Szeptember 27,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


IDIKVÓTÁK

„Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is megváltoztató döntéseket” – jelentette ki az európai értelemben vett biciklipumpa, majd fújt egy nagyot.

„Végtelen óta folynak a percek,

Végtelen óta folynak a könnyek

Harsog a tenger, árad a tenger

És jaj! utánok még többen jönnek.”

(J. Attila, fiatalkorú)

A népszavazási kezdeményezések blokkolásának egyik legfőbb oka, hogy ilyenkor, február vége táján bár fólián nevelt hónapos retek még csak akad, röndes tölteni való vagy kaliforniai paprikát alig talál a piacon az ez iránt érdeklődő. Ami még önmagában nem is lenne baj – megszokta már az ezredév magyarja a határban a jeget, havat meg a zúzmarát, de az mégsem megengedhető, hogy átbújnak a csibedrót alatt a zombik, és megeszik a mákoscsigáinkat. Pedig most ezt kockáztatja a nemzet.

Mielőtt továbbmennénk, tisztázzunk valamit: a nemzet, mint minden rendes, magára valamit is adó nemzet, konzervatív. Mi több, ha lehet, katolikus. Sőt, amennyiben ez nem ütközik az anyagi értelemben vett gyarapodás és másoknál gyorsabban, tehát mindössze relatív értelemben vett meggazdagodás korlátaiba, farfekvéses, vízhűtéses és kiszerelhető ajtós is. Mi több, voltaképpen dőreség volna azt hinni, hogy a nemzet híjával volna bármilyen attribútum legmagasabb igénnyel történő beteljesítésének, amennyiben azon attribútum nem áll szöges ellentétben azzal a kívánalommal, hogy lopjunk. Ennek megfelelően tehát például a cigányok lopnak helyettünk, mert azzal, hogy azt mondjuk, a cigányok lopnak, nem gátoljuk meg magunkat a lopásban. Valójában még elő is segítjük azzal, hogy teszünk érte, hogy ne vegyék észre, hogy mi tényleg lopunk. Mármint érdemben, úgy értve. Csak a kezemet figyeljék, mert központosítok. Vagy közbeszerzek, meghívásos alapon.

Elkalandoztunk: a nemzetbiztonsági kockázat tehát abban áll, hogy „több százezer beazonosítatlan, ismeretlen, közvetlen veszélyt jelentő idegen” nyilvánvalóan nem él ebben az országban, ami súlyosan veszélyezteti a több százezer azonosított, ismert, közvetlen veszélyt jelentő szarházit abban, hogy lopjon. Ez baj. Fenn kell tehát tartani az érdeklődést a több százezer részben zombi, részben próbacigány mesehős iránt, melyek feltett szándéka, hogy pontosan annak megfelelően cselekedjenek, ahogy mi, a cselekedeteiket pontosan felmérni képes, felelős katolikusok és egyéb emberbarátok első álmunkból ébredve éppen felmérni szeretnénk. Azaz: ha engem konkréten a rollerpályán esztelenül kergetőző óvodás suhancok sivalkodása akaszt meg a vagyonnyilatkozatnak látszó tárggyal elkövetett szabad rablás és nemi erőszak (a társadalom, mint szűzleány, régi toposz ez) elkövetésében, akkor a menekültek, katolikus keresztségben szerzett nevük szerint migránsok egyszerű kis óvodások lesznek, akik rollerrel törnek a nemzet életére. És így tovább: még az árvácskák, sőt a sárguló kis pitypangok is megkaphatják még a magukét, amennyiben bebizonyosodna, hogy a sárgulás akadályozza a közúton való továbbhaladásban a habonyiárpádi értelemben vett habonyiárpádot. (Kerényi úr pedig meg fogja érteni, hisz a nemzet jóléte a tét.)

Namármost. Az, hogy a menekültek, tehát a koszos migránsok (áldassék értük az Úr neve!) nem akarnak idejönni, komoly fennforgást jelent az üzletmenetben. És, valljuk meg: ha mi mondjuk rablógyilkosnak állnánk a Bakonyban, mi is súlyosan sérelmeznénk, ha ezt megneszelve a kirándulók, túrázók, szalonkára és más nálunk jelentősen kisebb és így védekezésre képtelen állatkára vadászók inkább a gemenci erdőséget részesítenék előnyben. Joggal háborodnánk fel ebben az esetben; nem csoda hát, ha ezt megelőzendő olyan elkerítési, elidegenítési mechanizmusokon törnénk buksi fejünket, ami legalább azokat a fizikai és lelki kerítéseken és korlátokon belül maradókat ösztönzi további ittmaradásra, akiket továbbra is meglopni, kirabolni és megbecsteleníteni kívánunk. Akik tehát így önként, továbbra is maradni óhajtanak olyan sötét, gondolkodásra képtelen, buta rasszista állatkának, amelynek mi szeretjük mi őket, biszhundertundcvancig. Hiszen a rántott húst sem azért szereti a magyar ember, mert gondolkodik.

Természetesen hagy némi kívánnivalót maga után, hogy sokan, nem értve az idők szavát, nem eleve panírozva jelennek meg a köztereken. De a fejlődés szerencsére megállíthatatlan.

Humperdick / gepnarancs.hu

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!