Mintha nem lenne holnap

Fotó: kormany.hu Fotó: kormany.hu

Mintha elszabadult volna valami, valahol. Minden gátlás, még a látszat is eltűnt a kormány közeléből. Kapkodnak, hülyeséget hülyeségre halmozva ütnek minden irányba, mint a bolondóra.

Hogy a vesztüket érzik, vagy egyszerűen mostanra jutottak el arra a szintre, amikor már felmérni sem képesek a tetteik következményeit, azt én nem tudom, de valami történhetett, ami ennyire felgyorsította az eseményeket.

Az csak egy dolog, hogy minden magyarok amatőr focistája bejelentette, hogy már minden tökéletesen működik ebben a keresztül-kasul megvédett, jobb sorsra érdemes országban.

Tette ezt akkor, amikor éppen a teljes rendszer szakad a fejünkre.

Pedagógusok, szülők, diákok követelik a Klik leépítését, erre kinvezik a Klik élére Áder János testvérét.

Pedagógusok, szülők, diákok követelik azt, hogy az ő bevonásukkal, őket megkérdezve, szakmai szervezeteket bevonva alakítsák át az oktatást, erre Balog Zoltán farigcsál magának egy kerekasztalt a Nagycsaládosok Egyesületével, a katolikus egyházzal és a jó ég tudja, kivel.

Miközben mindenkinél elszakadt a cérna, előkerülnek a kockás ingek, talpra állnak a halottnak hitt szakszervezetek, a kormány teljes gőzzel igyekszik lejáratni, bemocskolni mindenkit, aki csak felbukkan a reformkövetelések környékén.

Ma, március elsején egy Németh Szilárd nevű egykori tanító azt böfögte bele az arcunkba az ország házában állva:

„A szakszervezeti vezetők az ellenzéki pártok elvtelen kiszolgálóivá váltak, az iskolákat pedig ugyanezek a szakszervezetek túszul ejtették, sőt a pedagógusokat, szülőket és gyermekeket biodíszletként használják fel önző, hataloméhségből fakadó céljaikra. És ebben semmi sem drága, semmi sem szent. Ugyanúgy gátlástalanul tolják maguk előtt a gyermekeket, ugyanúgy felelőtlenül használják a kiskorú tanulókat pajzsnak, mint az Európát lerohanó illegális bevándorlók.”

Az egészségügy nyakig ül a szarban, egyre kevesebb az orvos és a szakápoló, nincs gyógyszer, sok helyen műszerek sincsenek, egyszer használatos eszközöket fertőtlenítenek újra, kockáztatva ezzel a betegek egészségét, miközben kicsi gyerekeknek nyers virslit adnak vacsorára, Orbán Viktor szuperkórházat vizionál a fővárosba.

Háborog minden ágazat, pofátlanul alacsonyak a bérek, jóformán csak külföldi összeszerelő-üzemekre támaszkodik a gazdaság, nem halad az ország, csak a propaganda terén, közben Orbán Viktor őrületes pénzekért a várba költözik, csak az épület díszítésére, műtárgyak vásárlására egymilliárd forintot különít el a kormány.

Megkezdődnek a kilakoltatások, családok kerülnek az utcára, de a legfontosabb jelenleg az, hogy Matolcsy György minden ellenőrzés nélkül szórhassa a pénzt. Azt a pénzt, ami közvagyon volt, de egy tegnap beterjesztett, ma elfogadott törvény kivonja a jegybankot a törvény hatálya alól és többé nem közpénz az, ami oda bekerül. Ebből eredően nem közadat, senkinek semmi köze nincs hozzá, mit, miből, kinek és miért költ a magánhadsereggel védett jegybank elnök, akinek a fizetését duplájára emeli a jól fizetett honatyák gáláns társasága.

A Magyar Posta adatai sem hozzáférhetőek többé.

A kormánypárthoz köthető verőlegények meggátolták azt a népszavazási kezdeményezést, ami sokakat érintő kérdésről, a vasárnapi zárvatartásról szólt volna. Meggátolták és meg is fogják gátolni. Minden erővel, bárhogyan, bármi áron.

A kormánypárt igyekezett fenyegetéssel rávenni a salgótarjáni választókat arra, hogy az ő jelöltjüket válasszák polgármesternek, különben a város nem kap állami segítséget.

Orbán Viktor azt állította külföldön, hogy 100 ezer ukrajnai menekültet fogadott be ez az ország, de ezeket a menekülteket senki nem találja. Amikor újságírók rákérdeztek Bakondi György kormánybiztosnál, azt a választ kapták: Keressék tovább.

Naponta, óránként vágnak valamit az arcunkba, köpik szemen az egész társadalmat összességében és egyenként. A látszatra sem adva viszik a földeket, a médiát, a fejlesztési forrásokat. Rokonok hálójával fedik le a közigazgatást, rokonok állnak a pénzcsapoknál, pofátlanul pöccintve el minden kérdést, minden számonkérést.

Mintha nem lenne holnap, mintha soha nem kellene szembenézni a tükörrel. Miközben százezrek vergődnek a közmunka kilátástalan mocsarában, másik százezrek sodródnak az éhhalál közelébe, kétszázezer rokkant ember számára törölték el a holnapot, a gyermekes családok fele nélkülözni kényszerül, egyre terjed a dolgozói szegénység, sokan minden ellátás nélkül vegetálnak, vagy halnak meg, idős embereket hagy magára, hagy meghalni a kormányakarat, félmilliónál több ember volt kénytelen elhagyni a hazáját, közben a miniszterelnök lánya karriert épít, Andy Vajna televíziót vesz, Mészáros Lőrinc tovább gazdagodik, a miniszterelnök pedig Európa trónjára tör, de előtte még itthon teljhatalmat akar.

Nem tudom, mi lesz ennek a vége, de hamarosan ki fog derülni. Lehet, hogy még mindig vannak, akik bíznak a kormányban és lehet, hogy nincs választható alternatíva, nincs másik kormányzóképes, sokak számára elfogadható párt.

Az viszont biztos, hogy ezt a bebetonozott őrültekházát szavazatokkal legyőzni már nem lehet. Sem most, sem két év múlva. Aki látja ezt a fékevesztett harácsolást, ezt a végtelen pofátlanságot, ezt a gyomorforgató, aljas, embertelen, korrupt rendszert, az is tisztában van vele, hogy innen már nincs visszaút.

A többit meglátjuk.