Április 26,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Jut eszembe a paranoiáról

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Orbán Viktor nem pihen, ha az ország érdekeiről van szó. Még amikor mi – keményen dolgozó kisemberek – leülünk végre a kedvenc fotelünkbe (a kilakoltatott családok a bokor aljába) és felrakjuk fáradt lábunkat, ő akkor is értünk dolgozik. És szónokol a szájával.

Most például Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) 40. kongresszusának hétfő esti megnyitóján, a budapesti Várkert Bazárban. Ilyeneket mondott ő:

„ Ma példátlan összefogás van Magyarországon, hogy a sport és a futball ismét lábra kapjon”.

Az a helyzet, hogy téved a miniszterelnök úr. Nem összefogás van, hanem választás nincs. Konkrétan: nem dönthet az adófizető, hogy hová is tolja a kormány az ő befizetett adóját. Nem azért épül ennyi rohadalom nagy és senki által nem látogatott stadion, mert mi azt akarjuk. Azért épül, mert Orbán Viktor ezt akarja. Innentől kezdve pedig minden kimondott szó – ráadásul mindenki nevében mondatnak ki ezek a szavak – szemenszedett ostobaság. Sajnos, ennél is tovább kell mennem. Kórkép.

„A mi sportágunkban éppen az a csodálatos, hogyha elég kitartásod van, és van benned szellemi zsenialitás, feljuthatsz a világ tetejére, és meghódíthatod a világot (…) Nem dominálhatjuk a világot, túl kicsik vagyunk ahhoz, de egy döntő pillanatban mutatott bravúrral győztesek lehetünk (…) Mi számon tartjuk eredményeinket és sikereinket, és megbecsüljük azokat, akik megajándékoztak azokkal. Megajándékoztak bennünket a golyóstollal, a presszókávéfőző géppel (…) vagy éppen a Rubik-kockával” (Orbán Viktor beszéde az UEFA kongesszusán)

Orbán Viktor gondolataiban jó ideje keveredik az én és a mi fogalma. Meggyőződése, hogy a nép tulajdonképpen ő maga, ő alkalmas és jogosult képviselni az egész nemzetet. Amit ő akar, azt mindenki más is akarja, amit ő nem akar, azt senki más sem szeretné. Aki őt bírálja, a nemzetet támadja.

„Ha nem állna mögöttünk ez a gazdag tudományos, kulturális vagy sportteljesítmény, talán a világnak nem is lenne szüksége ránk, magyarokra.

Mi minden egyes sikerünkkel, minden találmányunkkal azt akarjuk bizonyítani a világnak is és önmagunknak is, hogy nekünk, magyaroknak igenis van helyünk a pályán. Ezért teljesítünk kiemelkedően a világ sporteseményein” (Orbán Viktor beszéde az UEFA kongesszusán)

Ezzel szemben az a helyzet, hogy azokat a kiemelkedő eredményeket nem mi, főleg nem a miniszterek elnöke értük el, hanem egyes sportolók, vagy éppen tudósok. Mégpedig az esetek többségében úgy, hogy nemhogy segítséget nem kaptak ehhez az akkori kormányoktól, hanem éppen ennek az ellenkezőjével kellett megküzdeniük, vagy éppen elhagyniuk az országot, hogy elérhessék azokat a sikereket, amire – utólag – oly melldöngető-büszke most a kormányfő.

A magyar foci jelenleg sehol nincs. Ennek ellenére elképesztő összegeket áldoz az ország azért, hogy úgy tűnjön, mintha lenne. Üresen kongó stadionokat építünk, milliárdokat ölünk olyasmibe, ami csak egy hagymázas álom. A miniszterelnök álma.

„A paranoid zavar vezető tünete a jól rendszerezett, sokszor gondosan kidolgozott téveszmék ill. téveszmerendszerek fennállása, melyek között belső logika érvényesül, és amelyek igazság tartalmában, valóságosságában a személy megingathatatlanul hisz. Ezek a téveszmék sohasem bizarrak, emiatt gyakran hihetőnek tűnnek, annál is inkább, mert a betegek sokszor magas érzelmi hőfokon, nagy meggyőző erővel hangoztatják kóros gondolataikat.

A paranoiában szenvedő beteg személyisége többnyire alapvetően rendezett, szociális szerepeit jól ellátja, intellektuális és szakmai teljesítőképessége általában egyáltalán nem, vagy csak kevéssé érintett.

Nagyzásos (grandiózus) paranoia: A beteg téveszméje, hogy ereje, hatalma, képességei vagy identitása megváltozott, esetleg azt véli, hogy fontos személyiségekkel vagy istennel van különleges kapcsolatban.” (hazipatika.com)

Ez utóbbi idézet csak azért került a cikkbe, mert össze-vissza olvasgatok mindenfélét. Gondoltam, megosztom másokkal is, mi szépet találtam. Természetesen semmi köze a cikk első felének a cikk második feléhez.

Most mennem kell, mert Napóleon kiabál a szomszédból. Mind a három.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.