Április 26,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Egyéb


Beltenyészni, vagy árkot ásni jobb?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kivételesen nem fogok beszólni, hanem magyarázni szeretnék. Mégpedig a Kolozsvári Szalonna és Hir-Telen Beszólunk weboldal létének értelmét kívánom feszegetni.

Levelet kapott szerkesztőségünk. Mivel nem nyilvános felületen, ezért természetesen nem fogom én sem nyilvánosságra hozni, de a tartalmát összefoglalom, hogy érthető legyen a cikk mondandója.

A levél szerzője azt kérdezi, hogy mi értelme volt létrehozni az oldalt? Véleménye szerint árkot ugyan – talán – nem ásunk, de a meglévőt feltétlenül konzerváljuk. Úgy véli, ez egy újabb felület, ahol egymásnak eshetnek az emberek, egy sokadik portál, amely a békétlenséget szítja.

Szemben a szerkesztőség postaládájában rendszeresen landoló, mélységesen primitív, személyeskedő, mocskolódó, több esetben fenyegető hangvételű levelekkel, ez a kérdés teljesen korrekt és jogos. Ezért igyekszem megválaszolni, de mivel úgy hiszem, többeket is érdekelhet, ezt nem privát üzenetben, hanem itt, nyilvánosan teszem.

Mi – a Kolozsvári Szalonna szerzői – úgy gondoljuk, hogy a politika, politizálás nem néhány párt és pár politikai elemző belügye, hanem mindannyiunkat érintő állampolgári jog és egyben kötelesség is. Azt valljuk, hogy bele lehet és bele is kell szólni az országot és a személyes sorsunkat közvetlenül, vagy közvetve érintő kérdésekbe. Nem tehetünk úgy, mintha minden renben lenne akkor, amikor ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Nem fogadjuk el azt a nézőpontot, hogy az aktuálisan hatalmon lévő kormányt minden körülmények között támogatni kell mindaddig, ameddig a következő választáson mód nyílik leváltani. Azt sem fogadjuk el, hogy szó és ellenvetés nélkül el kellene fogadni a kormány döntéseit csupán azért, mert őket választotta meg a szavazók egy része.

Ezzel szemben azt gondoljuk, hogy a demokrácia egyik utolsó morzsája a szólás szabadsága, amivel élni lehet és élni kell. Nem tartjuk elegendőnek a baráti társaságra, kocsmaasztal mellé, családi beszélgetésekre korlátozódó véleménynyilvánítást.

Nem hisszük azt, hogy amennyiben rámutatunk nyilvánvaló hazugságokra, torzításokra, csúsztatásokra, akkor akár árkot ásunk, akár a meglévőt fenntartjuk. Ellenben reméljük, hogy sikerül világossá tennünk: nem egymással kellene hadakoznunk, hanem azokon a dolgokon kell változtatni, amelyek mindenki számára rosszak. Ez nem lehet párt, vagy oldal kérdése.

Igyekszünk párt- és oldalfüggetlenül megmutatni a dolgok fonák oldalát, a hazugságot annak nevezni, ami. Ez nem jó üzletpolitika, hiszen bármelyik pártról legyen is szó, a hívei bizonyosan rajtunk próbálják levezetni a dühüket. Egyszerűbb lenne beállni valaki szélárnyékába és akkor a vele szimpatizálókból gyorsan fel lehetne építeni egy komoly olvasótábort, akik nem tűrnék meg maguk között az ellenséget, a cikkeinket és minket is egységesen kedvelnének és mindenki boldog lenne. Mi nem hiszünk abban, hogy a beltenyészetnek ez a formája jó lenne. Még akkor sem, ha kétségtelenül sokkal kényelmesebb megoldás, mint amit választottunk.

Amennyiben ma Magyarországon egy írástudó ember nem a kormánypártot óhajtja kiszolgálni, szinte semmi más lehetősége nem marad, mint a blog, csatlakozni egy már meglévő weboldalhoz, vagy létrehozni egy sajátot. A blog egy szerző esetében rendben van. A meglévő oldalhoz csatlakozás olyan kompromisszumokat követelhet, amelyeket az ember nem tud, vagy nem hajlandó megkötni. Ha valakinek olyan szerencséje van, mint nekünk, hogy sikerült együttműködni képes és hajlandó társasággá összeverődni, akkor a legjobb a saját oldal. Mi is ezt tettük.

Nem azért, hogy legyen egy n+1 tökegyforma oldal, hanem éppen azért, hogy lehessen egy – a többitől eltérő – oldal.

Képességeink szerint igyekszünk színvonalas, a sablonokat kerülő írásokat publikálni. Ha ez nem mindig sikerül tökéletesen, azért elnézést kérünk.

És igen, fontosnak tartjuk, hogy vitatkozzunk. Fontos, hogy beszéljünk meg, beszéljünk ki, beszéljünk át minden, az életünket érintő kérdést. Fontos rámutatni a torzulásokra, nem szabad elfogadni azok természetes voltát.

Hiszünk abban, hogy éppen anyira helye van a magyar közéletben az egyik pártnak, mint a másiknak és helye van minden véleménynek.

Mi szerettünk volna egy olyan felületet létrehozni, ahol a szokásos fotón és dögöljönmeg-en túllépve vagyunk képesek kommunikálni egymással. A dolog természetéből fakadóan zömmel mi beszélünk (pontosabban írunk) az olvasók pedig vagy elfogadják, vagy elvetik, vagy éppen kritizálják az olvasottakat. Reménykedünk abban, hogy az írásaink gondolatokat ébreszthetnek. Mást, többet nem tudunk tenni.

Azt gondoljuk, közös dolgainkat megbeszélni, kimondani, akár megvitatni – nem békétlenség szítása. Elemi, alapvető jogunk erről beszélni pro és kontra, minden szinten és minden irányból.

Sem meggyőzni, sem megtéríteni nem akarunk senkit. Mi írunk, az olvasó pedig eldönti, méltó-e az adott cikk, vagy az oldal egésze a figyelmére, avagy keres másik, számára értékesebb, érdekesebb, színesebb, színtelenebb, nyugalmasabb, az ő gondolataihoz közelebb álló felületet.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.