Bűnszervezetben elkövetett kormányzás

MTI Fotó MTI Fotó

Ma van a Fidesz szülinapja. 1988 márciusában, ezen a napon alakult meg Orbán Viktor személyes pártja. Akkor persze nem ez volt a cél, mostanára rohadt idáig a történet. Az idők során sokan lemorzsolódtak, vagy lemorzsolta magáról a szervezet azokat, akik nem bírták megszokni a gondolatot, hogy szép bárki lehet, de okos csak a párt vezére.

Mára oda fajult az egykor demokratikusnak indult közösség, hogy a fővezér dinasztiát alapít, maga alá gyűrte a kormányt, az országot. Jelenleg a küszöbünkre szarik, majd bekopog és vécépapírt követel.

Amit még véletlenül nem loptak el, az is folyamatban van. Semmit nem hagynak az út szélén. Gátlástalanul, pofátlanul tarolják le az országot. Viszik a földeket, a piacokat, de viszik a közpénzt és az uniós támogatásokat is. Minden fillért megbecsülnek. A tényleges teljesítményt kommunikációval igyekeznek helyettesíteni, eddig több, mostanában kevesebb sikerrel.

Miközben a töke teli mindenkinek, a szakszervezeteknek, az oktatás és az egészségügy szereplőinek, a közalkalmazottaknak és általában, a társadalom jókora részének, ártunk és ormányunk úgy járt, mint az egyszeri majom, amelyik belenyúlt az uborkásüvegbe, marokra fogta a banánt és azonmód beszorult a keze. De még ekkor sem engedi el a zsákmányt, mert annyi esze nincs, hanem igyekszik még valami finomságot is megragadni.

Miközben háborog a fél, ha nem a háromnegyed ország, Orbán gyerekkori szomszédja, felnőttkori legjobb barátja és második énje felvásárolja fél Fejér megyét, különös tekintettel Nárcisz kutya lakóhelyére.

Már mindenhonnan dől a szar vastagon, sorra buknak meg a sunyi húzások, a Fidesz szavazóinak is elege van a rengeteg mutyiból, a pocsék oktatási rendszerből, a működésképtelen egészségügyből, az Unió egymás után kaszálja el a szabadságharcos lopásokat, de az Orbán-kormány képtelen leállni. Vagy legalább korrigálni.

Jelen állás szerint le kívánják nyúlni a teljes közétkeztetési piacot. Szőröstül-bőröstül, a legjobb lélektani pillanatban. Amikor a pedagógusok az utcán vannak, akkor a kormány megint rúg egyet az országlakókon. Csak, hogy legyen minek örülni.

Mindeközben van olyan embertársunk a nemzeti hovatartozásban, aki azt szeretné, ha a pedagógusok felgyújtanák az országot, lehetőleg egyből a négy sarkánál. Mert szerinte ez csak maszlag, az egy órán át tartó tüntizgetés. Hogy eközben a forradalmi érzülettel megáldott beleugató mit csinál, azt nem tudom. Mivel nem láttam tudósítást arról, hogy valaki is megostromolta volna az Országházat, feltehetően margarinos kenyeret majszol a fotelben ülve és közben a neten leugat mindenkit, aki szerinte nem viselkedik megfelelően.

Más polgárok pedig veszettül irkálják be a gépbe az évszázad kérdését: Na de mit csináljak én, azt mondjad meg, de rögtön!

Hát, drága csillagjaim a nemzeti együtthülyülés pitypangos rétjén! Aki holnapra akar változást, az szervezzen hadsereget és fusson neki a tróndöntésnek. Ezt úgy hívják, hogy forradalom. Ellenállás esetén pedig polgárháború. Vannak következményei, úgymint vér, akár emberéletek, rombolás, káosz. Összességében semmivel sem gyorsabb egy lassabb változásnál, mert ugyan órák alatt el lehet zavarni egy kormányt, de működő rendszert létrehozni úgy, hogy közben egy felborított busz mögött hasal az ember és lövöldözget a honfitársaira, minimum nehézkes.

A másik módja a változtatásnak, ha nem egymást kérdezgetjük, hogy mi a faszt csináljunk, hanem elkezdünk gondolkodni. Nagyjából ötezer helyre lehet becsatlakozni, Juhász Pétertől kezdve a pedagógusokig bezárólag. De aki sehová sem akar csatlakozni, az is meg tudja mondani a helyileg illetékes kiskirálynak, hogy bekaphatja aktuálisan. Az is elbeszélgethet a szomszédjával, ismerősével. Sőt, az is felemelheti a seggét és a hangját a lopások, hazugságok, sunyiságok ellen. A maga módján, a saját környezetében.

Ha ezt elég sok ember megteszi a nyivákolás és a másik csesztetése helyett, akkor a kormányt rá lehet kényszeríteni arra, hogy elinduljon a normális irányba.

Nekem például teljesen rendben lenne, ha jobboldali kormányunk lenne. Csakhogy a jelenlegi kormány nem jobboldali.

Az is jó lenne részemről, ha baloldali kormányunk lenne. De a jelenlegi kormány nem baloldali.

A fontos az, hogy becsületes, hozzáértő, demokratikus, az ország érdekében dolgozó kormány legyen. A jelenlegi családi vállalkozás ezek közül a feltételek közül egyiket sem tudja teljesíteni, ezért meg kell buknia. Hogy belülről robban, vagy kívülről kell szétverni, az mindegy. De ameddig ez bekövetkezik, még igyekeznek mindent vinni, amihez csak hozzáférnek.

Miközben szétlopják az eget is a fejünk fölül, meg akarnak győzni arról is, hogy akkor leszünk biztonságban, ha az ezer évre titkosított előéletű Pintér Sándor és népi zenekara bele tud kotorni a számlánkba, telefonunkba, számítógépünkbe. Mert nyilván mi vagyunk az ellenség, minket kell megfigyelni, lehallgatni. Egyértelmű.

Egyszóval lesz itt még baj elég, mire minden és mindenki a méltó helyére kerül. De oda fog kerülni. Ha még lesz akkor közétkeztetés, akkor szállás mellé teljes ellátás is jár majd.