November 17,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Tüntetés előtt

Jó ideje nem tudom eldönteni, hogy a miniszterek elnöke nem igazán átgondolt mondatokat sző bele a beszédeibe, vagy szándékosan provokál. Ha provokál, akkor kit és főként miért?

Bizonyára sokan találkoztak az e heti bölcsességgel, ami így hangzik: : „A legmozgékonyabb, legbátrabb fiatalokat nem lehet megakadályozni”. Ezen bölcsesség a külföldre távozottakról szól, őket nem lehet megakadályozni az elmenetelben. Mondhatnám, hogy ennek alapján nyilvánvalóan milyennek gondolhatja Orbán Viktor azokat a fiatalokat, akik itthon próbálnak jövőt építeni, de nem mondom.

Nem mondom, mert találkozni fog egy részükkel hamarosan. A fiatalokkal, a fiatalok szüleivel, a pedagógusaikkal, nagyszüleikkel, testvéreikkel. Könnyen fel lehet majd ismerni őket. Kockás ingben lesznek.

Ha a keddi napra gondolok, a kockásingesekre, akkor úgy érzem: van remény, van annyi erő ebben a társadalomban, hogy fordítson a sorsán. Ugyanakkor féltem is a kockásingeseket. Mégpedig a társadalomtól, önmagunktól féltem.

Látom, olvasom a felfokozott várakozást. Tartok tőle, hogy most mindenki a tulajdon álma megvalósítását várja ezektől az emberektől. Mi, mindannyian csöndesen tűrünk évek óta. Mindent lenyeltünk, minden jogfosztásnál vettünk egy nagy levegőt és lapítottunk tovább. A csalódások egymásra rakódtak, az elkeseredettség, düh duzzad. Sokakban, régóta. Túlságosan régóta.

Most jött végre valaki, aki borította a bilit. Az oly régóta hallgató pedagógus társadalom eljutott a szakadék széléig és úgy döntött, nem ugrik. Visszafordul. És megtörtént, ami emberemlékezet óta nem: melléjük álltak a szülők és a gyerekek. Illetve nem melléjük, hanem önmaguk mellé. Mert megértették, hogy külön-külön esélytelen, de értelmetlen is. Hiszen a pedagógus-tanuló-szülő szerves egység. Azonos célokkal és problémákkal.

Amitől én most féltem őket, az a társadalom túl nagy várakozása. Amit nem tettünk meg évek óta mi, többiek, azt most a kockásingesektől várjuk. Mindenki mást vár. A kormánybuktatástól a magasabb bérekig, a demokrácia visszállításától az elszámoltatásig ezernyi remény van.

Olyan remény, amit nem fognak tudni beteljesíteni a most utcára vonulók. Már azt elvárni is ostobaság, hogy akár csak meg is próbálják. Soha nem erről szólt ez a mozgalom és nem is erről szól most sem. Nem kormánybuktatásról, nem magasabb bérekről, nem politikai elszámoltatásról. Az oktatásról szól, annak egészéről. Az ország alapkövéről, legfontosabb rendszeréről, annak működőképessé tételéről szól.

Szabadságharc ez, de máshogyan, mint sokan várják.Ha ezek a most várakozók csalódni fognak – mert csalódni fognak – a reményeikben, könnyen a kockásingesek ellen fordulhatnak.

Most, még mielőtt ez megtörténik, most kellene mindenkinek önmagával és önmagában tisztáznia ezeket az elvárásokat. Most kellene kikászálódni a biztonságos zugból és amennyiben fontos a gyermekeink jövője, akkor melléjük állni.

És most kellene az oktatás reformján túli elvárásokért tenni valamit, ha kell, utcára vonulni, szerveződni, saját magunknak oda állni és követelni a változást.

Ezek a fiatalok, szülők és pedagógusok hihetetlen nagy dolgot tesznek most, de attól tartok, mi többet várunk tőlük, mint amit ők tehetnek, vagy amit tenni akarnak. Várunk, de magunk nem mozdulunk a változásért, nem teszünk, csak követelünk. Ha a vágyunk nem teljesül, a kockásingesek lesznek az árulók, ők lesznek az okai a nyomorunknak.

Számtalamszor történt már ilyen. Most is ez fog történni, ha engedjük. Ha így lesz, a kormány győzött. A kockásingesektől elfordulunk, magukra hagyjuk őket. Mert csalódtunk bennük.

Holott önmagunkban csalódunk, csak gyávák vagyunk bevallani. Jó lenne egyszer nem csalódni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.