködik ezzel a dologgal. Nem tök mindegy, hogy tudja, vagy nem tudja azt, amit mindenki más is tud?

Na ugye.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.