Október 15,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A beszólogató sunnyogó

A visszamenőleges törvénykezés és az órák alatt megszavazott törvénymódosítások országában egy dolog feltétlenül gránitszilárdságú, megingathatatlan és atombiztos.

Nem az alaptákolmányra gondolok, mert az már keresztül-kasul át van irkálva. Nem is a politikusok elveiről, vagy kijelentéseiről beszélek, mert azok egy óra, egy nap, de akár két mondat múlva is változhatnak, akár homlokegyenest. Sőt.

Ami biztos és változtathatatlan: ha egyszer valakit megvéd Orbán Viktor, Felcsút híres fia (vagy Alcsút, de tök mindegy is), annak baja nem történhet. Márpedig ő nem kimondottan a kisnyugdíjasokat védi meg, nem is a közmunkásokat, a minimálbéreseket, gyerekeket. Ilyen ökörségekkel nem foglalkozik. Ő a hozzá minden körülmények között hűséges elvtársait védi meg, de őket nagyon.

Itt van például Deutsch Tamás, aki bárhol máshol is lehetne, de pechünkre nem bárhol máshol van. Hanem itt, nekünk okozza az örömet napról napra.

Mondja az okosságokat, mert neki ez a dolga. Ő a keménytökű laza csávó, aki ifjonti hévvel bármikor és bárkinek odamondogat. Most éppen a sajtónak.dajcs

Nem az zavar engem, hogy Deutsch egy bunkó. Miért is zavarna, találkoztam már ilyenekkel életem során és nyilván még fogok is találkozni.

Engem az zavar, hogy ki ez az ember? Azon kívül, hogy ő volt a fiatal srác fülbevalóval, hosszú hajjal. Akire évekig várt az egyazászló egyatábor, hogy végre miniszterré nevezhesse ki. Mert diploma nélkül nem, de a diploma meg marhára nehezen jött össze. 1986-ban kezdte az egyetemi tanulmányait és 1999-ben sikerült letenni az államvizsgát. De az is lehet, hogy 98-ban. Szinte mindegy.

Lett is belőle sportminiszter és mindjárt kitalálta, hogy beléptetőkapukat szereletet a stadionokba. Meg is vettük a berendezést, akkor – 2001-ben – 4 milliárd forintba került. Aztán soha a büdös életben senki nem látta többé, sehova nem szerelték fel.

Tehát a kérdésem: azon túl, hogy kivágott az ablakon 4 milliárd adóforintot, hogy volt pofája a Paralimpiai  Bizottság alelnökeként verni az asztalt Gömöri Zsolt védelmében (jut is eszembe! Azóta zajlik valamiféle nyomozás mondjuk hűtlen kezelés témakörben? Csak vicceltem), kicsoda ő nekünk? Azon kívül, hogy 2009 óta EP képviselőként veszi fel a fizetését, mi hasznosat csinál?

Milyen megfontolásból szól be minden létező és nem létező apropóból? Most éppen az újságíróknak.

Deutsch Tamásnak – ha már politikusnak tartja magát — egészen pontosan illene tudnia, hogy a sajtónak az a dolga, hogy kérdezze a politikusokat. Ezzel szemben a politikusoknak nem az a dolguk, hogy lesunyt fejjel elrohanjanak a kérdések elől. Ugyanis a sajtó azért faggatózik, mert olyankor az ország lakóit képviselik.

Ahogy azt is illene tudnia az EP képviselőnek, hogy egy demokratikus országban, például az amerikai, a francia, a német, az angol vagy a spanyol parlamentbe be sem kerülhetne olyan politikus, aki így viselkedik az újságírókkal. Ha be is kerülne, hamar lejárna a szavatossága.

Ugyanis a média ízekre tépné. Nem véletlenül nevezik a sajtót a negyedik hatalmi ágnak. Az a nagy szerencséje Deutsch Tamásnak és minden „politikusnak”, valamint a komplett kormánynak, hogy a magyar sajtó nem ébredt még rá a tulajdon erejére. Ahogy a polgárok sem ébredtek még rá és a szakszervezetek sem. De ami késik, az később lesz. Bizony.

Akkor lesz csak nagy futkosás a parlamenti folyosókon és azon kívül, ha a sajtó, a lesajnált újságírók igazán elkezdik tenni a dolgukat.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.