NEHAZUGGY

Deutsch Tamás már megint vakítja a parasztot

Molnár Bálint | 2016. Április 17, Vasárnap | 17:55

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 412,710 forint, még hiányzik 2,587,290 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A vasárnapi ebéd iránti tiszteletlenségem okán arra vetemedtem, hogy Deutsch Tamás mai, alig néhány perces, de annál töményebb közmédiás szereplését megnézzem. Amely szereplés – a kereszténydemokrata életvezetési parancsolatokkal szembemenve – azt bizonyítja, hogy az állampárti propaganda a hetedik napon sem pihen.

A digitális jólétünkért felelős miniszteri biztos, azaz internetes nemzeti konzultátor-agitátor arról lelkendezett egyáltalán nem visszafogott stílusban az M1-en, hogy a kormány 2017-ben, a történelmi emelések és csökkentések (kampány)évében 27 százalékról 18 százalékra csökkenti „az internet áfáját”, vagyis az internetes szolgáltatást terhelő forgalmi adót. Rezsicsökkentésül beszélők nyelvére lefordítva ez azt jelenti szerinte, hogy megközelítőleg 10 százalékkal kell kevesebbet fizetni az internetért, egy évre vetítve pedig egyhavi előfizetési díjat lehet megspórolni.

Történelmi mélyponton leszünk, ezúttal a szó legpozitívabb értelmében – meséli a Facebook-Twitter-huszár – hiszen soha a büdös életben nem volt még ilyen olcsóság, mint ami 2017. január elsején ránk virrad. És hogy tuti legyen, ami biztos, bele is vésik a törvénybe – jogi garanciális alapon -, hogy a szolgáltatási díjnak annyival kell csökkennie, amennyivel csökken az áfa. Amúgy nyugi van: a dolog le van zsírozva a nemzetgazdasági minisztériummal is, amely úgy látja, hogy a kieső 13-15 milliárd forint adóbevételt simán kompenzálja az előfizetők növekvő száma. Ez akár már jövőre megtérülhet, de 2018-ban egészen biztosan a legmerészebb álmainkat is túlszárnyalja.

Ha már oda jutott a világ, hogy ha valaki be tudja kapcsolni a Twittert, az digitálisan is mindenhez ért: vágom én, hogy egy újabb világtörténelmi sikerrel állunk szemben. Ha nem telt volna nyolc hónapba és nem tizenhárom millió forintba (hivatalosan legalábbis) kerül, hogy Deutsch Tamás minden idők leggagyibb konzultációját, pótcselekvésnek és szemfényvesztésnek kiváló, egyébként egy nagy rakás szart se érő párbeszédnek ható, túlárazott monológját lefolytassa önmagával, akkor is azt mondanám: ritka szép parasztvakítással állunk szembe már megint.

Deutsch Tamás internetes rezsicsökkentő (Fotó: via hirado.hu)

Marha nagy teljesítmény kell ugyanis ahhoz, hogy súlyos milliókból kiderítse bárki, hogy a drága jó magyar ember inkább szeretne kevesebbet fizetni valamiért, mint többet. E tekintetben nagyjából teljesen mindegy, hogy összesen mindössze 31 600 polgár (!) méltatta válaszra a terítéken lévő súlyos kérdéseket (Legyen ingyenwifi minden településen, vagy ne legyen?; Csökkenjenek az internet-előfizetések adóterhei, vagy nőjenek?). Ha másfél millióan válaszolnak, akkor is ez lett volna az eredmény. Ha fel se teszik a kérdést, szintúgy.

Ámazonban mielőtt bejelentenék, hogy a levegővétel még mindig ingyenes és soha nem is fogják megadóztatni, valamint a kenyér árát is törvényileg szabályozzák, állapítsunk meg egy fontos tényt. Ez az alapvetően üdvözlendő hír (például sokan havi 3-4-500 forinttal olcsóbban csacsoghatnak virtuálisan az Angliában nevelkedő unokákkal) azt is mutatja, hogy a keresztény kormánynak kábé halvány fingja, (nemhogy következetes elképzelése) nincs arról, mit kéne kezdeni ezzel a területtel. Se. Tudom, hogy már nem szívesen emlékszik vissza rá a vakítani kívánt paraszt, de mégiscsak van abban valami egészen félelmetes, hogy amit 2014 októberében még extra adóval akartak sújtani, annak rezsicsökkentett árszabását 2016 áprilisában törvénybe akarják kalapálni.

Értem azt is, hogy azt a pillanatnyi (bárcsak pillantnyi volna és nem folyamatos) gyengeséget, ha kínok-keservek között is, de politikai tőkévé próbálják konvertálni mindenhez értőék, de azért hihetetlen fejetlenségre vall, hogy amit másfél éve adóelkerülés címszó alatt meg akartak sarcolni, azt most áfacsökkentett, rezsicsökkentett sikerként kommunikálják. Tény, hogy soha nem lehet elég hülyének nézni a választókat, még szerencse, hogy a mindenre kapható Deutsch magára vállalta e nemes küldetést.

Fogalmam nincs (van azért), mennyire jó a szabad piacot törvényileg ilyen módon szabályozni és hogy vajon nem a legújabb egészséges államosítás előszobájában vagyunk éppen. De ha ettől el is tekintek. Mi lenne, ha egyszer az ilyen mesterséges csökkentések, kedvezmények és támogatások helyett, vagyis az afölötti töprengés helyett, hogy mit lehetne olcsóbbként eladni, ami valójában kurvára nem olcsó, megpróbálnának egy átfogó adóreformot végrehajtani. Mondjuk a kamu digitális és egyéb rezsicsökkentés, vagy családtámogatási kedvezmény helyett általános adó- és járulék terheket levenni az egyre kevesebbért egyre keményebben dolgozó kisember gyönge válláról.

Deutsch elvtárs a digitális jólétben! Miközben nehéz lett volna olyan hülyét találni, aki azt akarná, hogy drágább legyen az internet, mint olcsóbb, kérdezem tiszteletlenül: miből gondolják, hogy mindazok, akiknek 3-4-5000 forint kifizetése gondot okoz, annak (-10%-al számolva) 2700-3600-4500 forint nem fog problémát jelenteni? Továbbá honnan olvasták ki, hogy akinek nincs 3000 forintja internet-előfizetésre, az rendelkezik az internetezésre alkalmas készülékkel? Nem lehet, hogy akinek havi pár ezer forint megfizethetetlen, annak további befektetésre lenne szüksége ahhoz, hogy élni tudjon e nagyszerű csökkentéssel? Nem fordulhat elő, hogy e nem olcsó, de legalább ostoba és szemfényvesztő kampány helyett (vagy kezdésnek és folytatásnak) inkább azoknak az e-pontoknak a kialakítása/terjesztése lenne az elsődlegesen fontos, ahol a rászoruló (hogy Deutsch is értse: nem fizetőképes) lakosság ügyes-bajos dolgait interneten megoldhatja?

Baromi egyszerű melldöngetve hirdetni az újabb fényességes rezsicsökkentést és leszarni, hogy akinek eddig egy hónapi internetre nem volt pénze, annak innentől 25-26-27 napra, vagy akármennyire nem lesz. De amíg Magyarországon 50% körül mozog a bérek adóterhe, addig Deutsch Tamás ne verdesse a mellét féltéglával, hogy már megint milliárdok maradnak az emberek zsebében. Ha nem lenne mérhetetlen a korrupció és a bürokrácia, és lenne némi akarat a brutális szektoradók, fogyasztási adók, munkabéreket terhelő adók, valamint a világbajnok ÁFA csökkentésére, akkor nem azon vergődnének dilettáns kalandorok, hogy még hol lehet fércelgetni, lecsippenteni, nem létező megtakarításokat vizionálni és vakítani orrvérzésig a parasztot.

A kismillió adóval túlterhelt, idióta módon szabályozott, piacgazdaságnak már alig nevezhető amorf közeg versenyképtelen és egyre növeli azoknak a leszakadóknak a számát, akik nemhogy internetre nem tudnak előfizetni, de akiknek egy bekapcsolható számítógépre sem futja. A gondoskodó állampárt közben azzal butítja őket, hogy minden nyomorúságukat átvállalja, fizeti a rezsijüket, eteti a gyerekeiket, lakást vásárol nekik, Deutsch Tamás pedig még azt is elintézte, hogy az internetük is olcsóbb legyen. Szomorú, morbid, reménytelen.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!