Régen volt olyan vidám estém, mint a tegnapi. Bakondi György, egy kölykeit védő anyaoroszlán szívósságával küzd az elemekkel – Pintér Sándorul: ellemekkel – mivelhogy az ellenségek megtámadták a kormányzati informatikai rendszereket.
Bakondi az éppen valamilyen minőségében berongyolt az M1 aktuális csatornába és ott élő adásban hozta a tudtunkra, hogy helyzet van, mert megtámadott minket az ellenség! A Belügyminisztérium (BM) szombat délután közölte az MTI-vel, hogy az elmúlt 24 órában több hullámban, ezres nagyságrendben támadás érte külföldi szerverekről a kormányzati informatikai hálózatot.
Én ezt úgy képzelem, hogy mivel a kormánynak sikerült a nemzetközi sajtóba is bekerülni a legutóbbi kreténséggel, miszerint a migránsok elfoglalták Európát, néhány (Bakondi állítása szerint 62 ezer) illető megnyitotta a kormányoldalt – mert kíváncsi lett, ki ez a nemnormális – amitől bedőlt a rendszer.
A másik lehetőség: Londonban összejött egy nagyobb baráti társaság az ott dolgozó magyarokból és a tizenhetedik sör után rájöttek, hogy honvágyuk van nekik. Ezért meg kívánták nézni, hogy működnek-e még a reformok, mert ha igen, akkor ők jönnek haza. Álmukban sem jutott eszükbe, hogy a napi 13 látogatóra optimalizált hálózat ettől üvöltve romba dől.
A harmadik verzió: a minisztériumok közötti folyamatos információáramlást biztosító Gizike hasra esett áramlás közben és szétszórta a hóna alatt cipelt kockás lapokat, amikre a titkos fájlokat rajzolták a fontos emberek.
Bakondi állítása szerint a BM sikeresen elhárította a támadást, ami megint nem tudom, mit jelenthet. Talán slaggal locsolják a tűzfalat, esetleg visszarakták a muskátlicserép mellé a takarítónő által gondatlanul levert routert.
Az a baj, hogy egyáltalán semmi olyat nem tud mondani sem Bakondi, sem senki a kormányból, a kormány közeléből, amit egy kicsit is komolyan tudnék venni. Ez azért lehet, mert egyrészt nincs komolyanvehető szakember, másrészt folyamatosan hülyeségeket beszél, aki csak megszólal, harmadrészt úgy hazudnak, hogy abba még egy közepesen elszánt kormányhívő is belepirul.
Egyébként mi tud történni, ha valóban megtámadta az ellen a kormány hálózatát? Szerintem a világon semmi. Nagy élet nem lehet ott, titkos tervekhez nem lehet hozzáférni, mert azok Orbán Viktor fejében szoktak születni estéről reggelre. De akkor meg már idő sincs gépre vinni, mert a tojásrántottát is félbe kell hagyni, hogy késlekedés nélkül megszavazzák és bevezessék az ötletet, mire a miniszterek elnöke kimászik a zuhany alól.
Mindeközben pedig:
„Magyarország a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta a pénteken zárult, a nukleáris biztonságról szóló washingtoni csúcsértekezleten, amelynek végén a részt vevő államok vállalásokat fogalmaztak meg és záródokumentumot fogadtak el – tájékoztatta az MTI-t Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.”
Na, ha valami, ez aztán ijesztően hangzik. Remélhetőleg Szijjártón kívül ezt senki nem veszi komolyan.
Ha vévigtekintünk az elmúlt hetek eseményein, kezd kibontakozni egy húsz évvel ezelőtt forgatott kémfilm cselekménye. Először is két nyugdíjas meg akarta merényelni a drága miniszterelnök urat. Ezt követte a magyar Mata Hari, egy hatvan éves hölgy személyében, aki felhívta a segélyszámot és bejelentette: ő is meg akarja merényelni a miniszterelnök urat.
Ezt követően poloskát találtak az MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezetőjének irodájában, mégpedig egy szék háttámlájába rejtve (!), amely lehallgatókészüléket végül a Nemzeti Nyomozóiroda szakemberei távolítottak el a bútordarabból.
Most pedig itt a szörnyű támadás. Az M1-en elhangzott (Bakondi mondta, úgy hangzott el), hogy egyetlen nap alatt mintegy 62 ezer támadás érte a kormányzati informatikai hálózatot, a támadók többek között a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia honlapja is elérhetetlenné tették.
Ha az összes hülyeségtől eltekintünk és igyekszünk átlátni a káoszon, egy furfangos terv látszik kibontakozni: a kormány – nevezzük Orbán Viktornak – rohadtul szeretne vészhelyzetet hirdetni tetszése szerint, ellenőrizni, lehallgatni, kiakpcsolni, bekapcsolni, uralni az internetet, az összes adatforgalmat és általában mindenki magánéletét. Ezért összeültek az okosok és kifundálták a nagy tervet. Igaz ugyan, hogy egy átlagos elsős gimnazista is sírva röhög ezen az óságos és minden hozzáértést nélkülöző agyszüleményen, de Kővágórüttyüs-alsón Marinéni, aki a mobiltelefont úgy igyekszik felvenni, hogy a füléhez illeszti és harsányan ordít – mert messze van az unoka, akit hívni szeretne – el fogja hinni ezt is. Elhiszi, rohan aláírni, népszavazni, fülkeforradalmilag megküzdeni a megtámadott kormányért, védeni a hont.
Remélem, ez csak a túlzott kávéfogyasztástól túlpörgött agyam szüleménye, a kormánynak eszébe sem jut az ilyesmi.
Mindenesetre – biztos, ami biztos – ideje lenne elindítani egy békemenetet Internetbe, vagy legalább egy szolidabb csapatot Gyurcsány házához. Ugyanis kémeink az előbb megfejtették a támadás forrását.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.