Szeptember 25,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Gumibugyi, amit minden seggre rá lehet húzni

Körmenden vagy volt valami, vagy nem. De a kormány minden körülmények között megvédi a magyar embereket, a magyar férfiakat, gyermekeket és kiemelten a nőket.

Évente több, mint száz nőt erőszakolnak meg Magyarországon. Úgy értem, hogy magyarok. 10 naponta egy nőt agyonver a férje, élettársa. Családon belüli erőszak minden második nőt érint jelenleg, vagy érintett a múltban. De ezek olyan belügyek, amikről szemérmesen nem beszélünk, mert miért is beszélnénk?

Bezzeg, az ablak elé szerelt radiátoron keresztül leskelődő migránsok, azok igen! Riadót fúj a kormány és tök mindegy, hogy a körmendi rendőrkapitány konkrétan nyilatkozatot ad ki, hogy a franc se tudja, mitől tört be az ablak, de azon se bemászni, se belátni nem lehet, a menekültszálló lakóira pedig nem volt panasz.

Ebből agyafúrtan arra következtetek, hogy az elkövetkező néhány hét vezérmotívuma a fehér, keresztény faj megvédése, ezen belül természetesen a magyarság megőrzése lesz. Annak a magyarságnak a védelméről nyilatkozik országunk színe-virága, amely magyarságtól éppen a termőföldet óhajtja átjátszani a kormányhoz közel álló/térdelő/fekvő kivételezettek szűk csoportja számára. Természetesen jogszerűen teszik ezt, hiszen a jog egy olyan gumibugyivá nemesült, amit akárhányszor átszabhatnak igény szerint, de ettől függetlenül még így is nyújtható és minden seggre rá lehet húzni.

Annyira megvéd minket hőn imádott ártunk és ormányunk, hogy a végére semmi nem marad a közös vagyonból. Első körben a földbérleteket a csókosokhoz juttatták, most pedig el fogják adni az illegális és szaporodni kész mingránsoktól megvédett emberek közös és talán legértékesebb vagyonát: a termőföldet. Nyilván lesz rá jól hangzó magyarázat, mert például mennyi pénzt kap a földekért az ország! Aha, kap. Egyszer – szemben a földbérlettel – aztán azt a pénzt majd jól beosztja a kormány. Ahogy tette ezt a nyugdíjvagyonnal, amit percek alatt sikerült eltapsolni úgy, hogy közben az államadósság nem csökkent, ellenben az ígéretekkel ellentétben nem vezették egyéni folyószámlára az összeget, viszont kormányhű lapokban napi szinten olvashatunk arról, mennyire felelőtlenek is a magyarok, mert nem gondolnak a jövőre és nem „öngondoskodnak”. Hát igen, így kell ezt csinálni! Rendes fajmagyar gondol nyugdíjas éveire és félretesz a bőkezű közmunkásbérből. Aki nem ezt teszi, az majd jól meg fogja szívni. Ők szóltak előre!

De ez most nem téma, mert most védjük a faj tisztaságát. Magyar nőbe magyar spermát! Ameddig a miniszterek elnökének szurkolótábora veszettül helyesel (jelzem: minden rizikó nélkül, mivel elsöprő többségük kora okán már régen nem érintett az ügyben), addig sem foglalkoznak olyasmivel, mint például az ország kirablása. Itt speciel nem a migránsokra fordított rettenetes összegekre gondolok, hanem a belső munkára.

Mire az Unió megtalálja a migrációs válság kezelésének módját, addigra a nagyon megvédett magyar ember még földönfutó sem lehet, mert nem lesz min futni. Mészáros Lőrinc birtokáról egyenesen Lévai Anikó földjére lépve csak idegen földön járhatunk. De mi nem foglalkozunk ezzel, mert jó szokásunk szerint nem törődünk a mával, nem tekintünk a holnapba, csak hátrafelé lesünk. Most maradt el a kanyarban Mohács, még látjuk Trianont, érezzük a nyakunkban az ellenség lihegését és gyötrődünk a hálátlan Európa aljasságán. Ki törődik azzal, hogy elég egy szerencsétlen lépés és már zuhanunk is, csakhogy zuhanás közben kirántották a talpunk alól a földet? Nem a migránsok.

Igaz is, ki a francnak kell a föld? Azzal csak a macera van, meg érteni is kellene hozzá. Nem kell az nekünk! Ahogy nem kellett a jogrend, a demokrácia, az oktatás szabadsága, az önkormányzatok hatásköre, az iskolák önállósága, az Alkotmánybíróság függetlensége, az emberi élethez, egészséghez, tanuláshoz, lakhatáshoz való jog, az adóhatóság elszámoltathatósága, a politikusaink vagyonosodásának átláthatósága, nem kellett a Nemzeti Bank függetlensége, az egészségügy reformja, az oktatás színvonalának emelése és sok minden más sem. Nekünk csak Trianon kell, hősök, mártírok és forradalmárok kellenek. Na meg keresztény, fehér ország kell. A többi nem érdekes.

Aki hangosabban és nagyobbat hazudik, mi azt szeretjük. Ez a kormány nagy titka. Hazudtak a szocik? Mi nagyobbat tudunk hazudni! Loptak a politikusaik? Az aprópénz ahhoz képest, hogy mi visszük az egész országot! Semmi sem kell hozzá, csak néhány új jogszabály és annak a hangoztatása, hogy aki nem a kormányt élteti, az mind ellenség. Mire sikerül észrevennünk, hogy nem a kormánypárt neve a fontos, hanem az ország érdeke, mire felfogjuk, hogy a tolvaj, korrupt politikus rossz – politikai párttól függetlenül, addigra mindegy lesz. Sikerült a szalámi-taktika. A kormány hívei mindent elnéznek, mert legalább a mieink lopnak, nem amazok. Akik látják az igazságot, kussolnak, mert a végén azt gondolná valaki, amazoknak szurkol. A sajtó szarik mindenre. Vagy azért, mert jól fizetik az újságírókat közpénzből – akkor pedig dicsőítik a hatalmon lévőket, vagy azért, mert nem fizetik őket közpénzből és csak az olvasottság számít, meg a havi fizetés. Mára természetesnek vesszük, hogy aki nem akarja ezt a mostani mocskot, az az előző kormányt akarja hatalomra juttatni – függetlenül attól, hogy nem – az idegenszívű és takarodjon innen!

Takarodik is elég sok ember, nagyon küldeni sem kell őket. Aki marad és igyekszik élhetővé tenni ezt az országot, az egy végtelenül aljas, mohó, populista és egészen szélsőséges kormány, vagy a végtelenül balfasz ellenzéki pártok között választhat. Mivel a számok alapján a többség sem az egyik, sem a másik verziót nem kéri, maradna egy új, alulról szerveződő (nem a most létező pártok roncsaiból összelegózott) párt felbukkanása. Ha szerencsénk van, lesz ilyen. Ha nincs szerencsénk, akkor úgy jártunk.

Akkor csak remélhetjük, hogy az új bárók és grófok gondolnak a nincstelenekre és a jó (nekik jó) áron megszerzett földekből kihasítanak egy-egy darabot.

Köztemetőnek.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!