A külföldre kényszerült magyarokba rúgni: alkotmányos jog

Fotó: Lázár Gergő Fotó: Lázár Gergő

Nem, a külföldre kényszerült, más országban dolgozó magyar embert nem illetik meg azok a jogok, amelyek a külhoni magyarokat igen. Mert ezt mondta a kormány saját képére farigcsált Alkotmánybírósága.

Az Alkotmánybíróság egy Alkotmány nélküli országban úgy találta, alkotmányos a külföldön élő magyaroktól elvárni azt, hogy üljenek repülőre, vagy vonatozzanak órákat, ha szavazni akarnak. Ők költsenek többtízezer forintot, áldozzanak egy, vagy több napot arra, hogy szavuk lehessen az ország ügyeiben.

Szemben a külhoni, Magyarországon talán soha az életben nem járt magyarokkal, akik szavazhatnak levélben, otthonról, ingyenesen. Hát, így.

Az Alkotmánybíróság meghozta a döntést: nem alkotmányellenes a külföldön élő magyarok kizárása a levélszavazásból.

Meg is magyarázták.

A kifogásolt szabályozás nem korlátozza a szavazati jogot, a szavazás napján külföldön tartózkodó magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár ugyanis szabadon dönthet, hogy külképviseleten vagy hazatérve, az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben adja le voksát – érvelt a testület.

 

Az Ab kitért arra, hogy a vitatott szabályozás a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többletterhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel. Ám e megkülönböztetésnek a testület szerint van “objektív, az alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka”. Ugyanis a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le.

MTI

Ó, hogyne. Sokkal közvetlenebb és személyesebb az állammal a kapcsolata annak a fiatalnak, aki kénytelen volt 2000 kilométerre menni az otthonától azért, hogy megéljen. Esetleg azért, hogy ne vigye el a bank a család feje fölül a házat, mert az itthoni fizetésből nem volt képes törleszteni a megduplázódott, megnégyszereződött hitelt. Tőlük valóban elvárható hogy utazzanak, ha szavazni akarnak.

Még egyszer az Alkotmánybíróság érvelése:

 A kifogásolt szabályozás nem korlátozza a szavazati jogot, a szavazás napján külföldön tartózkodó magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár ugyanis szabadon dönthet, hogy külképviseleten vagy hazatérve, az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben adja le voksát – érvelt a testület.

Ez komolyan egy érv? A külhoni magyar állampolgár szavazati jogát sem korlátozná, ha szabadon dönthetne arról, hogy külképviseleten, vagy Magyarországon adja le a voksát.

Mondom, ezzel szemben mit gondolok én erről.

A kormánynak nem érdeke, hogy a külföldre kényszerült magyarok szavazzanak. Mégpedig azért, mert elképzelhető, hogy a döntő többségük nem rájuk voksolna, ugyanis itt éltek, rendszeresen hazajárnak. Pontosan tudják, mi történik ebben az országban. Felismerik a hazugságokat, nem dőlnek be a jólteljesítésnek, sem a jobbanélésnek, a fejlődésnek, a megvédésnek, a még egy lépést előre hazugságainak.

A külhoni magyarok egy része – jellemzően a Fidesz elszánt szavazói – ritkán, vagy soha nem jártak ebben az országban. Annyit tudnak, amennyit a kormánypropaganda megmutat. Elhiszik a hazugságokat, mert nincs viszonyítási alapjuk. Azt gondolják, valóban Orbán Viktor a nép egyetlen esélye, az ország jövője. Nem látják és nem hiszik azt az őrületes rombolást, amit a kormány végbevisz a határokon belül. Ők szavazhatnak levélben, hogyne. Ha nem így lenne, ha a fővárosba kellene utazniuk, esetleg egyenesen Magyarországra jönniük a szavazáshoz, garantáltan nem szavaznának. Annyira azért nem fontos. Így meg igen.

Alkotmányba ütközik? Nem. Kimondta az Alkotmánybíróság. Így szokott ez lenni olyan országokban, ahol tollba mondják az érdekeltek a szabályokat, az Alkotmány nélküli ország Alkotmánybírósága pedig megvédi ezeket a szabályokat. A tulajdon fiaitól, lányaitól.

Gratulálok hozzá.