Kiesünk a világból

MTI Fotó/Koszticsák Szilárd MTI Fotó/Koszticsák Szilárd

Avagy az Orbán-kormány energiapolitikája

Akárhova nézünk, azt látjuk, hogy az Orbán Viktor vezette maffia önös érdekeiből egy egész országot tesz tönkre, és nem csak pillanatnyilag, hanem évtizedekre. Sajnos átlagos ismeretekkel a legtöbb területen nehéz megérteni, miért és milyen formában fogjuk nyögni Orbán országlását. A közoktatás és a felsőoktatás tönkretételének következményei majd csak évtizedek múlva fogják teljes pompájukban kibontani „virágaikat”. A verseny kiiktatására és a vazallusok helyzetbe hozására irányuló gazdaságpolitika hosszú távú hatásának megértéséhez az átlagnál kicsit több közgazdasági ismeret kellene. Az ország szellemi és morális lezüllesztése pedig már érzékelhető ugyan, de igazán pusztító hatása majd csak egy generáció múlva fog jelentkezni.

Van azonban egy terület, ahol könnyebb megérteni, mi is történik. Csak néhány vitathatatlan tényt kell figyelembe venni, és máris belátható: Orbán Viktor az egész ország jövőjét hajlandó eljátszani, csak hogy néhány magánzsebet megtömhessen. Ez a terület az energiapolitika.

A technikai fejlődés szédületes iramában ritkán adódik olyan pillanat, amikor meg lehet jósolni, hogy mi lesz tíz év múlva. Az energiatermelés terén most itt van ez a ritka pillanat. Nem véletlen, hogy a világon az atomerőmű építés nagyjából leállt, hogy már előfordul, hogy újonnan épített atomerőművet be sem indítanak, és hogy működő erőműveket leállítanak.  Ezzel szemben szédületes tempóban nő a megújuló energia termelése, terjednek a szélerőművek és a naperőművek.

Egyre olcsóbb és egyre nagyobb hatásfokú eszközöket állítanak elő, részben amiatt, hogy a termelés felfutásával csökkennek az árak, részben az újabb és újabb technikai vívmányok hatására. Ennek eredményeképpen például 2015-ben 58 százalékkal került kevesebbe egy átlagos szélerőmű fölépítése, mint hat évvel korábban. A napelemek ára pedig az elmúlt öt évben 80 százalékkal csökkent, miközben egyre hatékonyabbá váltak, és nőtt az élettartamuk is. Ráadásul a megtermelt áramot tároló akkumulátorok hatékonysága is javult, és tovább javítják. És mivel a megújuló energia termelésével kapcsolatos kutatások az érdeklődés középpontjába kerültek, a fejlődés megállíthatatlan. Már megjelent a rezgő szélerőmű, amely sokkal olcsóbb, mint a forgó lapátos, és a telepítése is egyszerűbb. Az E.ON már kifejlesztette azt a 48 órán belül telepíthető energiakonténert, amely egy átlagos háztartás éves energiaigényét folyamatosan (éjjel és nappal, borús és derült időben egyaránt) képes fedezni. Ismerve a technika fejlődésének történetét, szinte biztosra vehető, hogy hamarosan egészen meglepő és új találmányok is meg fognak jelenni a megújuló energia termelésében, olyanok, amilyenekre ma még senki sem gondol.

Ahol nem egy maffia kezében van az ország, amelynek muszáj nagy állami beruházásokat csinálni, hogy el tudja lopni a közpénzt, ott rohamléptekben bővítik a megújuló energia termelését. Nem véletlen, hogy Kína és India is rákapcsolt. A kínai szélfarmok már most több energiát termelnek, mint az amerikai atomerőművek. Dániában tavaly volt olyan nap, amikor az áramot teljes egészében a szélturbinák generálták. A legújabb fejlemények pedig már-már gúnyt űznek az orbáni energiapolitikából: olyan kőolajtermelő nagyhatalmak, mint Katar, Kuvait vagy Azerbajdzsán a paksi atomerőmű teljesítményének megfelelő napelem- illetve szélturbina-parkot tervez építeni. Szaúd-Arábia pedig úgy döntött, hogy 25 éven belül teljes egészében a megújulókra állítja át energiagazdaságát.

De nem kell olyan messzire, és nem kell az Orbán szerint hanyatló nyugatra menni példákért. Már a szomszédaink is jócskán megelőztek minket. Az összes magyar napelem-kapacitás 77 MW, miközben a csupán kétmillió lakosú Szlovéniában háromszor annyi, az ötmilliós Szlovákiában hétszer annyi, Romániában a magyar kapacitás huszonháromszorosa, Csehországban pedig huszonnyolcszorosa. Hasonló a helyzet a szélenergia hasznosításával is.

Lengyelországban nyolcszor annyi szélerőművet telepítettek, mint nálunk, Romániában hatszor többet, sőt még Bulgáriában is a kétszeresét. Romániában a szélkerekek névleges teljesítménye már másfélszerese a paksi atomerőműének.

Ezzel szemben mi van nálunk? Az Orbán-kormány 2010-ben azzal kezdte a működését, hogy visszavont egy korábban kiírt és már elbírált pályázatot, majd teljesen blokkolta a szélerőmű- építést. 2010 óta Magyarországon egyetlen darab szélturbina építésére sem adtak ki építési engedélyt. A napelemek telepítéséhez nem kell építési engedély, itt tehát más eszközhöz nyúltak: olyan abszurd „környezetvédelmi” termékdíjat vetettek ki a napelemekre, amely mellett a háztartásoknak nem éri meg telepíteni. Így űz gúnyt Orbán még a természetvédelemből is: a természetet védő megoldásokat a természetvédelem nevében adóztatja meg.

És mindez miért? A legfőbb ok Paks 2, pontosabban az ott ellopható 500-600 milliárd forint „korrupciós kockázat”. Napelemet jellemző módon inkább magánszemélyek és vállalkozások telepítenek, tehát ebből eleve esélytelen leakasztani korrupciós milliárdokat. De még ha egy-egy állami intézmény telepítene is ilyet, hol van az itt legombolható pénz egy atomerőműtől! Szélerőmű-parkok építésére sem kellene állami pénzt költeni, szívesen építenek-építenének magánvállalkozások is. De ha nincs a bizniszben állami pénz, akkor nincs mit ellopni. Legfeljebb az engedélyeztetési eljárásban lehet egy kis pénzt kizsarolni, de ez aprópénz egy kiemelt állami beruházás milliárdjaihoz képest.

Sok szakember megírta, hogy az új atomerőmű soha nem fog megtérülni, mert az itt termelt áram drágább lesz, mint amit már ma elő lehet állítani a szélből és a napsütésből. Eladni tehát nem lehet majd, viszont föl kell használni, mert egy atomerőművet nem lehet az ingadozó fogyasztás szerint leállítgatni meg újraindítgatni. Az atomerőműben termelt áram miatt a hálózat nem fogja tudni befogadni a megújuló energiával termelt áramot. A maffia mohósága tehát egy fél évszázadra rossz vágányra állítja Magyarország energiapolitikáját. Az ő zsebükbe folyó néhány száz milliárdért kiesünk a világból.

Mit kapunk mindezért? Drága áramot, évtizedekig nyöghető adósságot és teljes kiszolgáltatottságot az oroszoknak. (Mert kivel is üzletelne a világ második legkorruptabb politikusa, mint az első helyezett Putyinnal?) A gáz importja révén már eddig is nagy volt a függőségünk Oroszországtól, ezt majd tovább erősíti a Paks 2 miatti eladósodásunk. Itt lepleződik le igazán Orbán „szabadságharcos” hazugsága. Ahelyett, hogy a minden politikai függőségtől szabad szél- és napenergia termelésre költenék a milliárdokat, szorosabbra húzzák az Oroszországtól való függést. Orbánék gazdagodásának ára az ország tönkretétele.