Október 18,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Azért ehhez is kell az a vastag rinocéroszbőr a pofátokra, elvtársak

A nap egyik legfontosabb híre a világsajtóban, a nap elhallgatott híre a magyar pártállami médiában (beleértve a nemzeti hírügynökség szelektív figyelmét is) a Panama Papers-nek nevezett botrány, amely lényegében a világ legnagyobb offshore-kiszivárgása. Amely kiszivárgás – az összes többi tanulsága mellett – abba is betekintést enged például, miként mozogtak dollármilliók Putyin orosz elnök barátai, rokonai és üzletfelei között.

A Süddeutsche Zeitung megszerzett egy hatalmas, eddig titkos nemzetközi dokumentumcsomagot, amely offshore-cégek adatait tartalmazza és amelyet az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával dolgozott fel 76 ország több mint 370 újságírója.

Magyarországról a Direkt36 vett részt ebben a munkában, mint írják, az iratokban több tucat magyarországi vagy magyar kötődésű cég és magánszemély szerepel: befolyásos üzletemberek, politikához áttételesen kötődő figurák, és olyanok, akinek nincs semmilyen közéleti múltja.

Horváth Zsolt, nem fideszes nem offshore-lovag (Fotó: MTI/ Ujvári Sándor)

Tegnap este tették közzé az első sztorit Kecskemét egyik korábbi, kvázi ismeretlen fideszes képviselőjéről, Horváth Zsoltról, aki 2013 októberében – tehát még képviselőként – lett a vezetője egy Seychelles-szigeteki offshore cégnek, majd egy másiknak is. Ezt a maga idejében elfelejtette megemlíteni vagyonnyilatkozatában, a sajtó mostani megkeresésére előbb össze-vissza beszélt, aztán köddé vált.

A politikai pályája során sem megtakarításokkal, sem komolyabb üzleti háttérrel nem rendelkező Horváth Zsolt úgy húzott le 16 évet a Parlamentben Kecskemét fideszes képviselőjeként, hogy gyakorlatilag soha nem vált ismert politikussá, olyan volt, mintha nem is lett volna. Bár már közel két év eltelt mióta kiszállt a politikából, tehát semmiképpen nem nevezhető fajsúlyos, közérdeklődésre számot tartó figurának, konkrét bizonyítékot szolgáltat a jelenleg regnáló hatalom természetrajzához. Amellyel persze tisztában vagyunk, de soha nem lehet elégszer hangsúlyozni.

 

Milyen meglepő, hogy 2010-ben, dicső ámokfutása hajnalán – a fülkeforradalmat követően rögtön és azonnal – Orbán Viktor az állam bőre alatt élősködő offshore-lovagok világaként jellemezte a Fidesz előtti időket. Hat év után ma ott tartunk, hogy egy mindenki számára nyitott könyvhöz hasonló vagyonnyilatkozat birtokában miniszterelnökként több száz milliárdnyi közpénzt ajándékozott, úgy értem, szervezett ki offshore cégeknek. Ezt pedig csak azért nem lehet tényként kijelenteni, pusztán találgatni a merre hány métert, mert nem működik ma Magyarországon olyan igazságszolgáltatás, amely ezt a brutális sikkasztást számonkérhetné.

Ezért aztán lehet fanyalogni azon, hogy és mégis mi van az igazi nagyhalakkal, a Luxemburgba kitalicskázott kaszinó-milliárdok, a MET-en keresztül szanaszét csordogáltatott földgáz utáni bevételek, vagy éppen a magyar állampolgárság letelepedési kötvényekbe csomagolt áruba bocsátásából származó pofátlan nyereségek boldog tulajdonosaival, de nem érdemes.

Nyilvánvaló, hogy ahol a Habonyok, Rogánok, Vajnák arcpirító ügyletei sem érik el az ingerküszöböt, ott Horváth Zsolt ex- és jelenlegi nímandok még annyira sem fogják átütni a közöny áthatolhatatlan falait. De. Pont emiatt és ennek ellenére: annak mégiscsak van valami diszkrét bája, hogy a nemzeti hírszolgáltató ügynökség (lánykori nevén MTI) úgy számolt be a világot átszövő off-shore botrányról, hogy teljesen kimaradt a hiteles tájékoztatásból Horváth Zsolt neve.

Tudjuk, hogy az MTI saját hatáskörben dönti el, ki a közszereplő és ki nem az, de azért ez a tiszességes fogorvos, aki egy mandátum híján két évtizedet élősködött adófizetői pénzen úgy, hogy de facto végigkussolt 16 évet, aki semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni, de azért egy éves miniszteri biztosi megbízást is kapott 2012 novemberében az emberminisztériumban, mégiscsak egy főállású megélhetési fideszes volt akkor is, amikor főnöke két pofára, ezer decibelen ostorozta az elmúlt nyolc év offshore-lovagjait. Az állami hírhamisítást, elhallgatást, ferdítést és félretájékoztatást akkor sem találnám viccesnek, ha Horváth Zsolt már a világosi fegyverletételkor kilépett volna a Fideszből. Ezért – gondolom – abszolút semmi nem indokolja, hogy az ügyészség ugyanolyan lelkesedéssel és elánnal nyomozzon az ügyében, mint Simon Gábor, ex-MSZP-elnökhelyettes esetében teszi most, hogy a kormánypárt került hírbe. Ugye?

És itt még nincs vége a történetnek: a jobbikos Szilágyi György ma a parlamentben is felvetette a kérdést, szerinte az ügy azt bizonyítja, hogy „a fideszes prominensek kitömték a zsebeiket az ország érdekeit figyelmen kívül hagyva”. Nem kellett több a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelenlévő államtitkárának, Dömötör Csabának, aki érdemben reagált is a történetre.

A Fidesz (egyik) hivatalos álláspontja arról, hogy a Fidesz ex-képviselője offshore botrányban érintett az, hogy az elmúltnyolcévben mindennapos gyakorlat volt, hogy közpénzeket visznek ki offshore cégeken keresztül az országból. Ott van rögtön Simon Gábor „fekete öves offhore-os”, de Bajnai Gordonnak még a lakása is offshore-hátterű volt. Az, hogy ma már nem ez a helyzet áll fenn, az azért van, mert a Fidesz 2010-ben változtatott a helyzeten.

Igaz, a párt sajtóosztálya is kinyomott egy közleményt, ez már a második hivatalos álláspont mára:

A baloldal kormányzásával ellentétben ma sem a kormányban, sem a kormánypárti frakcióban nincs helye offshore lovagoknak. Horváth Zsolt ugyan tagja maradt a pártnak, de a Fidesz már jó ideje nem áll vele kapcsolatban. Semmilyen tisztséget és szerepet nem tölt be a pártban, nem képviselő, nem kormánytag.

Hát ehhez is kell azért az a rinocéroszbőr a pofátokra, elvtársak! Nincs köztetek legalább egy, aki szólna ilyenkor, hogy az elmúlt nyolc évből hat éve ti kormányoztok, hogy gyűlölt Gyurcsányotok már hét éve nem miniszterelnök? Ha már a birkáitok képtelenek felfogni, hogy mit műveltek sokadik éve, legalább az ország gondolkodó felének ne próbálnátok állandóan beadni, hogy ha a hat éve elmúlt nyolc évben is ezt csinálták, akkor most is rendben van ugyanazt csinálni. Még ha ugyanazt csinálnátok…

De offshore-ozni 2010 óta csak fideszes hátszéllel és felsőbb utasításra lehet, a boldogulni kívánó tisztességes, következésképpen nyomorult ember pedig rohadjon is meg, mert bezzeg Gyurcsány! Menthetetlenek vagytok. Miközben élő adásban, nap mint nap felgyújtjátok ennek az országnak egy-egy tetszőleges sarkát, torkotok szakadtából üvöltitek, hogy Gyurcsány. Nem tudom eldönteni, hogy az ilyen Dömötör-féle szervilizmusból, hazudozásból feketeöves párkatonák a szánalmasabbak, vagy azok a szektatagok, akik még ma is elhiszik, hogy a Titanic is a bukott baloldal miatt süllyedt el. És külön Gyurcsány miatt.

Kabaré lehetne, ha nem volna tragédia. Hogy hömpölyög a híg fos mindenhol, amihez hozzányúlnak, amihez közük van, amire ráteszik a kezüket. Már az MTI és a közmédia cenzúrázott valósága ellenére is dőlnek kifele a csontvázak a szekrényből, naponta lepleződnek le aktív, nehézsúlyú fideszes nagyurak és hozzájuk köthető kitartottak eltitkolt, törvénytelen üzletei, de nyolcadrangú csicskák kidagadt erekkel a nyakukon még mindig elmúltnyolcéveznek.

A Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma május elején a cégek és a hozzájuk kötődő emberek teljes listáját is nyilvánosságra hozza, a Direkt36 is folytatja a munkát. Biztos vagyok benne, hogy vannak még érdekességek a dokumentumok között. Őszintén remélem, hogy egyre többen rádöbbennek, hogy ennek a politikai elitnek csúfolt bűnszervezetnek semmi köze nincs ahhoz a munkához, amit normális helyeken a polgárok érdekében végeznek a választott képviselők. Valahol titokban hiszem, hogy a legelvakultabb, legostobább megvezetett embernek is szép lassan leesik, hogy imádott vezetői – különösen az az egy – jó ideje a törvény fölé helyezték magukat. És bármennyire is úgy tesz az az egy, mintha a tudata nem fogná át mit cselekszik, nem tudja majd arra fogni a szabadrablást, hogy Gyurcsány már megint nem bír magával.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.