November 25,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Ahol kisnyugdíjasokat hasba rúgó, iskolázatlan tahók sündörögnek a hatalom közelében

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,511,372 forint, még hiányzik 488,628 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szerintem a vasárnapra való tekintettel beszéljünk nem tömény politikáról, hanem valami szép, keresztény, léleksimogató történésről, ami illik a vasárnapi rántott hús (esetenként farhát) illatához. Ideteszem az idevágó tartalmat, mindannyiunk örömét fogja szolgálni, még ha nem is:

 

Natehát. Adott egy Hajdú-Bihar megyei település, ahol két lakos nézeteltérése véres verekedésbe torkollik, amelynek nyomán az egyik főszereplő – egy 80 éves helyi gazdálkodó – eszméletét veszti. A hosszú évek óta húzódó vita tárgyát egy halastó képezi, amely korábban a másik főszereplő birtokában volt. Nos, ez egy átlagos történet lenne a világ bármely sarkában. Feltéve ha a másik főszereplő nem ennek a településnek a polgármestere lenne. Csakhogy.

Tiszacsegéről van szó (lehetne Jászapáti, Hejőpapi vagy Csalyágaröcsöge is), ahol a 2011-ben függetlenként induló, a Fidesz-KDNP támogatásával polgármesterré választott Szilágyi Sándor önbíráskodott egy 80 éves gazdával szemben. A rendőrség megerősítette, hogy a napokban a település polgármestere és egy idős helyi gazdálkodó konfliktusa verekedésbe torkollott, amelynek során utóbbi nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Már amennyiben elfogadjuk, hogy az eltört orrcsont és az összezúzott borda még mindig nem a civilizált konfliktuskezelés velejárója még Máriaországában sem.

Mielőtt bárkinek az az érzése lenne, hogy egy kiadós fideszezésre és orbánozásra vágyom így a nyitva tartó keresztény vasárnap derekán, tisztázzuk: akkor is szóvá tenném ezt a mocskot, ha gyurcsányszínű, vagy bármilyen más balliberális, dekadens-hanyatló párt oszlopos képviselője venné magának a bátorságot, a pofátlanságot, hogy saját tyúkszaros érdekeit érvényesítendő, rárontson egy másik emberre. Súlyosbító, figyelmen kívül nem hagyható körülmény: egy település első számú emberéről, polgármesteréről, választott képviselőjéről beszélünk.

Hát íme, a szóban forgó drága jó ember, Szilágyi Sándor független polgármester (Fotó: haon.hu)

Lehet persze azon filozófálni, mennyire életszerű, hogy egy gazdálkodó kocsijában nem csupán bólogató fejű kutya és illatosított papírzsebkendő van és hogy mit keres egy gumicső a csomagtartóban, amit adott esetben önvédelmi céllal elő lehet kapni. Lehet kifogásokat keresni azzal kapcsolatban is, hogy mégis mennyi ideje lehet egy megtámadott embernek a csomagtartóban kotorászni és megtalálni a verekedéshez szükséges eszközt. Nagyon helyes, a körültekintő szkepticizmus nem káros az egészségre.

Viszont bennem további kérdések is felvetődtek. Amennyiben a mélyen tisztelt polgármester urat a 80 éves gazdálkodó azzal a bizonyos hidraulika csővel valóban megtámadta, hogy lehet az, hogy egyedül a támadó szenvedett súlyos sérüléseket? És ha a polgármester úr elképzelhetőnek tartja, hogy egy 80 éves ember ilyen módon próbál érvényt szerezni az igazának, akkor miért nem áll ki nagy pofával a nyilvánosság elé beszámolandó a történtekről, hanem azzal sunnyog, hogy őt csak tanúként hallgatták ki és majd az ügy lezárultával hajlandó lesz nyilatkozni.

Azt látom, hogy a vak komondorok hazájában, ahol asszonyt verni, annak orcáját szilánkosra zúzni nem csak hogy nem ciki, de semmilyen következménnyel nem jár feltéve, ha Fideszből szabadult helyi kiskirályokról van szó, 80 éves idős embereket rugdosni-taposni sem vállalhatatlan. Azt látom, hogy egy olyan erkölcsi fertőben, ahol egy országos hírnevű helyi kiskirállyal vitában álló juhász évek alatt felhalmozott trágyáját be lehet szántani a helyi kiskirály-polgármester földjébe, majd a hatalommal szembehelyezkedő kisembert a választások előestéjén csak úgy elüti egy arra kószáló osztrák-magyar kisnyugdíjas, ott nem tegnap óta nyomasztó, de legalább egyre nyomasztóbb létezni.

Máshol az élet rendje, hogy egy elöljárónak semmilyen körülmények között nem lehet/szabad ilyesmire vetemednie, vagy ha csak összefüggésbe hozható ilyen típusú (bűn)cselekményekkel, akkor másnap önként nyújtja be le- és felmondását. Errefelé tökmindegy, hogy feleség, élettárs, politikai ellenfél, közönséges állampolgár: mindenen és mindenkin átgázolni, eszméletlenre rugdosni, szilánkosra ütlegelni, hazudni, sunnyogni, sértődötten elvonulni és végül mindent következmények nélkül megúszni.

Mára ezek az evidenciává avanzsált aberrációk váltak a moralitás kilométerköveivé. Ahol kisnyugdíjasokat az átjárón hasba rúgó, iskolázatlan tahók sündörögnek a hatalom közelében és mindenféle következmények nélkül élik világukat, ahol a hatalom ezt a példát állítja a birkák elé és nem határolódik el, nem ítéli el az ilyesfajta gyalázatos cselekedeteket, ott a normalitás írott és íratlan szabályait a deviáns, önkényes, agresszív  együttélési normák írják felül.

Ahol egy hivatalos személy, aki nem a sarki zöldséges, nem a kocsmáros és nem is a falu szórakoztatóipari egységének kidobóembere ilyen módon léphet fel bárkivel szemben csak azért, mert valószínűleg hiba csúszott az önkényuralom mátrixába (értsd: a fölbérleti pályázatok elbírálásába és a megszokott módszerekkel nem lehetett visszaszerezni a bácsitól a birtokot, ami egyébként meg alanyi jogon járna az uraságnak!), ott a közmorál velejéig romlott, fertőzött, mérgezett.

Ott, ahol közéleti szereplők vonatkozásában ilyen szinten elfogadottá vált az erőszak, a hatalom pusztításának következményei sajnos nem annyira időre van kalibrálva, amíg a véres verekedésektől sem visszariadó csürhe a helyén marad. Ott a romokból egy teljesen új világot kell majd felépíteni. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy könnyen fog menni. Már ha egyáltalán menni fog. Jó étvágyat!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!