Október 22,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Orbán Viktort „(le)cigányozni”

Két napja, de egy pár órája biztosan próbálok rájönni, hogy lényegében miről szól a hisztéria és min kellene felháborodnom nekem a Tilos Rádió körüli botrány kapcsán. Mivel nem fogyasztom a Tilos Rádiót semmilyen mennyiségben és fogalmam nincs, ki az a Bakács Tibor Settenkedő (mióta megérteni próbálom a jelenséget, lett némi fogalmam), vettem a fáradságot és sajtóhírek, illetve a visszahallgatott műsor alapján igyekeztem rekonstruálni a sztorit.

Ha kizárólag a sajtóhírek alapján akartam volna erről bármit gondolni és nem hallgatom meg az adást, – a Honthy és Hanna c. műsor március 4.-i kiadásáról beszélünk – akkor most annyit írhatnék, hogy ezt értette meg a nyilvánosság a történetből: nem szégyelli magát a tolvaj szalámilopó köcsög, ő meri kinyitni a száját? Egy ilyen embernek semmi keresnivalója nem lenne a médiában, örüljön, hogy egyáltalán még megtűrik ebben az országban.

A jobboldali média pedig – amely most azon háborog, hogy a liberális, baloldali média miért nem csapdossa magát a földhöz felháborodásában a műsorvezető nem píszi kijelentése(i) kapcsán – nagyjából ezt értette meg az egészből: Orbánt cigányozta a rádióban a téliszalámis Bakács. És hogy ha ez egy jobboldali médiumban történne, el se merik képzelni, mi lenne most, kit hogyan hurcolnának meg.

Mivel én sem tudom elképzelni, mi lenne, ha a nagymamának töke lenne, hozzáteszem még: az igazság része, hogy szóba került a műsorból 2015 szeptemberében távozott Gerlóczy Ferenc zsidósága is, ami miatt a volt munkatárs be is telefonált az élő adásba és Facebook-oldalán is elítélte az esetet. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy a Tilos a műsor stábját egyelőre felfüggesztette. Ennek időtartamáról és az esetleges következményekről pedig a Tilos rádió közösségének vitája után születik majd döntés.

Most akkor még egyszer megkérdezem hangosan is: mi a megbotránkozás tárgya? A sajtó szerint Bakács Tibor „lecigányozta” (értsd: cigánynak nevezte) a miniszterelnököt, a nyilvánosság zöme szerint pedig Bakács Tibor téliszalámit lopott, ezért a kurva anyját neki, így meg főleg ne cigányozzon. Ma reggeli posztunkban azt írtuk, elég baj az nekünk, hogy ez sértés lehet (értsd: valakit cigánynak nevezni), függetlenül attól, hogy igaz vagy sem.

Ehhez képest, mint tudjuk, Orbán Viktor cigány származása amolyan városi legendává nőtte ki magát az elmúlt években-évtizedekben és a szájról-szájra terjedő információk tartósan beépültek a konyhai politizálásba. Némelyek – többek között a Bakács Tiborról most ítéletet kiállítók is – gyakran hozakodnak elő azzal, hogy Orbán igazából cigány és valamikor Orsósnak hívták. Ha úgy tetszik, egy fél ország tényként kezeli, noha igazából soha nem nyert bizonyítást. Sőt, mi több, találtam egy 3 évvel ezelőtti cikket, amelyben ez állítja a szerző:

A magyar cigányság elé sikeres cigányok példáját kell állítani. Nem nehéz ilyet találni, mondhatnánk, hogy majd ki veri a szemünket. Itt van, mindjárt a kormányfő, Orbán Viktor, aki egyszerű cigány emberek gyermeke. Példátlan sikere (egyetemi diploma, oxfordi ösztöndíj, pártelnökség, kétszeres kormányfői megbízatás) napnál világosabban igazolja, hogy a cigányság tartós szegénysége mögött nem kell rasszista magyarázatokat keresni, mert – lám – Magyarország miniszterelnöke cigány. Mint ahogyan az Egyesült Államok elnöke egy afroamerikai. Ahogy arról sem szokott senki a nagy nyilvánosság előtt beszélni, a száját tátani, vagy a tenyerét összeverni, hogy jé, az amerikai elnök egy fekete, úgy nálunk sem csinál senki abból nagy ügyet, hogy a kormányfő cigány. Mert ez nem ügy. Sem itt, sem ott. Ahogy Barack Obama sem tagadja, hogy fekete, (nehéz is volna, mert látszik) úgy Orbán Viktor sem cáfolja, hogy cigány, pedig rajta nem is látszik annyira. Egyrészről jól teszi, másrészről azonban, ha nem is neki, de mondjuk a kormány imázsával foglalkozó néhány száz szakembernek ki kellene aknázni a cigányságában rejlő lehetőséget. Természetesen nem lehet elvárni a kormányfőtől, hogy minden magyarok miniszterelnökeként azzal dicsekedjen, hogy cigány, még kevésbé, hogy esetleg szégyellje, letagadja. A lehető legjobban teszi, hogy nem beszél róla, és én sem tenném, ha nem látnék benne esélyt, hogy ezzel a cigányság felemelkedését segíthetem elő. Lehet, hogy a miniszterelnök úrnak nem fog tetszeni, hogy felemlegettem származását, és van némi igaza, mert ennek valóban semmi jelentősége nincs, nem lesz ennél sem rosszabb, sem jobb kormányfő, de abban biztos vagyok, nem fog helyreigazítást kérni tőlem, hogy már hogy is lenne ő cigány. Na ettől nem tartok, mert ez összeegyeztethetetlen az ő egyenes természetével és még inkább politikai zsenijével. Na és – valljuk be – blama is lenne.

Az egy másik kérdés, hogy én a magam részéről semmilyen körülmények között nem állítanék tényként olyasmit, aminek a bizonyossága nem cáfolhatatlan, de könyörgöm: mi ez a szemforgatás, mi ez a szalámizás? Ebben az országban kizárólag Bayer Zsoltok és Bencsik Andrások kiváltsága emberek halálát kívánni, igaztalanul megvádolni, átkokat szórni mindenki másra, aki nem a Fidesz-féle kereszténydemokrácia szekerét tolja? Ebben az országban csak Deutsch Tamások előjoga minősíthetetlenül belegázolni emberek életébe, címkézni, megbélyegezni és kinyilatkoztatni? Ebben az országban csak a kormánypárt eleve elrendeléses kötelessége lekommunistázni, lebolsevikozni mindenki mást?

Amellett, hogy természetesen erkölcsileg mindenek felett elítélendő a bárminemű lopás, legyen szó egy rúd téliszalámiról, vagy a talicskaszámra lenyúlt közbeszerzésekről, azért mélyen elgondolkodtató, hogy pontosabban miért is köpködjük most testületileg Bakács Tibort? Hányan vették a fáradságot és hallgatták meg a műsort, hányan voltak kíváncsiak arra a kontextusra, amiben a műsorvezető véleményt nyilvánított? Egyáltalán mi az, hogy lecigányozta? Ha lesvábozta vagy leörményezte volna, akkor rendben lenne? Vagy már lógna a keresztfán? Válaszok helyett inkább ideteszem, mit mondott Bakács Tibor abban a műsorban, ami miatt most az ország nagy részének az a rúd téliszalámi fáj:

A Borosst Pétert nem keverem össze teljesen az Orbán Viktorral. Azért nem, mert a Boross Péter – Hóbagoly bácsiban érzek némi fasisztoid jelleget. Rossz érzés apám barátjáról így beszélni, de tényleg. Viszont az Orbánnál – talán azért, mert cigány – érzem azt, hogy a zsidók iránti elkötelezettsége (itt egymásra beszélnek a stúdióban ülők) az magasabb fokú, mint Boross Péterben. (A felvételen 00:56:40-től hallható)

Az például miért nem zavar senkit, hogy Borosst hóbagolynak nevezte? Vagy hogy (egyébként nem alaptalanul) fasisztoid beütéseket vélt fölfedezni nála? Mióta bűn, ragályos betegség, megvetésre számot tartó jelző és nem állapot és megmásíthatatlan eleve elrendelés cigánynak lenni? Vagy magyarnak, észtnek, zsidónak, szlováknak, románnak lenni? Cigánynak lenni, kisebbséginek lenni elítélendő, pejoratív jelző, lesajnálandó, gyűlöletkeltő kategória? És ha igen, akkor ki követett el mindent azért, hogy ez így legyen? (Ki járatja le a cigányságot egy közönséges bűnözővel úgy, hogy közben cigánybűnözést emleget és udvari tollforgatója hangján keresztül legszívesebben megsemmisítené a cigányokat?)

Akinek még megmaradt a józan esze, az világosan láthatja (és ehhez a legkevésbé sem kell szeretni, vagy utálni Bakácsot), hogy ez a botrány (beleértve a rádió elhatárolódását is) leginkább műbalhé és ugyanolyan álszent, képmutató, mint minden, ami ebben az országban hosszú évek óta történik. A magam részéről soha nem ítélnék meg senkit vélt vagy valós származása alapján, de ez nem zárja ki azt, hogy jelen esetben eldobtuk kissé a sulykot. Ahol bizonyos emberek a magyarságukra a legbüszkébbek és arra hivatkozva építenek politikai tőkét, ott valakit szerbnek, zsidónak, cigánynak nevezni nem lehet sértő.

E tekintetben Bakács Tibor szalámit valóban lopott, de hogy nem cigányozott, az egészen biztos. (Hogy Gerlóczyval meg tudta beszélni a zsidózást, az külön öröm.)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.